KÖZKÖLTÉSZET 3. A TÁRSADALMI ÉLET KÖLTÉSZETE 3/A

-20%
KÖZKÖLTÉSZET 3. A TÁRSADALMI ÉLET KÖLTÉSZETE 3/A

Történelem és társadalom

Régi Magyar Költők Tára, XVIII. század

Szerzők: Csörsz Rumen István, Küllős Imola

Universitas Kiadó, 2013

 

A XVIII. századi közköltészeti sorozat 3. kötetét alapvetően a társadalmi tematika határozza meg. Az egyes fejezetek végigkísérik a korabeli magyarországi közélet legfontosabb színtereit; a hatalmas, 60%-ban invariáns szövegekből álló vershalmazt aszerint tagoltuk, ahogyan a versek a környező világot láttatják. A magyar történelemhez és az egykorú nemzetközi politikához kapcsolódó énekektől (I.) a fontosabb társadalmi csoportok és életpályák-foglalkozások részint idillikus (propagandisztikus), részint valós helyzetének (II.) bemutatásán keresztül jutunk el az egyéni, kisközösségi életérzés, a hagyományos, „ősinek” tartott rendi viszonyok felbomlásával és a polgárosodáshoz vezető lassú átalakulással együtt járó morális-etikai válság (III–IV.) olykor filozofikus, nem egyszer pedig szatirikus közköltészeti visszhangjáig.

4 200 Ft
Akció: 3 360 Ft
Kezdete: 2017.06.06   A készlet erejéig!
Kedvencekhez
Ajánlom
Nyomtat
Összehasonlítás
Részletek
Ajánlatunk Önnek!
Adatok
Vélemények
Részletek

A kötetet végigolvasva mintha egy hatalmas, egyre szűkülő tölcséren keresztül szemlélnék a világot, s benne a közembert. A szélesebb szemhatárú köztörténeti eseményektől indulva egyre inkább a kis közösségekre, a generációs és nemi csoportok sajátos problémáira, a családi és egyéni életsorsokra szűkítjük a látómezőt. Magunk is meglepődtünk azon, hogyan segítették értelmezni a tematikus és időrendbe rakott szövegcsaládok egymást és a XVIII. századi magyarországi társadalmi, politikai és magánéleti viszonyokat, a közerkölcsöt. Antológiánkat a feltárt versmennyiség (összesen 417 szövegcsalád, 1800-nál is több variáns) miatt két, önmagában is megálló kötetre kellett bontanunk; most a III/A kötetet (230 szövegcsalád) nyújtjuk be pályázatra. A kettős korpusz főként társadalom- és mentalitástörténeti forrásértékkel bír, hiteles hivatkozási alapja egyfajta popular historynak, azaz tulajdonképpen egy „nem hivatalos” magyar társadalomtörténet és történelem. Nem lebecsülendő a közreadott versek és dalok irodalomtörténeti, nyelvi, poétika- és stílustörténeti jelentősége sem. A közköltészeti szövegkiadások ráirányítják a figyelmet egy elfeledett, s Európában csak igen kevés országban (lengyel, szlovák, szlovén, orosz, szerb és horvát nyelven) feltárt kulturális csatorna, irodalmi létmód: a szájhagyomány és irodalom közötti mediátor egykori létére és fontosságára. A kottás variánsoknak, illetve a hivatkozott ad notam-jelzéseknek zenetörténeti és vers¬tani tanulságai is vannak. Mindezen összefüggések kibontására természetesen nem vállal¬kozhatunk, de jegyzeteinkben iránymutató „útjelzőket” helyezünk el a további filológiai, etnomuzikológiai és folklorisztikai kutatások számára. Meggyőződésünk, hogy – az előző két tematikus kötethez hasonlóan (Közköltészet 1, Mulattatók, RMKT XVIII/4. Bp., 2000; Közköltészet 2, Társasági és lakodalmi költészet, RMKT XVIII/8., Bp., 2006) – ez a gyűjtemény is irodalomtörténeti kánonokat kérdőjelez majd meg, kortárs költői-írói életművek topikus forrásairól, recep¬ciójáról és populari¬zálódásáról tudósít, illetve bevett folklorisztikai „tételeket” tesz pontosabbá, hitelesebbé. Válogatásunk és szövegkiadásunk tudományos szempontjai, forrásai praktikusan nem változtak az elmúlt 10-15 év alatt, csak szemléletmódunk (s ezáltal anyagkezelésünk) lett rugalmasabb, jegyzetelési módszereink csiszoltabbak, hivatkozási és viszonyítási szempontrendszerünk szélesebb körű. Ez természetesen nemcsak saját érdemünk: e helyütt is köszönettel tartozunk a kutatásainkat övező bizalomért, termékeny vitákért, a kibontakozó szakmai diskurzusért és támogatásért valamennyi irodalmár és néprajzos kollégánknak, lektorainknak, recenzenseinknek és egyetemi hallgatóinknak.

