TÁJÉRTÉKELÉS, FÖLDÉRTÉKELÉS

A kötet részben tankönyv, részben a tágabb szakmai közönségnek szóló monográfia. Főbb fejezetei: A tájökológia rövid története, alapfogalmai - A rendszerelmélet alkalmazása a földértékelésben - A tájökológiai modellezés és térképezés - Földértékelés tárgya, megközelítésmódja - Földrajzi információs rendszerek felhasználása a földértékelésben - Speciális földértékelési célok (építés, területfejlesztés, vízgazdálkodás, természetvédelem, idegenforgalom) - Az ökológiai tájértékelés és a környezetérzékenység - A környezeti hatáselemzés. A kötetet 48 fekete-fehér illusztráció, ábra (folyamatábra, szelvény, térkép) illusztrálja.

 

A kötet adatai:

Méret: B/5
Terjedelem: 304 oldal
Kötés: keménytáblás

Tartalom:
1. Táj és ökoszisztéma - fogalommeghatározások 13
1.1. A táj mint a klasszikus földrajzi kutatások tárgya 13
1.2. Ökológiai szemlélet 20
1.3. Ökoszisztéma, geo(öko)szisztéma vagy ökotóp mint alapegység 22
1.4. "Lágy" határok 25
2. A tájökológia rendszerelméleti alapjai 27
2.1. Az egész tudománya 27
2.2. Önszabályozás 29
2.3. Együttfejlődés 33
2.4. Egymásra épülés 34
2.5. A rendszerelmélet határvidékén 36
3. Tájökológiai módszerek 37
3.1. Terepi felvételezés 37
3.1.1. Távérzékelés a tájökológiai kutatásokban 38
3.1.2. Globális helymeghatározó rendszerek (GPS) 38
3.2. Laboratóriumi elemzések 39
3.3. Adatfeldolgozás 39
3.4. A tájökológiai modellezés 40
3.4.1. A modellépítés részfeladatai 40
3.4.1.1. Szakértői rendszerek 43
3.4.2. A tájökológiai modellek tartalmi osztályozása 45
3.4.2.1. Statikus modellek 45
3.4.2.2. Dinamikus modellek 47
3.4.2.3. Prognózismodellek 49
3.4.2.4. Egyéb modellfajták 51
3.4.3. Formai csoportosítás 52
3.4.3.1. Grafikus modellek 52
3.4.3.2. Tájökológiai térképezés 55
3.4.3.3. Matematikai modellek 56
3.4.4. A modellek gyakorlati haszna 59
4. A földértékelés alapjai 61
4.1. Az erőforrások osztályozása 62
4.2. A természeti potenciálok fajtái 63
4.4. A föld fogalma itthon és külföldön 68
4.5. Értékelés vagy minősítés? 69
4.6. A mezőgazdasági földértékelés 70
4.7. A földértékelés módszertani nehézségei 72
5. A termőképesség értékelésének hagyományos módszerei 75
5.1. A földértékelési módszerek osztályozása 75
5.2. A mezőgazdasági célú földértékelés világtörténete 78
5.2.1. A főbb kategóriarendszerek 79
5.3.1.1. Az amerikai módszer (USDA LCC) 79
5.3.1.2. A kanadai földkataszter (CLI) 86
5.3.1.3. Az angol változat (MAFF ALC) 89
5.3.1.4. Kategóriarendszerek az Európai Unió más országaiban 94
5.2.2. Fordulópont a földértékelés fejlődésében: a FAO irányelvei 97
5.3.2.1. Példa a FAO elveinek alkalmazására: a zambiai földértékelés 100
5.2.3. A paraméterrendszerek főbb típusai 102
5.3.3.1. A Storie-index 102
5.3.3.2. A német birodalmi talajbecslés 104
5.3.3.3. Agroökológiai övezetek (AEZ) 106
6. Hazai tájértékelési irányzatok 109
6.1. A talajtérképezésre épülő tájértékelés története 109
6.1.1. Az aranykorona-érték 109
6.1.2. A Kreybig-féle talajismereti térképezés 111
6.1.3. "A magyar mezőgazdaság területi elhelyezkedésének felmérése" 113
6.1.4. Mezőgazdasági termőhelyértékelés 116
6.1.5. Pest megye agroökológiai potenciálja (PAP) 118
6.1.6. Magyarország agroökológiai potenciálja 120
6.2. A természetföldrajzi tájértékelés 121
6.2.1. Agrogeológiai felmérések 122
6.2.2. Reprezentatív típusterületek minősítése 123
6.2.3. Termőhely-értékelés 124
6.2.4. Magyarország kistájainak katasztere 128
6.3. Értékelés a tájrendezésben 129
7. Földrajzi információs rendszerek a földértékelésben 131
7.1. A GIS lényege 131
7.1.1. A GIS alapfogalmai 133
7.1.2. Raszteres adatmodellek 134
7.1.3. Vektoros adatmodellek 135
