A FŐNIX ÉS A BÁRÁNY VÁROSA

A kötet címében szereplő két jelkép: a főnix és a bárány a napkoronggal együtt Debrecen címerpajzsában szerepel, amelynek használatát I. Lipót 1693-ban kiadott szabadságlevele engedélyezte a város számára, amikor a mezővárosok sorából kiemelte és szabad királyi várossá tette. A diplomában a címerről a következő leírás szerepel. A főnix és a bárány – néhány évtizedet leszámítva – azóta is a város jelképe s a rendszerváltozás utáni első közgyűlés kötelességének tekintette, hogy az ősi címer használatát visszaállítsa. A kutatás azonban azt is feltárta, hogy Debrecen városa már a lipóti diploma megszerzése előtt is élt ezekkel a szimbólumokkal A zászlós bárány már szerepel a Szent András templom (valószínűleg) 14. századból származó zárókövén s elképzelhető, hogy a húsvéti bárányos címert más városokkal együtt még II. András királytól kapta Debrecen. Ha keresem az összekötő szálat, amely egységessé teszi az itt olvasható tanulmányokat, nem egyszerűen az, hogy valamennyi Debrecenről szól. Általános érdeklődési körömnek megfelelően a politikai történések kevésbé érdekeltek, mint a társadalom és gazdaság mélyén bekövetkező változások. Ezeknek az írásoknak döntő többsége is gazdaság- és társadalomtörténeti jellegű. (Orosz István)

A kötet adatai:

Kötés: keménykötés

Megjelenés éve: 2015

Terjedelem: 240 oldal

Tartalomjegyzék:

-Előszó -Debrecen és a magyar városfejlődés -Debrecen útja a mezővárostól a szabad királyi városig -Debrecen szabad királyi városi statusának országgyűlési becikkelyezése -Gazdálkodás Debrecenben a szabad királyi várossá válás után -A belső legelő használata Debrecenben a 18–19. században -Debrecen 1848–49-ben -Magyarország és Debrecen a protestáns pátens idején -A Hortobágy szerepe Debrecen állattartásában -A földtulajdon szerepe Debrecen vagyonos polgárai között a 19. század középső harmadában -A polgári földtulajdon megteremtése Debrecenben -Cívisgazdálkodás-cívismentalitás -A hagyományos elemek továbbélése Debrecen gazdaságában és társadalmában a 19. század második felében -A debreceni és sárospataki falukutatás