Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Kategóriák
Sikerlistánk
Bankkártyás fizetés
Tanúsítvány
SSL Certificate
Pénznem váltás
Facebook

Foxpost csomagautomaták

Foxpost banner

Pick Pack Pont

pickpack_logo

Termék részletek


MAGYAR JOGTÖRTÉNET - A TRADICIONÁLIS JOG

-15%
MAGYAR JOGTÖRTÉNET - A TRADICIONÁLIS JOG
5 980 Ft
Akció: 5 085 Ft5085
Kezdete: 2017.06.01   A készlet erejéig!

Szerző: Béli Gábor

Dialóg Campus Kiadó, 2009

 

Ennek, az elsősorban joghallgatóknak szánt, de minden érdeklődő számára könnyen követhető tankönyvnek a célja a régi, vagyis a tradicionális magyar jog alapintézményeinek bemutatása Szent István uralkodásától a rendiség felszámolásáig, 1848-ig források és forrásrészletek felhasználásával. A régi magyar jog különös rendszerű. Tudományos igényű feldolgozása XVIII. század második felében a Hármaskönyv alapján indult meg. Bár a munka felhasználja számos régi író művét, tankönyvét, a modern jogági elvekre figyelemmel azonban csak részben követi a hagyományokat, és olyan intézményeket is tárgyal, melyekre már a jogtörténet-tudomány művelői irányították rá a figyelmet. Az intézményi kapcsolatok és fogalmak tisztázása mellett, a szerző a sajátos magyar jogfejlődés bemutatására ugyancsak különös hangsúlyt fektet, és kitér a tradicionális jog felszámolására, valamint egyes elemeinek továbbélésére is.
A jogászokon kívül feltétlenül ajánljuk történészeknek, történelemtanároknak, levéltárosoknak.

  • Méret: B/5

    Kötés: keménytáblás

    Megjelenés éve: 2009

    Terjedelem: 368 oldal

     

    Tartalom:

    I. rész: A tradicionális jog intézménytörténete

    1. fejezet: Magánjog

    1. § A magánjog forrásai

    1.1. Törvények

    1.1.1. A személyes királyság korabeli dekrétumok

    1.1.2. A XIII-XIV. századi dekrétumok

    1.1.3. Országgyűlési törvények

    1.2. Privilégiumok

    1.3. Királyi rendeletek vagy pátensek

    1.4. Statútumok

    1.5. A szokásjog és a Hármaskönyv

    1.5.1. A Hármaskönyv keletkezése

    1.5.2. A Hármaskönyv szerkezete és magánjoga

    1.5.3. A Hármaskönyv reformjának kísérlete: a Négyeskönyv és az Új Hármaskönyv és a Hármaskönyv kommentárjai

    1.6. A felsőbíróságok döntvényei

     

    2. § Személyi jog

    2.1. Az ember mint jogalany

    2.2. A jogképesség

    2.2.1. Szabadok és nemesek

    2.2.2. Félnemesek

    2.2.3. Egyházi nemesek vagy prédiálisok

    2.2.4. Honoráciorok

    2.2.5. Vendégek, városi polgárok

    2.2.6. Rabszolgák, felszabadítottak vagy szabadosok és jobbágyok

    2.2.7. Sajátos társadalmi szervezetük alapján elkülönülő népcsoportok és népelemek tagjai

    2.2.8. Vallási alapon korlátozott jogképességűek

    2.2.9. A nem. A nők jogképessége

    2.2.10. A törvényes házasságon kívül születettek jogképessége

    2.3. A cselekvőképesség

    2.3.1. Nem törvényes korúak

    2.3.2. Törvényes korúak

    2.3.3. Teljes korúak

    2.3.4. A korvizsgálat

    2.4. Az önjogúság

    2.5. A jogi személyek

    2.5.1. Királyi kincstár

    2.5.2. Egyetemek vagy közösségek, községek, testületek, társulatok

    2.5.3. Alapítványok

    2.5.4. A jogi személyek jogképességének terjedelme

     

