"HAZÁM TUDÓSI, KÖNYVET NAGY NEVÉNEK!": ARANY JÁNOS PÁLYÁJÁNAK MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI OLVASATAI

A kötet tanulmányai – ha nem is szigorúan véve – Arany pályaszakaszainak időrendjében követik egymást, ám ennél fontosabbnak tartjuk a tematikai kapcsolódásokat. Az első három elemzés Arany János ifjúkorának zenei hagyományait és összetett színházi élményeit tárja fel, illetve zenei és színházi műveltségének a tükröződését kutatja művészetében. A következő négy írás a költő jogról és politikáról vallott felfogását járja körül, és mindennek a népi kultúrába, a magyar közjogi hagyományokba, illetve az antik műveltségbe vezető gyökereit rekonstruálja, nem mellőzve azonban annak elemzését sem, hogy az 1840-es és 1850-es évek aktuális politikai eseményei miként befolyásolták Arany közéleti és alkotói, lapszerkesztői magatartását. A negyedik tematikai egység két tanulmánya a néprajz felől közelít Arany epikai műveihez és a motívumelemzés eszközeivel a kulturális kölcsönhatásokat vizsgálja, továbbá áttekinti a költőnek az epikus műfajokhoz kapcsolódó elméleti munkásságát.

A következő két tanulmány már átvezet bennünket a kiegyezés körüli évekkel kezdődő pályaszakaszhoz: az egyik írás a költő ekkor keletkezett nyelvészeti fejtegetéseit gondolja újra, a másik elemzés pedig Arany hivatalnoki, tudományszervezői tevékenységét követi nyomon, amelyet az Akadémia főtitkáraként látott el. Végül az utolsó tematikai egység azt a – rokoni, vallási és később politikai alapokon is nyugvó – kapcsolati hálót és szellemi környezetet igyekszik feltérképezni, amely Arany Jánost körülvette és amelynek kiépülése már a debreceni kollégium falai között elkezdődött, de elkísérte egész életén keresztül. Sőt, a kötet zárótanulmánya arra mutat rá, hogy még azon is túl, hiszen Arany János emlékének tisztelete szervesen beépült e debreceni szellemi hagyományba.

 

A kötet adatai:

Formátum: 170 x 240 x 25 mm

Kötés: Keménykötés

Megjelenés éve: 2017

Terjedelem: 366 oldal

 

Tartalomjegyzék:

 

Előszó.....................7 Csörsz Rumen István Arany János dalgyűjteménye és a debreceni kollégium..................9 Rajnai Edit „könnyebbnek találtam Thália zászlaja alá esküdni.” Arany János a színházban...........37 Tari Lujza Gitár és „tambura” – A „hangzó művészet” Arany János életművében......................67 Völgyesi Orsolya Arany János és a honorácior-kérdés Bihar vármegyében 1845 júniusában................89 Bognár Szabina – Homoki-Nagy Mária – Nagy Janka Teodóra A népi jogtudat Arany János műveiben.............101 Takáts József A Buda halála politikája................................131 Deák Ágnes „mint toronyból a bakter” – Arany János folyóiratai „nemzeti és társadalmi kérdések” erőterében.........153 Hoppál Mihály Újabb adatok és megjegyzések a Toldi mitológiai hátteréhez.....................195 Gulyás Judit „Ama solidaritás…” – A mese értelmezése Arany János értekező prózájában az 1850-es és 1860-as évek fordulóján..............209 Imrényi András A mondat „jelleme” – Arany János szórendi írásai a 19. századi és a mai magyar nyelvészet tükrében.........243 Gábori Kovács József Arany János és az akadémiai jutalomtételek......265 Sárai Szabó Katalin Az irodalmi Deák-párt és a „protestáns etika”.....................289 Baráth Béla Levente – Keczán Mariann A Debreceni Református Kollégium mint Arany János kitüntetett emlékezethelye................313 A kötet szerzői..........347 Névmutató.................349