A FOGYASZTÓVÉDELEM KÖZJOGI KERETEI

A fogyasztóvédelmi joggal – távolabbról a fogyasztóvédelemmel – kapcsolatos tudományos igényű újabb és újabb vizsgálódásokat alapvetően három tényező teszi aktuálissá: a jogállamiság elve, a piacgazdaság ­(ki)alakulása, és a – legáltalánosabb értelemben felfogott – biztonság fontosságának egyre hangsúlyosabb megjelenése. A jogterület kialakulása és fejlődése szoros kapcsolatban áll a gazdasági viszonyokkal is, mivel a piaci viszonyok közepette – a fogyasztók hátrányára – képes megbomlani a gazdasági élet szereplői közötti egyensúly. Megállapítható az is, miszerint a fogyasztóvédelmi jog „örök mozgásban van”, így a hazai rendszer összefüggéseinek és (ki)alakulásának tárgyalásánál elengedhetetlen az európai dimenzióik érintése.

 

Mindezek alapján a monográfia célja, hogy feltérképezze a fogyasztóvédelem rendszerének hiányosságait, valamint javaslatokat fogalmazzon meg annak továbbfejlesztésére. A fenti megfontolásokat szem előtt tartva önálló szerkezeti egység szól – a fogyasztóvédelem elméleti hátterének érintését követően – a fogyasztóvédelem (hazai és nemzetközi) alkotmányi alapjairól, majd történeti nézőpontot is tükröző fejezetben kerül sor a fogyasztóvédelmi intézményrendszer bemutatására és értékelésére, az utolsó szerkezeti egységben pedig a fogyasztói jogok érvényesítésének rendszere kerül terítékre.

 

A kötet adatai:

Formátum: B5

Kötés: kartonált

Megjelenés éve: 2016

Terjedelem: 192 oldal

 

Tartalomjegyzék:

 

Bevezetés 11

 

I. A fogyasztóvédelem elméleti alapjai 19

 

1. Alapvetés 19

 

2. A fogyasztóvédelem gazdaságelméleti alapjai 22

 

2.1. A liberális közgazdaságtan korszaka 23

 

2.2. Keynes gazdaságelmélete 24

 

2.3. Fogyasztóvédelem a jóléti állam keretei között  25

 

2.4. A neoklasszikus közgazdaságtan és a fogyasztóvédelem kapcsolata 26

 

2.5. Új színtéren a fogyasztó, a fogyasztói társadalom sajátosságai 27

 

2.6. Fogyasztóvédelem a szocialista kor gazdasági berendezkedésében  29

 

2.7. A rendszerváltás és a fogyasztóvédelem 30

 

3. Konklúziók 30

 

II. A fogyasztóvédelem európai dimenziója 33

 

1. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának kialakulása  33

 

2. Az EGK első fogyasztóvédelmi programja (1975) 34

 

3. Az EGK második fogyasztóvédelmi programja (1981) 36

 

4. Az EGK harmadik fogyasztóvédelmi programja (1985) 37

 

5. Az első hároméves program (1990–1992) 38

 

6. A második hároméves program (1993–1995) 38

 

7. Fogyasztóvédelmi program 1996–1998 40

 

8. Az Amszterdami Szerződés hatása a fogyasztóvédelemre 41

 

9. Fogyasztóvédelmi program 1999–2001 43

 

10. Fogyasztóvédelmi politikai stratégia 2002–2006 44

 

10.1. Az egységesen magas színvonalú fogyasztóvédelem kialakítása és biztosítása 44

 

10.2. A fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékony végrehajtása 46

 

10.3. A fogyasztóvédelmi szervezetek megjelenítése az uniós döntéshozatalban 46

 

10.4. A fogyasztóvédelmi politikai stratégia értékelése 47

 

11. Uniós fogyasztóvédelmi stratégia 2007–2013 47

 

11.1. Az uniós fogyasztóvédelmi stratégiában foglalt főbb célkitűzések  47

 