    3. § Családjog

    3.1. A házasság

    3.1.1. A házasságkötés módja a tridenti formula recepciója után

    3.1.2. Bontó akadályok

    3.1.3. A házasság felbontása

    3.2. A rokonság

    3.3. Az atyai hatalom

    3.3.1. Az atyai hatalom tartalma

    3.3.2. Az atyai hatalom megszűnése

    3.3.3. Az atyai hatalmat megszüntető osztozás

    3.4. A gyámság

    3.5. A gondnokság

     

    4. § Dologi jog

    4.1. A dolgok és a dolgok felosztása

    4.1.1. Forgalmon kívüli dolgok

    4.1.2. Ingók és ingatlanok

    4.1.3. A jószágok felosztása eredetük szerint

    4.1.4. Nemes jószágok

    4.1.5. A becsűk

    4.2. A birtok

    4.2.1. A birtok hatásai

    4.2.2. Az elévülés, elbirtoklás

    4.3. A tulajdonjog

    4.3.1. A tulajdon korlátai

    4.3.2. A családi osztatlanság, vagyonközösség

    4.3.3. Az osztály

    4.3.4. A nemesi közbirtokosság

    4.4. Az adomány. A királyi adományozási rendszer

    4.4.1. Az adomány általában

    4.4.2. Az adományok fajai

    4.4.3. A királyi adományozás és adománylevél

    4.4.4. Az adományozás jogcímei

    4.4.5. A magánadományozás és az arról felvett oklevél

    4.4.6. A bevezetés vagy beiktatás

    4.5. A zálogjog

    4.5.1. A zálogjog tartalma

    4.5.2. A zálogjog keletkezése, megszűnése

     

    5. § Szerződési jog

    5.1. A szerződés általában

    5.1.1. A szerződés alakja, a (be)vallás és az örökvallás

    5.1.2. A szerződés érvénytelensége

    5.1.3. A szerződés tárgya

    5.1.4. A szerződés megerősítése

    5.1.5. A szerződés teljesítése

    5.2. Adásvétel

    5.2.1. Az adásvétel tárgyai

    5.2.2. A vételár

    5.2.3. A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei

    5.2.4. Visszavásárlási vagy visszaváltási jog

    5.2.5. Elővásárlási jog

    5.3. Csere

    5.3.1. A csere tárgyai

    5.3.2. A szerződés létrejötte

    5.3.3. Vegyes csere

    5.3.4. Az ingatlancsere különös neme

    5.4. Ajándékozás

    5.4.1. Az ajándékozás tárgya

    5.4.2. A szerződés létrejötte

    5.4.3. Ajándékozási kikötések

    5.4.4. Halál esetére szóló ajándékozás

    5.5. Kölcsön

    5.5.1. A kölcsön tárgyai

    5.5.2. A kamat

    5.5.3. A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei

    5.6. Zálogkölcsön, zálogszerződés

    5.6.1. A zálogkölcsön tárgya

    5.6.2. A pénz felhasználásának lehetővé tételéért nyújtott vagyoni ellenszolgáltatás

    5.6.3. A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei

    5.6.4. A zálogos ingatlan elörökítése

    5.7. Haszonkölcsön

    5.8. Dologbérlet és haszonbérlet

    5.8.1. A bérlet és haszonbérlet tárgyai

    5.8.2. A bér

    5.8.3. A bérlet és haszonbérlet tartama

    5.8.4. A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei

    5.8.5. A szerződés felmondása

    5.9. Nyájak haszonbérlete

    5.10. Vállalkozás

    5.11. Munkaszerződés

     