7.2. Adatelemzés a GIS-ben 136
7.2.1. Az adatbázis rendezése transzformációkkal 139
7.2.2. Elemzés az adatok integrálásával 141
7.2.3. Döntési stratégiák a GIS-ben 142
7.3. Digitális terepmodellek 143
7.3.1. Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának (USGS)
digitális terepmodellje 146
7.3.2. A német ATKIS 146
7.3.3. A magyar DTA-50 terepmodell 147
7.3.4. A DEM mint megjelenítő eljárás 148
7.3.5. A DEM derivátumai 149
7.4. GIS a tájértékelésben 151
7.4.1. Példa tájökológiai minősítő GIS-re: az EMAP 151
7.4.2. Egy magyar tájökológiai GIS: a HunSOTER 152
8. Ökológiai körzetesítés 155
8.1. A növénytermesztésre való alkalmasság vizsgálata 155
8.1.1. Szlovák tájpotenciál-becslés 156
8.1.2. Német termőhely-minősítés 157
8.1.3. Agroökológiai alkalmassági vizsgálat Magyarországon 158
8.1.3.1. Az igények és az adottságok megfeleltetése 163
8.1.3.2. A paraméterek kiválasztása és súlyozása 165
8.1.3.3. Továbbfejlesztett változat 166
8.2. Agroökológiai mikrokörzetesítés 168
8.2.1. Összevetés a természetföldrajzi tájbeosztással 170
8.3. Földhasználati zónarendszer Magyarországon 171
8.4. Ökológiai földosztályozás 174
8.4.1. Tengerentúli felmérések 175
8.4.2. Európai földosztályozások 177
9. Új utakon a földértékelés 181
9.1. A kategóriarendszerek továbbélése 181
9.1.1. A vízellátottság az USDA LCC rendszerben
és továbbfejlesztett változataiban 181
9.1.2. A vízellátottság a FAO irányelveiben 184
9.2. Földértékelő modellek 185
9.2.1. A QLE-modell 185
9.2.2. Az AEZ-program vízellátottsági modellje 187
9.2.3. A kanadai VB-modell 189
9.3. A „lágy halmazok" elméletének földértékelési alkalmazásai 189
9.4. A vízellátottság értékelése szakértői rendszerrel 192
9.4.1. Mesterséges neuron-hálózatok (ANN) 196
9.5. Az információs rendszerek új generációja 197
10. Közgazdasági földértékelés 201
10.1. A természeti potenciálok közgazdasági értékelése 202
10.2. Földértékszámítási kísérletek a szocializmusban 203
10.3. A közgazdasági alkalmasság mérése 205
10.3.1. Bruttó határérték 205
10.3.2. Leszámítolt tiszta jövedelem elemzése 206
10.3.3. Közgazdasági földértékelés az Európai Unióban: az ALES-modell 206
10.4. A fenntartható mezőgazdaság ismérveinek vizsgálata 210
10.5. Környezeti hatások értékelése 213
10.5.1. Költség-haszon elemzés (cost-benefit analysis, CBA) 216
10.5.2. Költség-hatékonyság elemzés (cost-effectiveness analysis, CEA) 217
10.5.3. Elmaradt haszon becslése (opportunity cost, OP) 217
10.5.4. Megsokszorozódó hatás becslése (multiplier technique) 217
10.5.5. Feltételezett piaci értékelés (contingent valuation, CV) 217
10.5.6. Utazási költség becslése (travel cost method, TCM) 218
10.5.7. Hasznosságbecslés (hedonikus ár eljárás, hedonic price method, HPM) 218
10.5.8. Az EIS formai megoldásai 219
11. Ökológiai szempontú tájértékelés 223
11.1. Az ökológiai regenerációs potenciál értékelése 223
11.2. A tájmintázat minősítése 227
11.3. Természet- és tájvédelmi felmérések 235
11.4. A táj antropogén terhelhetőségének minősítése 237
11.5. A földhasználat minősítése 239
11.6. Erdészeti célú értékelés 241
12. A földértékelés egyéb területei 247
12.1. Az ásványkincs-potenciál értékelése 247
12.2. A vízpotenciál értékelése 251
12.2.1. Vízkészletek minősítése 251
12.2.2. A vízminőség értékelése 252
12.3. Mérnöki (építési, hulladékelhelyezési) célú értékelés 255
12.3.1. Beépíthetőség 256
12.3.2. Hulladékelhelyezés 258
12.4. Rekreációs szempontú értékelés 260
12.5. Esztétikai szempontú tájértékelés 263
12.5.1. Tájbaillesztési vizsgálatok 266
12.5.2. Egyedi tájértékek minősítése 267
12.5.3. A tájképi potenciál értékelése 268
Irodalomjegyzék 273
Tárgymutató 303