A könyv magyar nyelven elsőként mutatja be átfogóan a Lengyelországtól Albániáig terjedő közép- és dél-kelet-európai térség elmúlt évtizedbeli átalakulását, valamint európai integrációjának feladatait, esélyeit. A figyelmet kevésbé a jól ismert politikai, mint inkább a gazdasági, társadalmi, közigazgatási és környezeti folyamatokra fordítja. Elemzi a privatizáció, a mezőgazdasági átalakulás, a városi és vidéki területek fejlődésének azonosságait és országok közötti különbségeit. Nagy figyelmet szentel a folyamatok egyes országokon belüli differenciálódásának, az egyes régiók sajátos fejlődésének és problémáinak. Tágabb környezetünk átalakításának összehasonlító bemutatása megkönnyíti a hazai folyamatok reálisabb értékelését is, ezért a könyv szélesebb olvasói kör érdeklődésére tarthat számot. A gazdasági és a regionális folyamatokra helyezett súlypontja révén pedig jól felhasználható a gazdasági és földrajzi felsőoktatásban.
A kötet adatai:
Méret: B/5
Terjedelem: 364 oldal
Kötés: keménytáblás
Tartalom:
1. Az örökség 15
1.1. Európa választóvonalai: Közép-Európa, Köztes-Európa, Délkelet-Európa 15
1.2. A vizsgált térség 22
1.3. Népesedés, vándorlás 26
1.4. Gazdasági szerkezet és gazdasági kapcsolatok 34
1.5. Társadalmi folyamatok 41
1.6. Etnikai, vallási és politikai kötődések és választóvonalak 46
1.6.1. Etnikai szerkezet 47
1.6.2. A vallás szerepe és a népesség felekezet szerinti struktúrája 50
1.6.3. A politikai folyamatok regionális strukturálódása 53
1.7. Regionális fejlődés és differenciálódás 62
1.7.1. Nemzetek közötti differenciálódás 62
1.7.2. Regionális differenciálódás. 64
1.8. Városok, urbanizáció 72
1.8.1. A városhálózat szerkezete 72
1.8.2. A városok társadalmi és térbeli szerkezetének változásai 78
1.9. Vidéki térségek, falusi települések 80
1.10. Szállítás és energia 87
1.10.1. A közlekedési hálózat 87
1.10.2. Szállítási teljesítmények 90
1.10.3. Határátkelőhelyek: a régió közlekedésének szűk keresztmetszetei. 95
1.10.4. Energiatermelés és energiahálózatok 99
1.11. A környezeti, természeti és kulturális örökség 101
1.11.1. A környezeti örökség 101
1.11.2. A természeti örökség 103
Nemzeti parkok, természetvédelmi területek 104
1.11.3. Kulturális örökség 105
1.12. Regionális identitás, regionalizáció és közigazgatás 107
1.12.1. Föderalizmus és regionalizáció 110
1.12.2. A területi közigazgatás 116
1.13. Regionális politika, regionális tervezés 119
2. A kihívás 127
A társadalmi-gazdasági átmenet és annak hatása a térbeli átalakulásra
Közép- és Délkelet-Európa országaiban 1989-1999 127
2.1. Az átmenet fogalma és értelmezése 127
2.2. A gazdasági fejlődés alapvonásai az elmúlt évtizedbe 129
2.2.1. A kiindulóhelyzet 129
2.2.2. A privatizáció 134
2.2.1. Az évtized gazdasági fejlődési pályája 138
2.3. Térbeli differenciálódás az átmenet időszakában 147
2.3.1. A regionális egyenlőtlenségek jellege és természete
a politikai fordulat előtt és után 147
2.3.2. A térbeli differenciálódást létrehozó gazdasági tényezők 150
2.3.3. A régiók fejlődési típusai 153
2.4. Átalakulás a vidéki térségekben 155
2.4.1. A mezőgazdasági privatizáció 156
2.4.2. Birtoknagyság és üzemi formák 158
2.4.3. A mezőgazdaság gazdasági, piaci helyzete, pénzügyi kondíciói
az átalakulás során 160
2.4.4. A mezőgazdaságon kívüli társadalmi-gazdasági folyamatok hatása