    6. § Különös lekötelezési viszonyok

    6.1. Szerződéses szolgálati vagy familiárisi lekötelezés

    6.1.1. A jogviszony alanyai

    6.1.2. A jogviszony létrejötte és megszűnése

    6.1.3. A familiáris kötelezettségei

    6.1.4. Az úr kötelezettségei

    6.2. Az egyház örökös szolgálatára szóló lekötelezés

    6.2.1. A jogviszony alanyai

    6.2.2. A szolgálati viszony létrejötte

    6.2.3. A szolgálattevő kötelezettségei

    6.2.4. Az úr kötelezettségei

    6.3. Úrbéri lekötelezés

    6.3.1. Az úrbér és az urbárium

    6.3.2. Az úr kötelezettsége

     

    7. § Öröklési jog

    7.1. Törvényes öröklés

    7.1.1. A nemesek törvényes öröklése

    7.1.2. A székelyek, a kunok és a jászok törvényes öröklése

    7.1.3. Városi polgárok törvényes öröklése

    7.1.4. Az erdélyi szászok törvényes öröklése

    7.1.5. Jobbágyok törvényes öröklése

    7.1.6. Öröklés urafogyott vagyonban

    7.2. Végrendeleti öröklés

    7.2.1. Köz- és magánvégrendelet

    7.2.2. Kiváltságos végrendelet

    7.3. Öröklési szerződés, testvérré fogadás

    7.4. Különös öröklési rendnek alávetett vagyon: a hitbizomány

     

    8. § A nők külön jogai

    8.1. Leánynegyed

    8.2. Hajadoni jog

    8.3. Hozomány

    8.4. Jegyajándék

    8.5. Hitbér

    8.6. Özvegyi jog

    8.7. Az özvegy nő öröklése férje vagyonában

    8.8. Közszerzemény

     

    II. fejezet: Büntetőjog

    9. § A büntetőjog forrásai

    9.1. Törvények és tervezetek

    9.1.1. Az 1795. évi javaslat

    9.1.2. Az 1830. évi javaslat

    9.2. Privilégiumok

    9.3. Királyi rendeletek, pátensek

    9.4. Statútumok

    9.5. Szokásjog

    9.5.1. A Hármaskönyv

    9.5.2. A Praxis Criminalis

     

    10. § A bűncselekmény és a bűncselekménnyel összefüggésben általánosan érvényesülő szabályok

    10.1. A delictum publicum fogalma

    10.2. A delictum privatum fogalma

    10.3. A büntetőjogi felelősség

    10.4. A büntethetőséget kizáró okok

    10.4.1. A beszámítási képesség hiánya

    10.4.2. A kényszer és a fenyegetés

    10.4.3. A jogos védelem

    10.4.4. A házasságtörő feleség megölése

    10.4.5. Egyéb okok

    10.5. Menedékjog

    10.6. A bűnösség

    10.7. A kísérlet és az előkészület

    10.8. Bűnszerzők

    10.8.1. Tettesek

    10.8.2. Részesek

    10.8.3. Bűnpártolás, bűnpártolók

     

    11. § A büntetés

    11.1. A büntetés jogalapja és célja

    11.2. A büntetések felosztása

    11.2.1. A büntetés célját tekintve tipikusan megtorló és tipikusan elrettentő jellegű büntetések

    11.2.2. Rendes és rendkívüli büntetés

    11.2.3. Fő- és mellékbüntetések

    11.3. Büntetési nemek

    11.3.1. Halálbüntetések

    11.3.2. Testcsonkító büntetések

    11.3.3. Testfenyítő büntetések

    11.3.4. Szabadságbüntetések

    11.3.5. Megszégyenítő büntetések

    11.3.6. Vagyoni büntetések

    11.4. A büntetés kiszabása

    11.4.1. A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett enyhítő körülmények

    11.4.2. A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett súlyosító körülmények

     

    12. § Közbűncselekmények

    12.1. A hűtlenség vagy hűtlenség bélyege

    12.1.1. Felségsértés, a felség- és hazaárulás

    12.1.2. Az ország közbiztonsága elleni cselekmények

    12.1.3. Oklevélhamisítás

    12.1.4. Pénzhamisítás

    12.1.5. A nemesfém-monopólium megsértése

    12.1.6. Nyilvánvaló és kárhoztatott eretnekség

    12.1.7. Hivatalból, illetve peres ügye intézése végett eljáró személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények

