MAGYAR JOGTÖRTÉNET - A TRADICIONÁLIS JOG - Elfogyott

Ennek, az elsősorban joghallgatóknak szánt, de minden érdeklődő számára könnyen követhető tankönyvnek a célja a régi, vagyis a tradicionális magyar jog alapintézményeinek bemutatása Szent István uralkodásától a rendiség felszámolásáig, 1848-ig források és forrásrészletek felhasználásával. A régi magyar jog különös rendszerű. Tudományos igényű feldolgozása XVIII. század második felében a Hármaskönyv alapján indult meg. Bár a munka felhasználja számos régi író művét, tankönyvét, a modern jogági elvekre figyelemmel azonban csak részben követi a hagyományokat, és olyan intézményeket is tárgyal, melyekre már a jogtörténet-tudomány művelői irányították rá a figyelmet. Az intézményi kapcsolatok és fogalmak tisztázása mellett, a szerző a sajátos magyar jogfejlődés bemutatására ugyancsak különös hangsúlyt fektet, és kitér a tradicionális jog felszámolására, valamint egyes elemeinek továbbélésére is.
A jogászokon kívül feltétlenül ajánljuk történészeknek, történelemtanároknak, levéltárosoknak.

 

A kötet adatai:

Méret: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2009

Terjedelem: 368 oldal

 

Tartalom:

I. rész: A tradicionális jog intézménytörténete

1. fejezet: Magánjog

1. § A magánjog forrásai

1.1. Törvények

1.1.1. A személyes királyság korabeli dekrétumok

1.1.2. A XIII-XIV. századi dekrétumok

1.1.3. Országgyűlési törvények

1.2. Privilégiumok

1.3. Királyi rendeletek vagy pátensek

1.4. Statútumok

1.5. A szokásjog és a Hármaskönyv

1.5.1. A Hármaskönyv keletkezése

1.5.2. A Hármaskönyv szerkezete és magánjoga

1.5.3. A Hármaskönyv reformjának kísérlete: a Négyeskönyv és az Új Hármaskönyv és a Hármaskönyv kommentárjai

1.6. A felsőbíróságok döntvényei

 

2. § Személyi jog

2.1. Az ember mint jogalany

2.2. A jogképesség

2.2.1. Szabadok és nemesek

2.2.2. Félnemesek

2.2.3. Egyházi nemesek vagy prédiálisok

2.2.4. Honoráciorok

2.2.5. Vendégek, városi polgárok

2.2.6. Rabszolgák, felszabadítottak vagy szabadosok és jobbágyok

2.2.7. Sajátos társadalmi szervezetük alapján elkülönülő népcsoportok és népelemek tagjai

2.2.8. Vallási alapon korlátozott jogképességűek

2.2.9. A nem. A nők jogképessége

2.2.10. A törvényes házasságon kívül születettek jogképessége

2.3. A cselekvőképesség

2.3.1. Nem törvényes korúak

2.3.2. Törvényes korúak

2.3.3. Teljes korúak

2.3.4. A korvizsgálat

2.4. Az önjogúság

2.5. A jogi személyek

2.5.1. Királyi kincstár

2.5.2. Egyetemek vagy közösségek, községek, testületek, társulatok

2.5.3. Alapítványok

2.5.4. A jogi személyek jogképességének terjedelme

 

3. § Családjog

3.1. A házasság

3.1.1. A házasságkötés módja a tridenti formula recepciója után

3.1.2. Bontó akadályok

3.1.3. A házasság felbontása

3.2. A rokonság

3.3. Az atyai hatalom

3.3.1. Az atyai hatalom tartalma

3.3.2. Az atyai hatalom megszűnése

3.3.3. Az atyai hatalmat megszüntető osztozás

3.4. A gyámság

3.5. A gondnokság

 