a vidéki területekre 161
2.4.5. A vidéki települések fejlődését meghatározó tényezők alakulása 164
2.4.6. Romák Közép- és Délkelet-Európában 166
2.5. Az átmenet városi problémái. 169
A kereskedelem és a bankok szerepe az átalakulásban 170
Lakáshelyzet, lakásprivatizáció 173
Városrendezés, területfelhasználás 176
2.6. Az átmenet hatásai a közlekedésre, távközlésre és energiagazdálkodásra 178
2.6.1. A közúti közlekedés térnyerése a vasút terhére. 179
2.6.1. Az egyéni közlekedés térnyerése a tömegközlekedés terhére. 181
2.6.2. A nemzetközi szállítások térnyerése a belföldiek terhére. 181
2.6.3. A "nyugati" irányú szállítások térnyerése a többi iránnyal szemben
2.6.4. Közlekedésfejlesztési beruházások 182
2.6.1. Távközlés 183
2.6.2. Energiahálózatok és -vezetékek 184
2.7. A környezetvédelem, a természeti és kulturális örökség az átmenet során 186
2.7.1. A környezeti állapot változása 186
2.7.1. Természetvédelem 188
2.7.2. Kulturális örökség 189
2.8. Regionális politika az átmenetben 190
2.8.1. Decentralizáció és a területi közigazgatás rendszere 191
2.8.2. Az utóbbi évek regionális reformjai 192
2.8.3. A területfejlesztés intézményrendszere 195
2.8.4. A regionális politika pénzügyi eszközrendszere. 197
3. A perspektíva 201
Az integráció hatása Közép- és Délkelet-Európa és régiói fejlődésére 201
3.1. Közép- és Délkelet-Európa a globalizálódó világban 201
3.2. A külgazdasági kapcsolatok struktúrája a régióban 210
3.3. Integrációs kezdeményezések és szerveződések Közép- és Délkelet-Európában 215
3.3.1. A közép-európai integrációs törekvések történelmi előzményei 215
3.3.2. Jelenlegi integrációs kezdeményezések 217
3.4. Az EU-integráció hatása a vidéki átalakulásra 226
3.5. Az Európai Unió strukturális és regionális politikája és potenciális hatása
a közép- és délkelet-európai országokra 234
3.5.1. Az Európai Unió strukturális politikájának tapasztalatai
és reformjának lehetséges irányai 234
3.5.2. A strukturális alapok reformjára vonatkozó koncepciók 236
3.5.3. Az "Agenda 2000" és az azt követő intézkedések 238
3.5.4. A "beruházás-abszorpciós" képesség 241
3.5.5. Az uniós és nemzeti preferenciák összefüggései 242
3.5.6. A struktúrapolitika alanyai: a régiók 243
3.6. Az integráció hatásai a közlekedés és hírközlés területén 247
3.6.1. A transzeurópai közlekedési hálózatok 247
3.6.2. Az európai belső víziútrendszer Közép-Európában 253
3.6.3. Az európai szállítási hálózatokhoz való hozzáférés lehetősége 255
3.7. Nemzetközi vándorlások, munkaerő-mobilitás és a schengeni szabályok
alkalmazása az integráció folyamatában 257
3.7.1. A vándormozgalmak tendenciái Közép-és Délkelet-Európában 257
3.7.2. A schengeni szabályozás 261
3.8. Az integráció kihívásai és feladatai a környezetvédelem, a természeti
és kulturális örökség ápolása területén 263
3.9. A keleti bővítés lehetséges forgatókönyvei
és ezek hatása Közép- és Délkelet-Európára 267
3.9.1. I. forgatókönyv. "EUROREALIZMUS" 269
3.9.2. II. forgatókönyv: "Az INTEGRÁCIÓ KUDARCA" 271
3.9.3. III. forgatókönyv. "A FÉLBE MARADÓ INTEGRÁCIÓ" 272
4. Transznacionális régiók közép- és délkelet-európában 275
4.1. A transznacionális régiók fogalma és típusai 275
4.2. Transznacionális stratégiai régiók 278
4.2.1. Közép-Európai Interakciós Övezet 278