    12.1.8. Személy elleni bűncselekmények

    12.1.9. Vagyon elleni bűncselekmények

    12.2. A katonáskodási kötelezettség megszegése

    12.3. A gyűlés és a törvényszék rendjének megsértése

    12.3.1. Távollét

    12.3.2. Széksértés

    12.4. Hivatali bűncselekmények

    12.5. Földesúri visszaélések

    12.6. Hitszegés, hamis eskü

    12.7. Kereskedéssel kapcsolatos vétségek

    12.7.1. Az árumegállító jog megsértése

    12.7.2. Kiviteli tilalmak megszegése

    12.7.3. A királyi pénz megvetése

    12.7.4. Árszabások megsértése

    12.7.5. Mértékekkel való visszaélés

    12.8. Vallás elleni bűncselekmények

    12.8.1. Istenkáromlás

    12.8.2. Boszorkányság

    12.9. Élet elleni bűncselekmények

    12.9.1. Szándékos emberölés, gyilkosság

    12.9.2. Magzatelhajtás

    12.9.3. Gyermekkitétel

    12.10. A bujálkodás vétkei

    12.10.1. A egyszerű paráználkodás, kurválkodás és a kerítés

    12.10.2. Ágyastartás

    12.10.3. Vérfertőzés

    12.10.4. Erőszakos közösülés

    12.10.5. Természet elleni fajtalankodás

    12.10.6. Nőrablás

    12.10.7. Két- és többnejűség, két- és többférjűség

    12.10.8. Házasságtörés

    12.11. Vagyon elleni bűncselekmények

    12.11.1. Lopás

    12.11.2. Rablás

    12.11.3. Orgazdaság

    12.11.4. Gyújtogatás és a dohányzás

     

    13. § Magánbűncselekmények

    13.1. Hatalmaskodás

    13.1.1. Nagyobb hatalmaskodás

    13.1.2. Kisebb hatalmaskodás

    13.2. A becstelenség

    13.2.1. Álorca vagy álorcásság

    13.2.2. A hűtlenül viselt gyámság

    13.2.3. A vértagadás vagy vérárulás

    13.3. Károkozás

    13.4. Egyéb magándeliktumok

    13.4.1. Más leveleinek letartóztatása

    13.4.2. Küldött levelek megsértése

    13.4.3. Patvarkodás

    13.4.4. Meggyalázás

     

    III. fejezet: Perjog

    14. § A perjog forrásai

    14.1. Törvények

    14.2. Privilégiumok

    14.3. Pátensek - a Novus Ordo Judiciarius

    14.4. Statútumok

    14.5. A szokásjog

    14.5.1. A Hármaskönyv

    14.5.2. A Directio Methodica

    14.5.3. A Praxis Criminalis

     

