A FORTUNATUSTÓL A TÖRÖKORSZÁGI LEVELEKIG

A kötet a szerzők huszonkét tanulmányát tartalmazza az elmúlt tizenöt évben készült fontosabb írásaik közül. A fejezetcímek – német–magyar irodalmi kapcsolatok; irodalom és képzőművészet; kutatástörténet, irodalomelmélet, szövegkritika; Mikes-kutatások – jelzik a tematikus súlypontokat, s kifejezik a világi műfajok, szövegtípusok középpontba állítását.

A kötetben részletesen tárgyalt magyar szerzők sorában – Mikes Kelemen mellett – olyan nevek találhatók, mint Rimay János, Zrínyi Miklós, Esterházy Pál, Listius László, Spangár András és Faludi Ferenc, a külföldiek közül Hans Jacob Christoffel von Grimmelshausen, Georg Daniel Speer és Martin von Cochem említhető példaként. A behatóan elemzett műfajok, szöveg- és formatípusok között van a verses história, a prózaregény és a pikareszk regény, az erény-, a szerencse- és évszakversek csoportja, a populáris elbeszélő irodalom, az emblematika, az iskoladráma, a levélelméleti irodalom és a fiktív levélgyűjtemény. A tanulmányok túlnyomó többsége új alapkutatásra épül. A kötet további sajátossága az inter- és transzdiszciplinaritás jegyében alkalmazott, a forrásanyag természetéhez és az adott problémákhoz igazodó változatos metodológia. Az összeállítás fő célja, hogy gazdagítsa, pontosítsa és helyesbítse a kor irodalmáról korábban alkotott képet, s hozzájáruljon az érintett területek majdani átfogó bemutatásához. A szerzők célja az is, hogy érzékeltessék a kora újkori irodalom és művelődés eddig kevéssé ismert területeinek nagymértékű belső tagoltságát, szövevényes összefüggéseit és hosszú hatástörténetét.

 

A kötet adatai:

Kötés: Keménykötés

Megjelenés éve: 2015

Terjedelem: 704 oldal

 

Tartalomjegyzék:

 

Előszó 7 I. Német–magyar irodalmi kapcsolatok 11 A magyar Fortunatus-változatok 13 A háború értelmezése Grimmelshausennél Zrínyi Miklós hadtudományi művei tükrében 55 Azonos történelmi tárgyú iskoladrámák a német és magyar jezsuita színpadon: összevetési kísérlet 77 Martin von Cochem imádságoskönyve magyarul (1681) 113 Grimmelshausen magyar fordításairól 153 A Magyar Simplicissimus filmen (Rózsa János – Kardos István: A trombitás, 1978) 179 II. Irodalom és képzőművészet 201 Az összezárt erények – Rimay János erény-verseinek ikonográfiai hátteréhez 203 A szigetvári és a költő Zrínyi Miklós képi ábrázolásai 225 A halál motívuma a magyarországi irodalmi emblematikában 253 Szent István király és a Szent Jobb együttes ábrázolása a sokszorosított grafikában 289 Szent Imre? Szent László? II. Lajos? IV. Ferdinánd? Egy „befejezetlen” tézislap ikonográfai meghatározásához 315 III. Kutatástörténet, irodalomelmélet, szövegkritika 329 Elbeszélő irodalom és reformáció. Egy interdiszciplináris kutatási terület problémái, eredményei és feladatai 331 Levélelméletek a magyarországi jezsuita oktatásban a 16–18. században ...... 361 Zrínyi Miklós, Listius László és Esterházy Pál szerencse- és évszakverseinek poétikatörténeti hátteréhez ...................... 391 Spangár András és a Magyarok bibliotékája. Fejezet a 18. századi historia litteraria történetéből 421 Történetek az Szűz Máriárul. Szövegkritika, szerzőség, műfaj, források ....... 459 IV. Mikes-kutatások 495 Mikes-problémák . 497 A Törökországi levelek elbeszéléseinek forrásaihoz . 523 A Törökországi levelek retorikájához 551 Elbeszélő művészet és identitásteremtés a Törökországi levelekben 571 Rodostó 1720 körül Mikes Kelemen Törökországi leveleiben 587 Hogyan jutott a Törökországi levelek kézirata Toldy Ferenctől Bartakovics Bélához Egerbe? 603 A tanulmányok első és idegen nyelvű megjelenése 625 A képek jegyzéke 629 Névmutató 633