A GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNYEK RENDŐRSÉGI KEZELÉSE

A Kézikönyv szerzői a 2012 óta működő, magyarországi civil szervezetek által létrehozott Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagjai. A nemzeti és etnikai hovatartozás jogi meghatározásának megoldásait vizsgáló, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott tudományos kutatás keretében megjelenő kötet a gyakorlatban dolgozó rendőrök számára nyújt segítséget egy specifikus jogforrás, a gyűlölet-bűncselekmények kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról szóló 30/2019. (VII. 18.) ORFK utasítás (ORFK utasítás) alkalmazásához. Egyfelől a célja a tágabb alkotmányos és nemzetközi jogi környezet bemutatása, és hogy az esetjog értelmezése mellett praktikus kérdésekben is segítse a jogalkalmazó munkáját. Másrészt a tudományos közösség számára is rámutat a nemzeti vagy etnikai hovatartozás meghatározásának gyakorlati dilemmáira és az optimális megoldásokra a tekintetben, hogy például mikor kell az érintettek személyes identitásvállalására, mikor a külvilág percepciójára, mikor pedig „objektív” jellemzőkre, vagy helyettesítő információkra, proxikra, indikátorokra, netán a közösség képviselőinek nyilatkozataira támaszkodni.

A Kézikönyv fontosságát az is bizonyítja, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztaló ítéleteiben több esetben is felhívta a magyar jogalkalmazó figyelmét a rasszista indíték megfelelő vizsgálatára.

A kötet elsőként a jogi környezet általános bemutatását nyújtja, bemutatja a gyűlölet-bűncselekmény fogalmát és az abba tartozó büntetőjogi tényállásokat, valamint a bűnmegelőzés, áldozatsegítés és jelentéstételi kötelezettség vonatkozásában releváns rendőrségi normákat. Ezt követően a gyűlölet-motivált incidensek megelőzése, felderítése és kezelése területén aktív rendőri szervezetrendszert tekinti át, majd az előítéletes indíték esetleges jelenlétének feltárásában használandó előítélet-indikátorokat. Külön-külön fejezet foglalkozik a szervezett gyűlöletcsoportokkal; az érzékeny adatkezelés kérdésével (azaz hogy például rákérdezhet-e a rendőr a sértett etnikai hovatartozására); az áldozatokkal történő tiszteletteljes bánásmód és a támogató kommunikáció, valamint a másodlagos viktimizáció  megelőzésének témájával; a civil és közösségi együttműködés jelentőségével; továbbá az adatgyűjtés- és elemzés; valamint a rendőri tevékenység nyomon követésének és értékelésének kérdésével. A kézikönyv több mellékletet is tartalmaz: konkrét példákkal ellátott indikátorlistát, helyszíni jelentésmintát példákkal; a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által jóváhagyott útmutatót a gyűlölet-bűncselekmények sértettjeinek és tanúinak kihallgatásához; segédletet a sértett és a tanú meghallgatásához; feljelentési jegyzőkönyvmintát; az áldozatsegítésről szóló közérthető tájékoztatás-mintát; tanú-, és gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyv-mintát; vádemelési indítványmintát; civil kapcsolati összefoglaló táblázatmintát; incidens összefoglaló táblázatmintát; és éves jelentésmintát.

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: kartonált

Megjelenés éve: 2025

Terjedelem: 156 oldal