A COMPLIANCE ALAPKÉRDÉSEI

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a megfelelés, a szabályoknak betű szerint megfelelő („compliant”) működés már nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk a compliance vállalati működés körében felmerülő valamennyi jelentősebb kérdést, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-bejelentés), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem, valamint a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

A kötet adatai:

Formátum: A/5

Kötés: puhatábla

Megjelenés éve: 2019

Terjedelem: 269 oldal

A tartalomból:

I. A compliance és az etikus vállalti működés általános jellemzői

1. A compliance fogalma

2. A compliance kialakulása és szerepe a vállalati szférában

3. U.S. Foreign Corrupt Practices Act (FCPA)

4. A Sarbanes-Oxley Act (SOX)

5. A compliance fejlődése Európában

II. A compliance funkció és keretrendszer

1. Általános követelmények

2. A felsővezetők szerepe

3. A compliance officer

4. Az informatika szerepe a compliance-ben, forensic data analytics (FDA)

5. A vállalati compliance hatóköre

III. Bűnügyi Compliace: a vállalati visszaélések

1. Vállalati visszaélés: definiálási kísérlet

2. A vállalati visszaélések csoportosítási lehetőségei

3. A vállalati visszaélés mint bűncselekmény. Általános jellemzők

4. Az egyes vállalati visszaélésként megjelenő bűncselekmények

5. A vállalati visszaélés mint szabálysértés

6. A vállalati visszaélésként minősíthető, közigazgatási bírsággal sújtható cselekmények

7. Szankciók a vállalati visszaélések joggyakorlatában

IV. A whistleblowing

1. A whistleblowing fogalma és csoportosítási lehetőségei

2. Whistleblowing a nemzetközi példák tükrében

3. Whistleblowing Magyarországon

4. A whistleblowing lényegesebb elméleti és gyakorlati kérdései

V. A vállalati belső visszaélés-vizsgálat (internal investigation)

1. Visszaélések kezelése a vállalaton belül

2. Az internal investigation fogalma

3. Az internal investigation garanciái

4. Az internal investigation „eljárásjoga”

5. Bizonyítási eszközök és bizonyítási cselekmények

6. Adatvédelem az internal investigation során

7. Az internal investigation adatkezelése – nem munkaviszonyban

VI. A compliance szabványosítása

1. A szabványosítás jogi szabályozása

2. ISO 19600 – Compliance menedzsment rendszerek szabvány

3. ISO 37001 – Antikorrupciós irányítási rendszerek szabvány

4. Készülőben lévő új szabvány: ISO 37002 – Visszaélés-bejelentéssel kapcsolatos irányítási rendszerek szabvány

VII. Kitekintés: Compliance-szempontból érzékeny területek

1. Közigazgatás, közszféra

2. Pénzügyi szektor

3. Gyógyszeripar

Összegzés