A kutatás tárgyának térbeli keretei megegyeznek a királyi Magyarország, azaz a török hódoltságtól északra fekvő, egyre szűkülő országrész határaival. Míg azonban 1527 és 1541 között az egész magyar királyság területén előkerült összes éremleletet forrásnak tekintettem, az írott források és a pénzveretek esetében csak a Habsburg-uralom alatt keletkezetteket, illetve kibocsátottakat vettem figyelembe. Szapolyai János (1526-1540) pénzverését ugyanis a magyar numizmatika hagyományosan a középkori magyar pénztörténet részeként tárgyalja. A terület elhatárolásában külön nehézséget jelentett a Tiszántúl és a Partium térsége, ezért az itt előkerült leletek tekintetében cezúrát kellett húznom a hódításokra és a területi hovatartozások változásaira figyelemmel. Kutatásom eredményeit két részben foglaltam össze. Az első rész a pénztörténeti tanulmány, amely a korszak két szakaszának általános pénztörténetét, a kibocsátott pénznemek bemutatását, történeti fejlődését, valamint az egyes pénzverdék történetét tartalmazza. Ezt követően a vizsgált országrész pénzforgalmának és pénzértékviszonyainak rövid tárgyalására vállalkoztam. A második rész az adattár, amelyben a királyi Magyarország területén lelt, 1527 és 1608 közötti záródású éremleletek repertóriumát állítottam össze. (Részlet a kötet Bevezetőjéből)
A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: puhakötés
Megjelenés éve: 2010
Terjedelem: 111 oldal