11.2. A stratégia főbb prioritásai 48

 

11.3. Zöld Könyv a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról 49

 

12. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikája 2014 és 2020 között 50

 

13. A fogyasztóvédelem az Alapjogi Chartában  50

 

13.1. Az Alapjogi Charta megalkotása, főbb jellemzői 51

 

13.2. A Charta terjedelme – minimális kompromisszum 51

 

13.3. Az Alkotmányszerződéstől Lisszabonig 52

 

13.4. Fogyasztóvédelem: alapjog vagy alapelv 52

 

14. A fogyasztóvédelem szabályozása a Lisszaboni Szerződésben 53

 

14.1. A fogyasztóvédelmi politika célja és tartalma 53

 

14.2. Felhatalmazás intézkedések meghozatalára 54

 

15. Konklúziók 55

 

III. A fogyasztóvédelem alkotmányi fundamentumai 57

 

1. A jogállamiság és a fogyasztóvédelem összefüggései 57

 

2. A fogyasztóvédelem alkotmányi szabályozása egyes európai államokban 60

 

2.1. Portugália 61

 

2.2. Spanyolország 62

 

2.3. Svájc 62

 

2.4. Lengyelország 63

 

2.5. Litvánia 64

 

3. A fogyasztóvédelem alkotmányi szabályozása Magyarországon 65

 

3.1. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény „fogyasztóvédelmi szabályozása”  65

 

3.1.1. A gazdasági és szociális alapjogok 66

 

3.1.2. Az oktatáshoz való jog 66

 

3.1.3. A tájékoztatáshoz való jog 67

 

3.1.4. A jogvédelemhez és a jogorvoslathoz való jog 67

 

3.2. A fogyasztói alapjogok és a fogyasztóvédelem az Alkotmánybíróság gyakorlatában 68

 

3.3. A fogyasztóvédelem Magyarország Alaptörvényében 70

 

3.3.1. A fogyasztóvédelem mint állami feladat 71

 

3.3.2. A fogyasztói (alap)jogok 72

 

4. Konklúziók 73

 

IV. A fogyasztóvédelem intézményrendszere 75

 

1. A fogyasztóvédelem állami intézményrendszeréről 75

 

1.1. A Kormány szerepe a fogyasztóvédelemben 75

 

1.2. A fogyasztóvédelemért felelős miniszter tevékenysége 76

 

1.3. A fogyasztóvédelmi igazgatás alakulása 77

 

1.3.1. A kezdetek: az Állami Kereskedelmi Felügyelet 78

 

1.3.2. Az önállósodás felé: az Állami Kereskedelmi Felügyelőség 79

 

1.3.3. A szervezeti önállóság relativizálódása: az Országos Kereskedelmi Felügyelőség  80

 

1.3.4. A piacgazdaság felé vezető úton: az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség  81

 

1.3.5. Rendszerváltás a fogyasztóvédelemben: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 82

 

1.3.6. A fogyasztóvédelmi igazgatás a „kettős irányítás” időszakában 83

 

1.3.7. A fogyasztóvédelmi igazgatás szervezete napjainkban 86

 

1.4. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság eljárásának alapelvei 89

 

1.4.1. Az állami szerepvállalás szükségessége 90

 

1.4.2. A fogyasztóvédelem alkotmányos determináltsága 91

 

1.4.3. Az arányosság elve 92

 

1.4.4. A fokozatosság elve 93

 

1.4.5. A „hatósági szemlélet” visszaszorulása 94

 

1.4.6. A fogyasztóvédelem nyilvánossága 95

 

1.4.7. A plurális fogyasztóvédelem 96

 

1.4.8. A partnerség elve 97

 

2. A versenyjog szerepe a fogyasztóvédelemben 98

 

2.1. Gazdaságigazgatás és fogyasztóvédelem egyes európai államok

 

szabályozásában 101

 

2.1.1. Németország 101

 

2.1.2. Franciaország 103

 

2.1.3. Egyesült Királyság 104

 

