A könyv mélyen elemző kismonográfia a Magyar Nemzeti Múzeum és a nemzeti könyvtár alapítójáról, Széchenyi István apjáról.
Történetírásunkban Széchenyi István alakja háttérbe szorította az apa, Széchényi Ferenc alakját. A jelen kötet célja perújrafelvétel. A per tárgya: Széchényi Ferenc (Fertőszéplak, 1754. április 29. – Bécs, 1820. december 13.) minősítése. Ez a haladóból–reakciós-paradigma. Egyszerű, de hamis. Viszont a történetírásban többé-kevésbé él és virul, mert éppen a fiú, István ütötte rá a hitelesítő pecsétet, amikor 1820-ban naplójába beírta: „Az én jó öreg atyámat látta Viczay [Mihály id.] papa mint ateistát, mint lángoló hazafit, mint bősz royalistát, mint vakbuzgót [Bettbruder=vakbuzgó, szenteskedő!], és így tovább. Így sodorták őt a hullámok, hogy fognak engem sodorni?” Kötetünk ezzel a leegyszerűsítő kortárs véleménnyel szemben Széchenyi Ferenc életútját mutatja be a szabadkőművesség erénykultuszától a katolikus megújulásig, és megkérdőjelezi a különböző historiográfiai előítéleteket. Bemutatja azt, milyen mértékben, meddig és miért próbálta a közjót szolgálni II. József uralma alatt, majd miként fordult szembe a jozefinista reformdiktatúrával, és 1790 után hogyan kereste a kibontakozás lehetőségeit. A függelékben is közölt alkotmánytervek azt mutatják, hogy milyen felelős módon gondolta végig hazánk és az egész Monarchia sorsát és jövőjét. Ezek az alkotmánytervek cáfolják azt, hogy megtagadta a felvilágosodást, a naiv dogmákat valóban elvetette, nem is osztotta, viszont az emberi egyenlőség követelményét ötvözte a társadalmi reform igényével és az alkotmányosság hagyományaival. Nem igaz, hogy Széchényi István minden előzmény nélkül lépett volna színre. Széchényi Ferenc atyai intelmei fiánál termékeny talajra hullottak, s a „Kelet népe” megfelelt Széchényi Ferenc értekezésének „A korszellemről”, mely művét sokan – főleg akik nem olvasták – reakciósnak tartják, valójában a katolikus megújulás terméke. Alkotmányvédő munkájáról pedig nem is vettek tudomást, igaz nem ismerték csak a fogalmazvány egyes részleteit. (A jobbágyokról szóló részről nem vették észre, hogy az csak a nagy mű függeléke, és nem is ő írta, hanem Cziráky Antal. Igaz, Széchényi a nevet a kipontozta, de...) Erős a párhuzam apa és fia között abban is, ahogy Magyarország helyét keresték a Monarchia egészében. A kötet igyekszik röviden felvázolni apa és fia érzelmi kapcsolatát is, amelyet a történetírás a lázadó fiú és a maradiságba csontosodott apa szembenállására egyszerűsített. A munka széleskörű levéltári és kézirattári, valamint könyvészeti kutatásokra épül. Mindaddig aktuális, amíg Széchenyi István életművét becsüljük, és az Országos Széchényi Könyvtár létezik. Miskolczy Ambrus
A kötet adatai:
Formátum: 140 x 195 x 9 mm
Kötés: Puhakötés
Megjelenés éve: 2019
Terjedelem: 152 oldal
Tartalomjegyzék:
Bevezetés: Látszat és valóság
1 Magyar jozefinista?
3 A szabadkőműves hazafi
A könyvtáralapító
Az alkotmánytervező
Az alkotmányvédő
A katolikus megújulás mecénása
Apa és fia
Skizze zu einer Verfassung der Oesterr. Monarchie
Flüchtige Gedanken über die künftige Sicherheit der Oestr. Monarchie
Széchényi Ferenc imája