4. § Dologi jog

4.1. A dolgok és a dolgok felosztása

4.1.1. Forgalmon kívüli dolgok

4.1.2. Ingók és ingatlanok

4.1.3. A jószágok felosztása eredetük szerint

4.1.4. Nemes jószágok

4.1.5. A becsűk

4.2. A birtok

4.2.1. A birtok hatásai

4.2.2. Az elévülés, elbirtoklás

4.3. A tulajdonjog

4.3.1. A tulajdon korlátai

4.3.2. A családi osztatlanság, vagyonközösség

4.3.3. Az osztály

4.3.4. A nemesi közbirtokosság

4.4. Az adomány. A királyi adományozási rendszer

4.4.1. Az adomány általában

4.4.2. Az adományok fajai

4.4.3. A királyi adományozás és adománylevél

4.4.4. Az adományozás jogcímei

4.4.5. A magánadományozás és az arról felvett oklevél

4.4.6. A bevezetés vagy beiktatás

4.5. A zálogjog

4.5.1. A zálogjog tartalma

4.5.2. A zálogjog keletkezése, megszűnése

 

5. § Szerződési jog

5.1. A szerződés általában

5.1.1. A szerződés alakja, a (be)vallás és az örökvallás

5.1.2. A szerződés érvénytelensége

5.1.3. A szerződés tárgya

5.1.4. A szerződés megerősítése

5.1.5. A szerződés teljesítése

5.2. Adásvétel

5.2.1. Az adásvétel tárgyai

5.2.2. A vételár

5.2.3. A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei

5.2.4. Visszavásárlási vagy visszaváltási jog

5.2.5. Elővásárlási jog

5.3. Csere

5.3.1. A csere tárgyai

5.3.2. A szerződés létrejötte

5.3.3. Vegyes csere

5.3.4. Az ingatlancsere különös neme

5.4. Ajándékozás

5.4.1. Az ajándékozás tárgya

5.4.2. A szerződés létrejötte

5.4.3. Ajándékozási kikötések

5.4.4. Halál esetére szóló ajándékozás

5.5. Kölcsön

5.5.1. A kölcsön tárgyai

5.5.2. A kamat

5.5.3. A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei

5.6. Zálogkölcsön, zálogszerződés

5.6.1. A zálogkölcsön tárgya

5.6.2. A pénz felhasználásának lehetővé tételéért nyújtott vagyoni ellenszolgáltatás

5.6.3. A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei

5.6.4. A zálogos ingatlan elörökítése

5.7. Haszonkölcsön

5.8. Dologbérlet és haszonbérlet

5.8.1. A bérlet és haszonbérlet tárgyai

5.8.2. A bér

5.8.3. A bérlet és haszonbérlet tartama

5.8.4. A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei

5.8.5. A szerződés felmondása

5.9. Nyájak haszonbérlete

5.10. Vállalkozás

5.11. Munkaszerződés

 

6. § Különös lekötelezési viszonyok

6.1. Szerződéses szolgálati vagy familiárisi lekötelezés

6.1.1. A jogviszony alanyai

6.1.2. A jogviszony létrejötte és megszűnése

6.1.3. A familiáris kötelezettségei

6.1.4. Az úr kötelezettségei

6.2. Az egyház örökös szolgálatára szóló lekötelezés

6.2.1. A jogviszony alanyai

6.2.2. A szolgálati viszony létrejötte

6.2.3. A szolgálattevő kötelezettségei

6.2.4. Az úr kötelezettségei

6.3. Úrbéri lekötelezés

6.3.1. Az úrbér és az urbárium

6.3.2. Az úr kötelezettsége

 

7. § Öröklési jog

7.1. Törvényes öröklés

7.1.1. A nemesek törvényes öröklése

7.1.2. A székelyek, a kunok és a jászok törvényes öröklése

7.1.3. Városi polgárok törvényes öröklése

7.1.4. Az erdélyi szászok törvényes öröklése

7.1.5. Jobbágyok törvényes öröklése

7.1.6. Öröklés urafogyott vagyonban

7.2. Végrendeleti öröklés

7.2.1. Köz- és magánvégrendelet

7.2.2. Kiváltságos végrendelet

7.3. Öröklési szerződés, testvérré fogadás

7.4. Különös öröklési rendnek alávetett vagyon: a hitbizomány

 

8. § A nők külön jogai

8.1. Leánynegyed

8.2. Hajadoni jog

8.3. Hozomány

8.4. Jegyajándék

8.5. Hitbér

8.6. Özvegyi jog

8.7. Az özvegy nő öröklése férje vagyonában

8.8. Közszerzemény

 

II. fejezet: Büntetőjog

9. § A büntetőjog forrásai

9.1. Törvények és tervezetek

9.1.1. Az 1795. évi javaslat

9.1.2. Az 1830. évi javaslat

9.2. Privilégiumok

9.3. Királyi rendeletek, pátensek

9.4. Statútumok

9.5. Szokásjog

9.5.1. A Hármaskönyv

9.5.2. A Praxis Criminalis

 

