OIDIPUSZ ÚTON VAN

Oidipusz, az istenek eme játékszere, apját megöli, anyját feleségül veszi, vakon és bűne súlyától sújtva elhagyja Thébait. Lányával, Antigonéval hosszú útra indul, az út Kolónoszba viszi, „elmenetele” és… tisztánlátása városába.

 

Mert ez a könyv egy belső utazás, amelynek során egy ember, mielőtt eljutna az önismeret fokára, szembenéz a magában hordott sötétséggel.

 

A kálvária során Henry Bauchau hol az éneket, hol a táncot, hol az álmot vagy az önkívületet hívja segítségül, mint a hős vezeklésének megannyi eszközét... És bizony a sziklafal oldalába faragott hatalmas hullám, mely a már elszenvedett vagy a még előtte álló megpróbáltatásokat szimbolizálja, lesz az önkívület tökéletes és látomásos kifejezője.

Az Oidipusz úton van, ez a kalandregény és beavatásregény mindenekelőtt az egyénről és annak sorsáról tesz fel lenyűgöző kérdéseket.