Tercsák Tamás könyve a joggal való visszaélés intézményének monografikus feldolgozását adja. Érvényes ez a megállapítás az elméleti alapok feltárására éppúgy, mint a bírói gyakorlat kritikai bemutatására. Az elméleti kérdések tárgyalását Szerző az alanyi jog fogalmi határainak megvonásával kezdi, hogy az alanyi jog fogalmának szilárdan megépített alapjára építhesse fel a joggal való visszaélés dogmatikáját. Ez a tárgyalási mód feltétlenül indokolt, mivel magánjogunkban a joggal való visszaélés tilalma általános jelentőségűvé vált. A Polgári Törvénykönyv ugyanis az alapelvi rendelkezések között helyezi el a tilalmi szabályt, ahogy azt már – az 1912-ben hatályba lépett svájci Zivilgesetzbuch mintáját követve – az 1959-es kódex is tette. Ez a kiemelt rendszertani pozíció pedig azzal a következménnyel jár, hogy elvben bármely alanyi jog visszaélésszerű gyakorlása a tilalomba ütközhet. A magyar magánjog tudatosan vállalja az általános tilalom módszerét, annak ellenére, hogy az egyes alanyi jogok és a velük való visszaélés módozatai jelentősen különbözhetnek egymástól. Külön ki kell emelni, hogy Tercsák elemzései túlterjeszkednek a szorosabban felfogott polgári jogon, és behatóan foglalkoznak a joggal való visszaélés munkajogi kérdéseivel. Ez a széles feldolgozási horizont önmagában is egyedülálló jelentőségűvé teszi a könyvet, amely jogirodalmunkban elsőként ad összefoglaló képet a munkajogi jogviszonyokban lehetséges visszaélési helyzetekről és azok jogi megítéléséről. A mű másik feltétlenül kiemelendő erényét a bírói gyakorlat szinte teljes körű feldolgozása jelenti. Nincs ma a magánjognak még egy olyan területe, amelynek teljes mértékadó jogalkalmazási praxisát egyetlen könyvben találhatja meg az alaposan dolgozó jogász. Ez a monográfia több mint félévszázad alatt, az 1959-es Ptk. hatálybalépése óta alakuló ítélkezési gyakorlatot kritikailag dolgozza fel és mutatja be áttekinthetően szerkesztett,az olvasó által könnyen követhető rendszerben. Melegen ajánlom Tercsák Tamás könyvét a hivatásukat igényesen gyakorolni kívánó magyar jogászoknak.
Vékás Lajos
professzor emeritus, akadémikus
A kötet adatai:
Formátum: B/5
Megjelenés éve: 2018
Terjedelem: 552 oldal
A tartalomból:
A joggal való visszaélés
I. rész: Az alanyi jog
I. Az alanyi jog fogalmának jelentősége a joggal való visszaélés szempontjából
II. Az alanyi jog fogalmának kialakulása és a klasszikus magánjogi tudományban játszott szerepe
III. Az alanyi jog klasszikus meghatározásai
IV. Az alanyi jogot tagadó elméletek
V. Alanyi jog a klasszikus magyar magánjogi tudományban
VI. Alanyi jog a szocialista jogtudományban
VII. Az alanyi jog újjáélesztése – alanyi jog az Alkotmánybíróság gyakorlatában és a rendszerváltást követő magyar jogtudományban
VIII. Az alanyi jog elméletével kapcsolatos állásfoglalások a jelenkor német nyelvű magánjogi tudományában
IX. Az alanyi jog egyes felfogásaiból a jogok tartalmával, gyakorlásával és korlátaival kapcsolatban adódó következtetések
II. rész: A joggal való visszaélés dogmatikája
I. A visszaélési tilalom kodifikált megjelenési formái és ezek jellege
II. A kodifikált megjelenési formák utólagos módosulásai – a jogtudomány és a bírói gyakorlat hatása
III. A joggal való visszaélés tilalmának tudományos magyarázatai
IV. A tilalom rendszertani vizsgálata. Joggal való visszaélés az alapelvek rendszerében
V. A joggal való visszaélés esetcsoportjai – összehasonlító megállapítások I.
VI. Érdek és célelvű mérlegelések a joggal való visszaéléssel kapcsolatos bírói gyakorlatban – összehasonlító megállapítások II.
VII. A felróható módon szerzett jog gyakorlása és a saját korábbi tényekbe ütköző magatartás tilalma a bírói gyakorlatban – összehasonlító megállapítások III.
III. rész: A joggal való visszaélés magyar bírói gyakorlata
I. A vizsgált esetek megoszlása
II. A statisztikából levonható következtetések – általános megállapítások a joggal vló visszaéléssel kapcsolatos bírói gyakorlatról
III. A bírósági határozatok részletes vizsgálata
IV. A joggal való visszaéléssel kapcsolatos bírói gyakorlat korábbi elemzései
Záró következtetések
Irodalomjegyzék
A joggal való visszaélés újabb bírói gyakorlatához
1. Bevezetés
2. A vizsgált esetek megoszlása. Magánjogi alapelv vagy építésrendészeti kisegítő szabály-e a jvv tilalma?
3. A Kúria és az alsóbb bíróságok gyakorlata
4. A bírósági határozatok részletes vizsgálata
Joggal való visszaélés a munkajogban
I. Bevezetés
II. A visszaélési tilalom törvényi megjelenési formái
III. Rendeltetésellenes joggyakorlás az ítélkezési gyakorlatban
IV. Záró következtetések