2.2. Gazdaságigazgatás és fogyasztóvédelem alakulása Magyarországon 105

 

2.2.1. Az ún. „második ipartörvény” (1884: XVII. tc.)  106

 

2.2.2. Az 1923. évi V. törvénycikk 108

 

2.2.3. 1931: XX. tc. a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról  109

 

2.2.4. Az 1984. évi IV. törvény jelentősége 110

 

2.2.5. A piacgazdaság kiépítése – rendszerváltás a versenyjogban 111

 

2.2.6. Úton az európai uniós csatlakozás felé: az 1996. évi LVII. törvény elfogadása 111

 

2.3. Versenyjog és fogyasztóvédelem napjainkban 112

 

2.3.1. A Gazdasági Versenyhivatal jogállása 112

 

2.3.2. A Gazdasági Versenyhivatal működésének általános elvei 114

 

2.3.3. Bejelentés és panasz a versenyhatóság eljárásában 115

 

2.3.4. A GVH versenyfelügyeleti eljárása 117

 

2.3.5. A GVH és a bírósági igényérvényesítés 119

 

3. A fogyasztóvédelem helyi önkormányzati és érdekképviseleti

 

intézményrendszere 122

 

3.1. A helyi önkormányzatok helye és szerepe a fogyasztóvédelem igazgatásában 122

 

3.1.1. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szabályozása 122

 

3.1.2. A fogyasztóvédelmi törvény keretei 125

 

3.2. A társadalmi szervezetek szerepe a fogyasztóvédelemben 126

 

3.2.1. A civil fogyasztóvédelem (ki)alakulása Európában 128

 

3.2.2. A civil fogyasztóvédelem megjelenése Magyarországon 130

 

4. Konklúziók 133

 

V. A fogyasztóvédelem jogérvényesítési rendszere 135

 

1. A panaszeljárás és az ügyfélszolgálat 136

 

1.1. A panaszkezelésre vonatkozó szabályozás alakulása 137

 

1.2. A panaszkezelésre vonatkozó hatályos reguláció 139

 

2. Új jogintézmények a fogyasztóvédelemben: fogyasztóvédelmi referens és fogyasztói rezsipont 141

 

3. A békéltető testületek szerepe a fogyasztóvédelemben 142

 

3.1. Az alternatív vitarendezés értékelése 142

 

3.2. Az alternatív fogyasztói vitarendezés egyes államok szabályozásában  145

 

3.2.1. Olaszország 146

 

3.2.2. Spanyolország 146

 

3.2.3. Svédország  147

 

3.2.4. Szlovákia 148

 

3.2.5. Ausztria 149

 

3.2.6. Csehország 150

 

3.3. A magyar szabályozás 152

 

3.3.1. A békéltető testületek felállítása Magyarországon 152

 

3.3.2. A békéltető testületek jogállása 153

 

3.3.3. A békéltető testületek tájékoztató tevékenysége 155

 

3.3.4. A békéltető testületek eljárása 155

 

3.3.5. A békéltető testület döntései  157

 

4. A bíróságok szerepe a fogyasztói jogérvényesítési rendszerben 160

 

4.1. A szabályozás szerkezete 161

 

4.2. A fogyasztóvédelmi egyesületek keresetindítása 162

 

4.3. Az ügyész keresetindítása a tisztességtelen általános szerződési

 

feltételek körében 164

 

4.4. Az ügyész keresetindítása az Fgytv. alapján 165

 

5. Konklúziók 165

 

VI. Összegző gondolatok és következtetések 169

 

1. A fogyasztóvédelem jogi szabályozásáról  169

 

2. A fogyasztóvédelem intézményrendszeréről  173

 

3. A fogyasztóvédelem jogérvényesítési rendszeréről  177

 

Felhasznált irodalom 181

 

Felhasznált jogforrások 188

 

Jogszabályok 188

 

Alkotmánybírósági határozatok 189

 

Felhasznált európai uniós jogi aktusok 189

 

Felhasznált internetes források 190