    15. § A magyar bírósági szervezet

    15.1. A királyi kúria és bíróságai

    15.1.1. A királyi kúria bíróságainak kialakulása

    15.1.2. A kúria bírósági szervezete. A királyi ítélőtábla 1526-ig

    15.1.3. A hétszemélyes tábla kialakulása. A központi bíróságok viszonya 1723-ig

    15.1.4. A központi bíróságok az 1723-as igazságügyi reform után

    15.2. A király vidéki bírái és bíróságai a patrimoniális királyság korában

    15.3. A nádor önálló bíráskodása kúriájában

    15.4. A bírói közgyűlések

    15.4.1. A király által tartott bírói közgyűlés

    15.4.2. A nádori közgyűlés

    15.4.3. A főispán által tartott bírói közgyűlés

    15.4.4. A kikiáltott közgyűlés

    15.5. A nemesi bíróságok

    15.5.1. A vármegyei törvényszék

    15.5.2. A vármegyei közgyűlés bíróságkénti működése

    15.5.3. A szolgabírói szék vagy albíróság

    15.5.4. Alispáni ítélőszék

    15.6. A kerületi táblák

    15.7. A városi polgárok bíróságai

    15.7.1. Városi törvényszék

    15.7.2. A tárnoki szék

    15.7.3. Személynöki szék

    15.8. A kunok, jászok és a hajdúk bíróságai

    15.9. Az úriszék

    15.10. Szentszékek

    15.10.1. A szentszéki szervezet

    15.10.2. A szentszékek hatáskörébe tartozó ügyek

    15.11. Az erdélyi bíróságok

    15.11.1. Központi bíróságok

    15.11.2. Megyei és városi törvényszékek

    15.11.3. A székelyek bíróságai

    15.11.4. A szászok bíróságai

    15.11.5. Úriszék

     

    16. § A bíró és segédei

    16.1. A bíró

    16.1.1. A bíró joghatóságának alapja

    16.1.2. A bíró kellékei

    16.1.3. Bírótársak

    16.2. A bíró segédei

    16.2.1. Poroszló

    16.2.2. Hiteleshely

    16.2.3. A hiteleshelyi kiküldöttek: a káptalan és a konvent embere, illetve a bírói (nádori, királyi) ember

    16.2.1. Jegyzők

    16.2.5. Egyéb segédek és közegek

     

    17. § A perbeli személyek

    17.1. A felek

    17.1.1. A felperes

    17.1.2. Alperes - perbehívott

    17.2. Harmadik személyek a perben

    17.2.1. Az avatkozó és a szavatos

    17.2.2. Perbeli képviselők

     

    18. § A büntetőper felperese és alperese: a vádló és a terhelt

    18.1. A vádló-felperes

    18.2. A terhelt-alperes

    18.2.1. A nem nemes terhelt perbeli helyzete

    18.2.2. A nemes terhelt perbeli helyzete

     

    19. § A peres eljárás 1526-ig

    19.1. Idézés

    19.1.1. Az idézés módjai

    19.1.2. A perbehívás ismétlése és az értesítés

    19.2. A bíróság előtti eljárás megindulása

    19.2.1. A kifogások

    19.2.2. A perbeavatkozás

    19.2.3. A perhalasztás

    19.3. A bizonyítási eljárás

    19.3.1. Az istenítéletek

    19.3.2. Az eskü és az alapjául szolgáló tanúbizonyítások: a tanúbizonyság és a tudományvétel

    19.3.3. A szó szoros értelemben vett tanúbizonyítás

    19.3.4. Az oklevél és az oklevélbizonyítás

    19.4. A per befejezése

    19.4.1. Az ítélet

    19.4.2. Az egyezség

    19.5. A perorvoslatok

    19.5.1. A perletétel

    19.5.2. Az ügyvédszó visszavonása

    19.5.3. A tiltakozások

    19.5.4. A visszaűzés vagy elűzés

    19.5.5. Fellebbezés

    19.5.6. A perújítás

    19.6. A végrehajtás

     

    20. § A polgári peres eljárás

    20.1. Az előkészületi perszak

    20.1.1. A megintés

    20.1.2. A perindítás

    20.1.3. A perfelvétel

    20.2. Az exceptios szakasz

    20.3. Az allegatios szakasz, vagyis a per dereka, érdeme

    20.3.1. Az okirat

    20.3.2. A tanúbizonyítás

    20.3.3. A szemle

    20.3.4. Az eskü

    20.4. A befejezési perszak

    20.5. A végrehajtás

    20.6. A perorvoslatok

     

