A BEISMERŐ VALLOMÁS FONÁKJA ÉS SZÍNE

A beismerő vallomás központi szerepet tölt be a büntetőeljárásban, a bizonyításban. A középkorban a beismerő vallomást a „bizonyítékok királynőjének” tekintették, amelyhez az esetek legnagyobb részében nem mindig a legtörvényesebb módszerrel jutottak. A beismerő vallomásból „trónfosztott királynő” lett, azonban az új Be. ismét a fejére tette a koronát. Akadályt jelentett/jelent a beismerő vallomás mindenáron és mindenfajta eszközzel való megszerzésében egyrészt a kényszervallatás büntetendőségének bevezetése, másrészt a bizonyítási tilalmak háromféle módon (bűncselekmény elkövetésével, más tiltott módon, és az eljárási résztvevők eljárási jogainak lényeges sérelmével) beszerzett bizonyítási eszközök kizárása. Mind a kényszervallatás, mind pedig a bizonyítási tilalmak három fajta módszerének alkalmazása a büntetőeljárásban résztvevő hatóságok tagjainak tevékenységéhez köthetőek. A A beismerő vallomás melyike tekinthető fonáknak és melyik a színének? Melyik módszerrel megszerzettet zárjuk kik a bizonyítékok köréből, melyiknél lehet megállapítani, hogy a terhelt valódi, befolyástól mentes akaratát tükrözi?

A kötet adatai:

Kötés: keménykötés

Megjelenés éve: 2021

Terjedelem: 272 oldal

A tartalomból:

Előszó

I. Bevezetés

II. A beismerő vallomás megszerzésének módozatai - a kezdetektől a XVIII. századig

1. Az ókor tortúrája

2. A bűnvádi eljárás jellegzetességei a középkorban

3. Az inkvizitórius eljárás jellemzői

4. Kínvallatás Magyarországon

5. Törekvések a tortúra eltörlésére Európában és Magyarországon

III. A kínvallatás tilalmának kodifikációja Magyarországon

1. Törvénytervezetek

2. A kényszervallatás XIX. századi első, írott törvényi szabályozása Magyarországon és a bűnvádi perrendtartás tilalmai a terhelt kihallgatásánál

3. A II. világháború utáni korszak jellemzői a szocializmus időszaknak büntető anyagi és eljárási törvényei

4. A terhelt kihallgatásának szabályozása az 1989-es rendszerváltást követően, valamint a kényszervallatás a legújabb Btk.-ban

IV. A kényszervallatás törvényi tényállása és az elkövetés bizonyításának nehézségei

1. A kényszervallatás, mint hivatali bűncselekmény

2. Egység, többség, halmazat

3. Statisztikai adatok

4. Bizonyítási nehézségek a kényszervallatás miatt indított ügyekben

5. A kényszervallatás okai és Janus-arcúsága

V. Nemzetközi szabályozás és az elvárások

1. Az ENSZ szabályozásai - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatától napjainkig

2. Az Európa Tanács egyezményei

3. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának megszegése esetén

4. A hazai hatóságok által lefolytatandó eljárásokkal kapcsolatos EJEB elvárások

5. A kényszervallatás napjainkban - az Amerikai Egyesült Államokban és Európában

VI. Bizonyítás a büntetőeljárásban

1. A bizonyítás fogalma a büntetőeljárásban

2. A bizonyítás tárgya

3. A bizonyítékok szabad értékelésének elve

4. A bizonyítás törvényessége és a bizonyítási tilalmak

5. A „mérgezett fa gyümölcse mérgező” és az ezüsttálca elve

VII. A gyanúsított kihallgatása

1. A terhelt, mint „ügyfél” és mint bizonyítási eszközt szolgáltató személy

2. A gyanúsítottá válás: a megalapozott gyanú közlése

3. A gyanúsított kihallgatásának általános szabályai

4. Az ártatlanság vélelmének jogi természete

5. Az önvádra kötelezés tilalma

6. Jog a hallgatáshoz

7. Az önvádra kötelezés tilalma és a hallgatás joga

VIII. A gyanúsított kihallgatásának törvényes taktikai fogásai és a neuralgikus pontok

1. A kihallgatásra való felkészülés

2. A kérdésfeltevés módja

3. Dezinformáció alkalmazása a leplezett eszközök alkalmazása során

4. A megtévesztés tilalma, avagy a krimináltaktikai blöff alkalmazása a gyanúsított kihallgatásánál

IX. A gyanúsított védekezési lehetőségei

1. A gyanúsított vallomása

2. A hallgatás, mint a védekezés egyik módja

3. A vallomástételben rejlő védekezési lehetőségek

X. A gyanúsított vallomásának fajtái

1. A vallomásértékelés mércéi

2. A valós és valótlan állítások

3. A terhelt hamis vallomása

4. A beismerő vallomás

XI. A beismerő vallomás az új Be. középpontjában

1. Az általános szabályok

2. A beismerő vallomás - régen és napjainkban

3. Legalitás és opportunitás

4. A nyomozás vizsgálati szakaszában rejlő lehetőségek

5. Az előkészítő ülés, a mértékes indítvány

XII. Összefoglalás