10. § A bűncselekmény és a bűncselekménnyel összefüggésben általánosan érvényesülő szabályok

10.1. A delictum publicum fogalma

10.2. A delictum privatum fogalma

10.3. A büntetőjogi felelősség

10.4. A büntethetőséget kizáró okok

10.4.1. A beszámítási képesség hiánya

10.4.2. A kényszer és a fenyegetés

10.4.3. A jogos védelem

10.4.4. A házasságtörő feleség megölése

10.4.5. Egyéb okok

10.5. Menedékjog

10.6. A bűnösség

10.7. A kísérlet és az előkészület

10.8. Bűnszerzők

10.8.1. Tettesek

10.8.2. Részesek

10.8.3. Bűnpártolás, bűnpártolók

 

11. § A büntetés

11.1. A büntetés jogalapja és célja

11.2. A büntetések felosztása

11.2.1. A büntetés célját tekintve tipikusan megtorló és tipikusan elrettentő jellegű büntetések

11.2.2. Rendes és rendkívüli büntetés

11.2.3. Fő- és mellékbüntetések

11.3. Büntetési nemek

11.3.1. Halálbüntetések

11.3.2. Testcsonkító büntetések

11.3.3. Testfenyítő büntetések

11.3.4. Szabadságbüntetések

11.3.5. Megszégyenítő büntetések

11.3.6. Vagyoni büntetések

11.4. A büntetés kiszabása

11.4.1. A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett enyhítő körülmények

11.4.2. A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett súlyosító körülmények

 

12. § Közbűncselekmények

12.1. A hűtlenség vagy hűtlenség bélyege

12.1.1. Felségsértés, a felség- és hazaárulás

12.1.2. Az ország közbiztonsága elleni cselekmények

12.1.3. Oklevélhamisítás

12.1.4. Pénzhamisítás

12.1.5. A nemesfém-monopólium megsértése

12.1.6. Nyilvánvaló és kárhoztatott eretnekség

12.1.7. Hivatalból, illetve peres ügye intézése végett eljáró személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények

12.1.8. Személy elleni bűncselekmények

12.1.9. Vagyon elleni bűncselekmények

12.2. A katonáskodási kötelezettség megszegése

12.3. A gyűlés és a törvényszék rendjének megsértése

12.3.1. Távollét

12.3.2. Széksértés

12.4. Hivatali bűncselekmények

12.5. Földesúri visszaélések

12.6. Hitszegés, hamis eskü

12.7. Kereskedéssel kapcsolatos vétségek

12.7.1. Az árumegállító jog megsértése

12.7.2. Kiviteli tilalmak megszegése

12.7.3. A királyi pénz megvetése

12.7.4. Árszabások megsértése

12.7.5. Mértékekkel való visszaélés

12.8. Vallás elleni bűncselekmények

12.8.1. Istenkáromlás

12.8.2. Boszorkányság

12.9. Élet elleni bűncselekmények

12.9.1. Szándékos emberölés, gyilkosság

12.9.2. Magzatelhajtás

12.9.3. Gyermekkitétel

12.10. A bujálkodás vétkei

12.10.1. A egyszerű paráználkodás, kurválkodás és a kerítés

12.10.2. Ágyastartás

12.10.3. Vérfertőzés

12.10.4. Erőszakos közösülés

12.10.5. Természet elleni fajtalankodás

12.10.6. Nőrablás

12.10.7. Két- és többnejűség, két- és többférjűség

12.10.8. Házasságtörés

12.11. Vagyon elleni bűncselekmények

12.11.1. Lopás

12.11.2. Rablás

12.11.3. Orgazdaság

12.11.4. Gyújtogatás és a dohányzás

 

13. § Magánbűncselekmények

13.1. Hatalmaskodás

13.1.1. Nagyobb hatalmaskodás

13.1.2. Kisebb hatalmaskodás

13.2. A becstelenség

13.2.1. Álorca vagy álorcásság

13.2.2. A hűtlenül viselt gyámság

13.2.3. A vértagadás vagy vérárulás

13.3. Károkozás

13.4. Egyéb magándeliktumok

13.4.1. Más leveleinek letartóztatása

13.4.2. Küldött levelek megsértése

13.4.3. Patvarkodás

13.4.4. Meggyalázás

 