    21. § A büntetőeljárás a XVI. századtól

    21.1. Az előkészületi eljárás

    21.1.1. Az eljárás megindulása

    21.1.2. A nyomozás és a vizsgálat

    21.1.3. Az alperes által kért tanúvallatás

    21.2. Közbülső (vád alá helyezési) eljárás

    21.3. A bíróság előtti eljárás

    21.3.1. Idézés

    21.3.2. Perfelvétel

    21.3.3. Az exceptios szakasz

    21.3.4. Az allegatios szakasz

    21.3.5. A per befejező szakasza

    21.4. Perorvoslatok

    21.4.1. Fellebbezés

    21.4.2. Perújítás

    21.5. Végrehajtás

     

    II. rész: A tradicionális jog felszámolása

    1. fejezet: Magánjog

    22. § A tradicionális magánjog intézményeinek felszámolása

    22.1. Az osztrák polgári törvény bevezetését segítő pátensek

    22.1.1. Az úrbéri és az úrbéri kárpótlási nyílt parancsok

    22.1.2. Az ősiségi nyílt parancsok

    22.2. Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése

    22.3. A telekkönyvi rendtartás

    22.4. Magánjogi melléktörvények

     

    23. § A modern magyar magánjog kiépülése

    23.1. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok

    23.1.1. Az ITSZ jogforrási jellege

    23.1.2. Az ITSZ magánjoga

    23.2. Az ITSZ utáni jogfejlődés jellegzetességei

     

    24.§ A tradicionális jog hatása, a modernizálódó magánjog

    24.1. A személyi jogot átszövő tradicionális hatások

    24.2. A modern családjogba átmentett régi intézmények

    24.2.1. Az ágytól és asztaltól való elválasztás

    24.2.2. Közszerzemény

    24.2.3. Hitbér

    24.3. A dologi jogban fennmaradt régi intézmények és hatásuk

    24.3.1. Birtokvédelem, elbirtoklás

    24.3.2. A nemesi és az úrbéres közbirtokosságok

    24.3.3. A hitbizomány és az ezzel rokon kötött tulajdoni formációk

    24.4. A kötelmi jogban kimutatható tradicionális hatások

    24.5. A modern öröklési jog tradicionális gyökerei

     

    2. fejezet: Büntetőjog

    25. § Első lépések a büntetőjog megújítása felé

    25.1. A bűntettekről és büntetésekről szóló 1843-as tervezet

    25.1.1. Az 1843-as tervezet létrejötte és kudarca

    25.1.2. A legeredetibb törvényhozási kísérlet

    25.2. Az 1848-49-es törvények

     

    26. § A büntetőjogi kodifikáció

    26.1. A büntetőtörvény létrejötte

    26.2. A magyar büntetőtörvénykönyvről szóló 1878:5. tc.

    26.3. Az 1879:40. tc., a kihágási büntetőtörvény

     

    3. fejezet: Polgári és büntetőeljárás

    27. § A modern igazságszolgáltatási szervezet kiépülése

    27.1. A modern bírósági szervezet kiépülése

    27.1.1. A Magyar Királyi Kúria

    27.1.2. A királyi ítélőtáblák

    27.1.3. Királyi törvényszékek és esküdtbíróságok

    27.1.4. Királyi járásbíróságok

    27.2. A királyi ügyészségek

     

    28. § A polgári eljárás modernizációja

    28.1. Az átmeneti kódex

    28.2. Az első reformtörvény - a sommás eljárás új rendje

    28.3. A polgári perrendtartásról szóló 1911:1. tc.

    28.3.1. A kódex létrejötte

    28.3.2. A polgári perrendtartás sajátosságai

     

    29. § A büntetőeljárás modernizációja

    29.1. Az 1843/44-es büntetőeljárási tervezet

    29.2. Változások a büntetőeljárásban - a sárga könyv

    29.3. A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:33. tc.

    29.3.1. Javaslatokon át a kódexig

    29.3.2. A bűnvádi perrendtartás sajátosságai

     

    Tárgymutató

  • ISBN
    978-963-912-312-0
    Kiadó 
    Dialóg Campus
    VTSZ
    4901
Webáruház készítés
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.