Gazdaság. Történelmi előzmények. Kölcsönhatások a nyitás előtt
és után 279
Közlekedés, infrastruktúra 282
Az együttműködés intézményei 283
4.2.2. Délkelet-Európa (A Stabilitási Paktum hatásterülete) 284
Gazdaság 285
Infrastruktúra, közlekedés, határok 287
Újjáépítés és a menekültek hazatérése 289
Környezeti károk. Természeti és kulturális örökség. 289
Az együttműködés, az újjáépítés és stabilizáció intézményei 290
4.2.3. A Kárpáti Régió 291
Közös és összekötő jellemzők 292
Gazdasági lehetőségek és szűk keresztmetszetek 293
Az együttműködés szükségessége és lehetséges hozama 294
4.2.4. Adriai Tengeri Régió 295
Történelmi háttér, közös és összekötő jellemzők 296
Az együttműködés feladatai és lehetőségei 297
4.2.5. Fekete-tengeri Együttműködési Övezet 299
Általános jellemzők és történelmi háttér. 300
Környezeti helyzet. 300
Gazdasági fejlesztési lehetőségek 301
4.2.6. A Duna-menti régiók együttműködése 303
Alapvető földrajzi jellemzők és történelmi háttér 304
Fejlesztési lehetőségek és feladatok 305
Az együttműködés szervezete 307
4.3. Határmenti akcióterületek 308
A határ menti együttműködések típusai, szervezetei és intézményei 315
4.3.1. Öt ország találkozópontja: a Kárpátalja-Galícia határ menti régió 316
Földrajzi helyzet és történelmi, politikai háttér 317
Gazdaság és infrastruktúra 317
Környezet és természetvédelem 318
4.3.2. Négyes határmenti területek.
Észak-Adria (Istria-Isonzo) határ menti terület 319
Földrajzi helyzet és történelmi, politikai háttér 319
Gazdaság és infrastruktúra 320
4.3.3. Dél-Adria határmenti terület 322
Földrajzi helyzet és történelmi politikai háttér 322
Gazdaság, infrastruktúra. 324
4.3.4. Duna-Dráva-Száva négyes határ menti terület 325
Földrajzi helyzet és történelmi politikai háttér 325
Infrastruktúra, természeti és kulturális örökség 326
1.1.5. Macedónia határai 327
Földrajzi helyzet és történelmi-politikai háttér 328
Gazdaság, infrastruktúra, temészeti és kulturális örökség 329
4.3.6. Rába-Mura négyes határkörzet 331
Földrajzi helyzet és történelmi-politikai háttér 332
Gazdaság, infrastruktúra, természeti és kulturális örökség 332
4.3.7. Duna-Morva-Vág négyes határterület 334
Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 334
Infrastruktúra, természeti és kulturális örökség 335
4.3.8. SuwaBki-Kalinyingrád négyes határvidék 338
Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 338
Infrastruktúra, természeti és kulturális örökség 339
4.3.9. Hármas határrégiók. Duna-delta hármas határrégió 340
Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 340
Infrastruktúra, környezeti és természeti értékek védelme 342
4.3.10. A "Vaskapu" hármas határrégió 343
Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 343
Infrastruktúra, természeti és kulturális örökség 345
4.3.11. Bácska-Bánát hármas határrégió 346
Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 346
Infrastruktúra 347
4.3.12. Prut-Bukovina hármas határrégió 348
Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 349
Infrastruktúra 349
4.3.13. A Neisse hármas határrégió 350
Földrajzi helyzet, történelmi politikai háttér 351
Infrastruktúra, környezet, természeti értékek 352
4.3.14. A Sziléziai-Morva Kapu hármas határrégió 353
Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 354
Gazdaság, infrastruktúra 354
Felhasznált irodalom 359