III. fejezet: Perjog

14. § A perjog forrásai

14.1. Törvények

14.2. Privilégiumok

14.3. Pátensek - a Novus Ordo Judiciarius

14.4. Statútumok

14.5. A szokásjog

14.5.1. A Hármaskönyv

14.5.2. A Directio Methodica

14.5.3. A Praxis Criminalis

 

15. § A magyar bírósági szervezet

15.1. A királyi kúria és bíróságai

15.1.1. A királyi kúria bíróságainak kialakulása

15.1.2. A kúria bírósági szervezete. A királyi ítélőtábla 1526-ig

15.1.3. A hétszemélyes tábla kialakulása. A központi bíróságok viszonya 1723-ig

15.1.4. A központi bíróságok az 1723-as igazságügyi reform után

15.2. A király vidéki bírái és bíróságai a patrimoniális királyság korában

15.3. A nádor önálló bíráskodása kúriájában

15.4. A bírói közgyűlések

15.4.1. A király által tartott bírói közgyűlés

15.4.2. A nádori közgyűlés

15.4.3. A főispán által tartott bírói közgyűlés

15.4.4. A kikiáltott közgyűlés

15.5. A nemesi bíróságok

15.5.1. A vármegyei törvényszék

15.5.2. A vármegyei közgyűlés bíróságkénti működése

15.5.3. A szolgabírói szék vagy albíróság

15.5.4. Alispáni ítélőszék

15.6. A kerületi táblák

15.7. A városi polgárok bíróságai

15.7.1. Városi törvényszék

15.7.2. A tárnoki szék

15.7.3. Személynöki szék

15.8. A kunok, jászok és a hajdúk bíróságai

15.9. Az úriszék

15.10. Szentszékek

15.10.1. A szentszéki szervezet

15.10.2. A szentszékek hatáskörébe tartozó ügyek

15.11. Az erdélyi bíróságok

15.11.1. Központi bíróságok

15.11.2. Megyei és városi törvényszékek

15.11.3. A székelyek bíróságai

15.11.4. A szászok bíróságai

15.11.5. Úriszék

 

16. § A bíró és segédei

16.1. A bíró

16.1.1. A bíró joghatóságának alapja

16.1.2. A bíró kellékei

16.1.3. Bírótársak

16.2. A bíró segédei

16.2.1. Poroszló

16.2.2. Hiteleshely

16.2.3. A hiteleshelyi kiküldöttek: a káptalan és a konvent embere, illetve a bírói (nádori, királyi) ember

16.2.1. Jegyzők

16.2.5. Egyéb segédek és közegek

 

17. § A perbeli személyek

17.1. A felek

17.1.1. A felperes

17.1.2. Alperes - perbehívott

17.2. Harmadik személyek a perben

17.2.1. Az avatkozó és a szavatos

17.2.2. Perbeli képviselők

 

18. § A büntetőper felperese és alperese: a vádló és a terhelt

18.1. A vádló-felperes

18.2. A terhelt-alperes

18.2.1. A nem nemes terhelt perbeli helyzete

18.2.2. A nemes terhelt perbeli helyzete

 

19. § A peres eljárás 1526-ig

19.1. Idézés

19.1.1. Az idézés módjai

19.1.2. A perbehívás ismétlése és az értesítés

19.2. A bíróság előtti eljárás megindulása

19.2.1. A kifogások

19.2.2. A perbeavatkozás

19.2.3. A perhalasztás

19.3. A bizonyítási eljárás

19.3.1. Az istenítéletek

19.3.2. Az eskü és az alapjául szolgáló tanúbizonyítások: a tanúbizonyság és a tudományvétel

19.3.3. A szó szoros értelemben vett tanúbizonyítás

19.3.4. Az oklevél és az oklevélbizonyítás

19.4. A per befejezése

19.4.1. Az ítélet

19.4.2. Az egyezség

19.5. A perorvoslatok

19.5.1. A perletétel

19.5.2. Az ügyvédszó visszavonása

19.5.3. A tiltakozások

19.5.4. A visszaűzés vagy elűzés

19.5.5. Fellebbezés

19.5.6. A perújítás

19.6. A végrehajtás

 