 

E szövegek igen széles skálán mozognak a propagandisztikus dicsekvéstől és idilli ábrázolástól a realista panaszokig. A kötet verseinek időrendjét tekintve csak két fejezetben lépjük át a XVIII. század határát. Mivel az egész Európát érintő és ideológiailag felkavaró napóleoni háborúk a magyar rendi társadalmat is megmozgatták, az I. C Politikai közköltészet és propagandaverseinél, illetve a II. A fejezet katonai és hazafias tematikájánál 1814/15 a korszakhatár. Tekintettel az évek munkájával összegyűjtött szövegek mennyiségére (a szövegcsaládok száma meghaladja az előző két közköltészeti kötet együttesét), terjedelmi okokból mértéktartóbban közöljük a sok variánssal rendelkező verseket és azok folklorizálódott, kései változatait. Főszövegeink kiválasztásánál előnyben részesítettük az 1800 előtti variánsokat, illetve azokat, amelyek még nem jelentek meg modern kiadásban. Textológiai elveink és megoldásaink az előző közköltészeti kötetekhez hasonlóak. A lejegyzők igen eltérő írásbeli készségei, tudatossága és műveltsége miatt a főszövegeket modernizált helyesírással közöljük, kivéve a személy- és helyneveket. Romlott vagy hiányos szövegű variánsoknál az emendálást dőlt betűvel jelöljük. A lejegyzők gyakran önmaguk korrigálták íráshibáikat (áthúzásokkal, rájavításokkal, beszúrásokkal); itt az ultima manus elvét követtük, tiszteletben tartva az egykori szöveggazdák álláspontját. A kéziratokban gyakran fellelhető rövidítéseket (rep., szt., In. stb.) szintén automatikusan feloldottuk. Az egyes fejezeteken belül a források kronológiai rendjében adjuk ki a szövegeket, kivéve az I. A és I. C fejezeteket, ahol a könnyebb áttekinthetőség érdekében a megverselt témák időrendjét követjük. Kivételes esetben a szoros kapcsolatban álló, de nem teljesen egykorú szövegcsaládokat is egymás mellett közöljük (például a Porció-ének két változatát). A hatalmas forrásanyag miatt szükségképpen korlátoznunk kellett a kötetbe felvett műfajcsoportokat. Nem közöljük a korban oly divatos verses epika emlékeit (hírverseket, históriás beszámolókat a Péró-lázadásról, csatákról, bűntényekről, helyi tűzvészekről és természeti csapá¬sok¬ról), viszont helyzetdalokat igen. A Horea–Cloşca-felkelésről (1784) szóló népszerű szöveget sem adjuk ki, viszont a Hóra szájába adott, magyar és román nyelven terjedő bűnbánó propaganda¬verset igen. Jóllehet tematikusan ideillenének, pasquillusokat sem válogattunk be ebbe a kötetbe, mivel e műfajnak a közel¬jövőben külön kiadása várható, s mennyisége miatt teljes külön kötete(ke)t igényel. A diák¬életről szóló dalok közül kihagytuk az exameni verseket és énekeket, amelyek az alkalmi költészet topikus, de egyedi, szövegszerűen nem variálódó alkotásai, hiszen minden évben és jeles alkalomra „újraírták” őket (többnyire a tanárok vagy seniorok) a hagyományos motívum- és formula¬készlet alkalmazásával. Hasonlóképp csak a jegyzetek közt, a műfaji bevezetőben utalunk a diákok szer¬vezett kirándulásain (recreatio) énekelt alkalmi dalokra. Az egyes szövegcsaládok filológiai jegyzeteiben (az előző közköltészeti kötetekhez hasonlóan) a források neve betűhíven, a versek címe és kezdősora modern átírással szerepel. A kéziratos és nyomtatott variánsok forrásait időrendben, római számozással közöljük, a főszövegeket + jelöli. Utalunk a terjedelemre, az egyes változatok „rokoni” kapcsolataira és a kiadott főszövegekhez való viszonyára. Néhány egyedi strófát is közlünk, illetve azokat, amelyek előfordulnak a XIX–XX. századi népköltési gyűjteményekben. Feltárjuk a versek hazai előképeit, belső összefüggéseit más közköltési szövegcsaládokkal, műfajokkal, műformákkal (mint pl. az iskolai színjátékok), illetve az egykorú magyar és európai irodalommal. Keveréknyelvű szövegek esetén itt adjuk meg az idegen, néha eltorzult, hallás után lejegyzett, hibás ortográfiájú szavak, továbbá a latin verscímek fordítását. A főszövegek variáns- és sorszámára hivatkozva a jegyzetekben adjuk meg a történelmi sze¬mélyi¬ségek, események legfontosabb eligazító adatait, valamint a metaforikus, szimbolikus utalások magyarázatait, a proverbiális kifejezések feloldását. A Szótárban csak a mitológiai hősök, antik istenségek nevét és jelentését, valamint az idegen (leg¬többször latin) eredetű, a régi és tájnyelvi szavak, szóváltozatok magyarázatait találja meg az olvasó. Az egykorú kottákat és a megfejthető nótautalásokat G-záróhangra transzponálva közöljük az adott szöveg jegyzeteinek végén. A dallamváltozatok időhatárát a szövegcsaládokkal párhuzamosan 1840 körül húztuk meg; kivételt jelent a pápai joghallgató, Kiss Dénes gyűjteménye (1844), Almási Sámuel Magyar Dalnok című kéziratának 1850-es évekbeli folytatásai (Kolozsvár), valamint Arany János dalgyűjteménye (1874), amely jórészt az 1820–30-as évek repertoárját, a költő gyermek- és diákkori emlékeit őrzi. Mindkét kötetet kéziratos és nyomtatott forrásjegyzék, a hivatkozott szakirodalom, a verscímek, a kezdősorok és a nótajelzések mutatója, valamint a szótár egészítik ki. Illusztratív céllal XVIII. századi kéziratok és ponyvanyomtatványok egy-egy oldalát is közöljük. Külön köszönetet mondunk Heltai Ágnes, Szilágyi N. Zsuzsa, Szilágyi N. Sándor, Hubert Ildikó, Violáné Bakonyi Ibolya, Hovánszki Mária, P. Vásárhelyi Judit, Kakasy Judit, Debreczeni Attila, Kilián István, Korompay H. János, Kobzos Kiss Tamás, Margócsy István, Medgyesy S. Norbert, Sirató Ildikó, Kolumbán Judit, Lengyel Réka, Nagy Krisztina és Zsigmond Benedek segítségéért, illetve a pápai református kollégium könyvtára, az OSZK Kézirattára és Kisnyomtat¬ványtára, az MTAK Mikrofilm- és Kézirattára, a Ráday Gyűjtemény dolgozóinak, valamint az Arany János kritikai kiadás (OTKA K 91076) alkotóközösségének. A forrásantológia létrejöttét nemcsak az OTKA F 48440. és PUB-F 107736. számú pályázata támogatta, hanem szakértő tanácsaival folyamatosan segítette lektorunk és állandó konzulensünk, egyben társ-sorozatszerkesztőnk, Szilágyi Márton is, akinek úgyszintén köszönettel tartozunk. Végül szeretettel és hálával emlékezünk előző két kötetünk lektoraira, Stoll Bélára (1928–2011) és Kerényi Ferencre (1944–2008). Hajdani útmutatásaik, bíráló és segítő megjegyzéseik az új kötet előmunkálata során is szemünk előtt lebegtek. Csörsz Rumen István – Küllős Imola

