NÉMA VÁROSTROM

A könyv a 20. eleji konzervativizmusra vonatkozóan a fogalomtisztázás igényével olyan rendszerezési módot javasol, amely különválasztja egymástól a népnemzeti tradicionalizmust és a modern konzervativizmust.

A századforduló utáni magyar irodalmi életben esztétikai modernség és művészeti konzervativizmus szembenállása aligha vonható kétségbe. Amennyiben az esztétikai modernséghez a művészetek autonómiaigényét, az újdonság iránti fogékonyságot, valamint a fennálló társadalomszervezési formákkal szembeni kritikus viszonyulást kapcsoljuk, akkor a konzervativizmus fő jellemzői mindezek ellentéteként a művészeteknek a (nemzeti) politika alá rendelése, az újítás elutasítása, de legalábbis az újdonsággal szembeni kétely és a tradíció normatív erejének hangsúlyozása lesznek. A könyv a konzervativizmusra vonatkozóan a fogalomtisztázás igényével olyan rendszerezési módot javasol, amely különválasztja egymástól a népnemzeti tradicionalizmust és a modern konzervativizmust. A népnemzeti tradicionalizmus kifejezést annak az irodalomszemléletnek a megnevezésére alkalmazza, amely a 19. század első felében kialakult „nemzeti irodalom”-koncepcióból formálódott, és a század végére az intézményi tekintéllyel megerősített, merev hagyományelvre és egységes nemzetfelfogásra épülő hivatalos irodalmat jelöli. A szerző a modern konzervativizmus képviselői közé a korszerű tudományos műveltséggel rendelkező Horváth Jánost és (nem irodalmárként) Szekfű Gyulát sorolja, akiknek irodalmári, illetve történészi munkája a két világháború közötti nemzeti konzervativizmus ideológiai megalapozását is szolgálta.

A kötet adatai:

Formátum: 145 x 240 x 17 mm

Kötés: Keménykötés

Megjelenés éve: 2018

Terjedelem: 223 oldal

Tartalomjegyzék:

Előszó Népnemzeti tradicionalizmusból konzervatív kritika...7 A népnemzeti tradicionalizmus irodalomkritikájának szemléletmódja 1906 előtt...21 A magyar nemzettudat kis-tükre Beöthy Zsolt irodalomtörténeti szintéziséről...35 A vén cigány – irodalomkritikai fénytörésekben...49 Az irodalmi modernség vallásfelekezeti recepciója Magyarországon 1920 előtt...63 Ady Endre költészetének fogadtatása 1908 előtt...75 A Nyugat fogadtatása – 1908...85 A Holnap fogadtatása – 1908–1909...95 A Holnap után – A Holnap új verseinek fogadtatása...107 Két irodalom határán A fiatal Horváth János kritikái a magyar irodalmi modernségről...117 Az irodalom mint a politika tapasztalata a Magyar Figyelő történetének első periódusában (1911–1914)...135 Inter arma Egy „úgynevezett »irodalmi« vita” tanulságai...153 Ellenpróba: Babits és az irodalmi konzervativizmus...169 Kitekintés: Szekfű Gyula Három nemzedéke és a századelő népnemzeti tradicionalizmusának irodalomkritikája...183 Hivatkozott irodalom...197 Névmutató...217