20. § A polgári peres eljárás

20.1. Az előkészületi perszak

20.1.1. A megintés

20.1.2. A perindítás

20.1.3. A perfelvétel

20.2. Az exceptios szakasz

20.3. Az allegatios szakasz, vagyis a per dereka, érdeme

20.3.1. Az okirat

20.3.2. A tanúbizonyítás

20.3.3. A szemle

20.3.4. Az eskü

20.4. A befejezési perszak

20.5. A végrehajtás

20.6. A perorvoslatok

 

21. § A büntetőeljárás a XVI. századtól

21.1. Az előkészületi eljárás

21.1.1. Az eljárás megindulása

21.1.2. A nyomozás és a vizsgálat

21.1.3. Az alperes által kért tanúvallatás

21.2. Közbülső (vád alá helyezési) eljárás

21.3. A bíróság előtti eljárás

21.3.1. Idézés

21.3.2. Perfelvétel

21.3.3. Az exceptios szakasz

21.3.4. Az allegatios szakasz

21.3.5. A per befejező szakasza

21.4. Perorvoslatok

21.4.1. Fellebbezés

21.4.2. Perújítás

21.5. Végrehajtás

 

II. rész: A tradicionális jog felszámolása

1. fejezet: Magánjog

22. § A tradicionális magánjog intézményeinek felszámolása

22.1. Az osztrák polgári törvény bevezetését segítő pátensek

22.1.1. Az úrbéri és az úrbéri kárpótlási nyílt parancsok

22.1.2. Az ősiségi nyílt parancsok

22.2. Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése

22.3. A telekkönyvi rendtartás

22.4. Magánjogi melléktörvények

 

23. § A modern magyar magánjog kiépülése

23.1. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok

23.1.1. Az ITSZ jogforrási jellege

23.1.2. Az ITSZ magánjoga

23.2. Az ITSZ utáni jogfejlődés jellegzetességei

 

24.§ A tradicionális jog hatása, a modernizálódó magánjog

24.1. A személyi jogot átszövő tradicionális hatások

24.2. A modern családjogba átmentett régi intézmények

24.2.1. Az ágytól és asztaltól való elválasztás

24.2.2. Közszerzemény

24.2.3. Hitbér

24.3. A dologi jogban fennmaradt régi intézmények és hatásuk

24.3.1. Birtokvédelem, elbirtoklás

24.3.2. A nemesi és az úrbéres közbirtokosságok

24.3.3. A hitbizomány és az ezzel rokon kötött tulajdoni formációk

24.4. A kötelmi jogban kimutatható tradicionális hatások

24.5. A modern öröklési jog tradicionális gyökerei

 

2. fejezet: Büntetőjog

25. § Első lépések a büntetőjog megújítása felé

25.1. A bűntettekről és büntetésekről szóló 1843-as tervezet

25.1.1. Az 1843-as tervezet létrejötte és kudarca

25.1.2. A legeredetibb törvényhozási kísérlet

25.2. Az 1848-49-es törvények

 

26. § A büntetőjogi kodifikáció

26.1. A büntetőtörvény létrejötte

26.2. A magyar büntetőtörvénykönyvről szóló 1878:5. tc.

26.3. Az 1879:40. tc., a kihágási büntetőtörvény

 

3. fejezet: Polgári és büntetőeljárás

27. § A modern igazságszolgáltatási szervezet kiépülése

27.1. A modern bírósági szervezet kiépülése

27.1.1. A Magyar Királyi Kúria

27.1.2. A királyi ítélőtáblák

27.1.3. Királyi törvényszékek és esküdtbíróságok

27.1.4. Királyi járásbíróságok

27.2. A királyi ügyészségek

 

28. § A polgári eljárás modernizációja

28.1. Az átmeneti kódex

28.2. Az első reformtörvény - a sommás eljárás új rendje

28.3. A polgári perrendtartásról szóló 1911:1. tc.

28.3.1. A kódex létrejötte

28.3.2. A polgári perrendtartás sajátosságai

 

29. § A büntetőeljárás modernizációja

29.1. Az 1843/44-es büntetőeljárási tervezet

29.2. Változások a büntetőeljárásban - a sárga könyv

29.3. A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:33. tc.

29.3.1. Javaslatokon át a kódexig

29.3.2. A bűnvádi perrendtartás sajátosságai

 

Tárgymutató