JEAN BRODIE KISASSZONY FÉNYKORA

Jean Brodie kisasszony karizmatikus tanító és a tökéletes femme fatale. Élete negyvenes éveiben jár, avagy saját szófordulata szerint „fénykorában”, és egyetlen hivatásának azt tekinti, hogy a Brodie-féle csapatot, vagyis osztálya 5-6 kiválasztott diákját a krémek krémjévé formálja. Egyéni pedagógiai és életfelfogása az iskolavezetés állandó támadásainak céltáblájává teszi. Megosztó személyiség, aki nemcsak kollégái számára, de tanítványainak is örök életre szóló enigma. Az 1930-as évek egyszerre felvilágosult és képmutató Edinburghjének háttere előtt kibontakozó történetben idősíkok csúsznak egymásra, perspektívák nyílnak meg és értelmezik egymást, és szemünk előtt kibontakozik a modern angol irodalom egyik legizgalmasabb nevelődési regénye, és Jean Brodie kisasszony tragédiája, aki tanítványa árulása nélkül sohasem szenvedett volna vereséget.

Muriel Spark (1918–2006), a Brit Birodalom Rendjének lovagparancsnoka, az irodalomtudományok doktora Edinburghban született. Költő és regényíró, aki gyermekkönyveivel, rádiójátékaival, A filozófia doktorai című vígjátékával (1963) és a 19. századi irodalom női alkotóiról (Mary Shelley, Emily Brontë) írt életrajzaival szerzett hírnevet magának. Leginkább mégis regényíróként ismerjük, a Memento Mori, a Jean Brodie kisasszony fénykora, a The Driver’s Seat és tucatnyi fontos regény szerzőjeként. Hosszú irodalmi karrierje során Muriel Sparkot számos brit és nemzetközi irodalmi díjjal tüntették ki, csak a legfontosabbakat említve: David Cohen British Literature Award, T.S. Eliot Award, Campion Award, Saltire Prize, Boccaccio Prize for European Literature, Golden Pen Award, és a legjobb drámai rádiójátékért járó Italia-díj. Muriel Sparknak irodalmi munkáiért számos egyetem adományozott tiszteletbeli doktori címet, egyebek mellett a Londoni Egyetem, az Edinburghi Egyetem és az Oxfordi Egyetem. A Jean Brodie kisasszony fénykora című regényét megírása óta a mindenkori angol nyelvű regényirodalom legnagyobbjai közé sorolják.

Váradi Péter (1976) Gérecz Attila-díjas költő, szerkesztő, műfordító mintegy 20 kötet fordítója. Versei A liliom paradigma (JAK–Kijárat, 2002) és Papírfigurák (L’Harmattan–Könyvpont, 2011) címmel jelentek meg. Kutatási területe Nietzsche hatása a kortárs művészettapasztalatra, PhD fokozatát 2013-ban szerezte meg az ELTE-n.