 

A kötet adatai:
Formátum: 170x240x43 mm

Kötés: Keménykötés
Megjelenés éve: 2013

Terjedelem: 696 oldal

 

Tartalomjegyzék:

TÁRSADALMI KÖLTÉSZET III/A I. TÖRTÉNETI ÉS POLITIKAI KÖZKÖLTÉSZET I. A. Magyar történeti tárgyú énekek I. B. Kuruc tárgyú közköltészet I. C. Politikai közköltészet, propagandaversek (1812-ig) II. A TÁRSADALMI ÉLET KÖLTÉSZETE II. A. Katonadalok, toborzók, marsok II. A. 1. Toborzók, insurgens dalok, propagandaversek II. A. 2. Marsok, indulók II. A. 3. Katonaélet II. B. A diák- és papi élet költészete II. B. 1. A diákélet költészete II. B. 2. A papi élet költészete II. C. Foglalkozási dalok II. C. 1. Propagandaversek és idillek II. C. 2. Életképek II. D. Törvényen kívüliek (lator- és betyárköltészet) II. E. Vegyes dicsekvő dalok

Ajánlatunk Önnek!
Adatok
ISBN
978-963-9671-430
VTSZ
4 901
Vélemények
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Webáruház készítés
shopmania.hu arfalo.hu aprohirdetesingyen.hu arumagazin.hu vatera.hu