A KÖZIGAZGATÁS GAZDASÁGTANA. A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS LEHETŐSÉGEI ÉS DILEMMÁI

A globalizmus, de különösen a 2008-as világgazdasági pénzügyi válság, az elmúlt években egy erőteljesebb állami szerepvállalásra hívta fel a figyelmet, amelynek következtében a gazdasági kormányzás kérdése egyre hangsúlyosabbá vált. A gazdasági kormányzásnak kiemelt jelentősége van a mai Magyarországon, ahol a bürokratikus gazdaságirányítási rendszer felbomlása óta eltelt csaknem 25 év alatt sem sikerült tisztázni a gazdasági kormányzás intézményeinek szerepét. Az ország gazdasági teljesítménye ennek eredményeként az elmúlt másfél évtizedben messze alul maradt a várakozásoknak.

 

„A műben a közgazdasági fejtegetések – és ez adja a mű eredetiségét – a közigazgatáshoz kötődően nyernek kifejezést, vagyis azt ismerheti meg az olvasó, hogy a közigazgatás mit tett, mit tesz, s milyen közgazdasági irányzathoz igazodóan a világ vezető államaiban, valamint Magyarországon a gazdasági élet jó irányba történő befolyásolása érdekében.” (Részlet Lőrincz Lajos akadémikus lektori véleményéből.) A könyv eredetileg a felsőoktatás számára készült, de ajánljuk azoknak is, akik szeretnék mélyebben megismerni, hogy a gazdasági kormányzás napjainkban – különösen hazánkban – milyen kihívások előtt áll.

A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: kartonált
Megjelenés éve: 2014
Terjedelem: 320 oldal

Tartalomjegyzék:

Előszó 9

1. A GAZDASÁGI KÖZIGAZGATÁS DILEMMÁI 11

1.1. Mikor tekinthető egy gazdaság jól működőnek? 11

1.2. Mikor kell az államnak beavatkoznia a gazdaság működésébe? 14

1.3. Mi várható el a gazdasági közigazgatástól? 17

1.4. Hogyan irányítsa az állam a gazdasági folyamatokat? 19

2. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS TÖRTÉNETILEG

KIALAKULT MODELLJEI 25

2.1. Az ókori államok és a gazdaság 25

2.2. Gazdasági intézkedések a középkorban 29

2.2.1. A korai és a virágzó feudalizmus gazdasága 29

2.2.2. A feudális abszolutizmus gazdaságpolitikája. 30

2.3. A kapitalizmus gazdasági rendje 32

2.3.1. Az állam szerepe a liberálkapitalizmus idején 32

2.3.2. Gazdaságirányítás a fejlett kapitalizmusban 37

2.4. A kommunista gazdaságirányítási rendszer 41

2.4.1. A szovjet modell 41

2.4.2. A közép-kelet európai modellek 43

2.5. Magyarország gazdaságirányítási rendszere 44

2.5.1. A középkor 44

2.5.2. A kapitalizmus 47

2.5.3. A kommunizmus 49

3. A GAZDASÁGPOLITIKÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK 55

3.1. A menedzsment szemléletű gazdaságpolitika 55

3.2. Az Új Közmenedzsment hatása Európában 60

3.3. Új kihívások a gazdaságpolitika számára 63

3.3.1. Új elvárások a gazdasági kormányzással szemben 63

3.3.2. A közérdek érvényesítésének mechanizmusa 64

3.3.3. A gazdasági alkotmányosság és a gazdasági kormányzás 66

3.3.4. Az Európai Unió gazdaságpolitikája és a gazdasági kormányzás kérdései a tagállamokban



71

3.3.5. A nemzetközi szervezetek hatása a nemzetállamok gazdasági kormányzására 78

3.3.6. A globalizmus és a nemzetállamok 80

3.3.7. A régió, mint a gazdaságfejlesztés új területe 82

3.4. A magyar gazdaságpolitika 85

3.4.1. A politika és a gazdasági kormányzás kérdései 85

3.4.2. A magyar gazdasági alkotmányosság 88

3.4.3. A globalizmus Magyarországon 92

3.4.4. Viták és koncepciók a magyarországi régiókról 93

4. A GAZDASÁGI KÖZIGAZGATÁS SZEREPE A GAZDASÁGPOLITIKA KIALAKÍTÁSÁBAN 101

4.1. A költségvetési és a monetáris politika 101

4.1.1. A konjunktúraciklus 101

4.1.2. A gazdaságpolitika lehetőségei és korlátjai 102

4.1.3. A keynesi gazdaságpolitika 103

4.1.4. A költségvetési politika 104

4.1.5. A monetáris politika 105

4.1.6. A költségvetési és a monetáris politika hatékonyságának kérdései 108

4.2. A munkanélküliség kezelése 111

4.2.1. A munkanélküliség oka 111

4.2.2. A munkanélküliség mérése 112

4.2.3. A foglalkoztatás növelése 113

4.2.4. A foglalkoztatás szervezete 115

4.3. Az infláció 115

4.4. A jövedelempolitika 117

4.4.1. A jövedelempolitika szempontjai 117

4.4.2. Tulajdonból származó jövedelem 117

4.4.3. A munkajövedelem 117

4.4.4. Szociális juttatások 120

4.4.5. A vállalkozásból származó jövedelem 121

4.5. Gazdasági és monetáris unió 121

4.6. Magyarország stabilizációs politikája 124

5. A VERSENYFELÜGYELET 145

5.1. A piaci verseny jellemzői és a kormányzati beavatkozás eszközei 145

5.2. A versenyjog és a versenypolitika 148

5.2.1. Az Európai versenyjog története 148

5.2.2. Az amerikai versenyjog története 149

5.2.3. A versenyjog intézményei 150

5.2.4. Versenypolitika 154

5.3. Az állam versenykorlátozó tevékenysége 157

5.3.1. A monopóliumok kialakulása 157

5.3.2. Az árszabályozás 159

5.3.3. Állami támogatások 161

5.4. Az Európai Unió versenyjoga 163

5.4.1. A versenykorlátozások joga 163

5.4.2. Az állam versenykorlátozó tevékenységének uniós jogi szabályai 166

5.5. Versenyjog Magyarországon 170

5.5.1. Az állami monopóliumok 170

5.5.2. A magyar versenyjogi szabályozás 172

5.5.3. Versenypolitika az átmenet időszakában 176

5.5.4. Állami támogatások 180

6. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE 189

6.1. A közszolgáltatások szervezésének kérdései 189

6.2. A közigazgatás sajátosságai és a közszolgáltatások 192

6.3. Az infrastrukturális közszolgáltatások 194

6.3.1. A közszolgáltató üzem jogállása és irányítása 194

6.3.2. A közszolgáltatások működtetésére kötött szerződések 196

6.4. A közszolgáltatások piacosításának kérdései 198

6.4.1. Az amerikai neoliberalizmus privatizációs gyakorlata 198

6.4.2. Az európai privatizáció megoldásai 201

6.5. A közszolgáltató monopóliumok versenyjogi megítélése 203

6.6. Az Európai Unió közszolgáltatásokkal kapcsolatos politikája 206

6.7. Az infrastrukturális közszolgáltatások Magyarországon 213

6.8. Az egészségügyi szolgáltatások 223

6.8.1. Egészségügyi modellek a fejlett piacgazdaságokban 223

6.8.2. A szolidaritás és a hatékonyság kérdései a magyar egészségügyben 229

6.8.3. A gyógyszerpiac 233

7. AZ ÁLLAMI TULAJDON KEZELÉSE

ÉS A KÖZPÉNZEK FELHASZNÁLÁSA 239

7.1. A közvagyon és a gazdasági hatékonyság kérdései 239

7.2. Az állami tulajdon kérdései 241

7.2.1. Az állami tulajdon története 241

7.2.2. Az állami tulajdon formái. 242

7.2.3. Az állami tulajdon története Magyarországon 244

7.2.4. A privatizáció Magyarországon az átmenet időszakában 246

7.2.5. Az állami tulajdon Magyarországon 1990-től 253

7.3. A közpénzek felhasználása 256

7.3.1. A közpénzek felhasználásának jelentősége 256

7.3.2. A közpénzek felhasználásának modelljei 257

7.3.3. Közpénzek szabályozásának története Magyarországon 259

7.4. Az üzleti elvek alkalmazhatósága a közpénzek felhasználása során 262

7.4.1. Nemzetközi tendenciák a hatékonyság érvényesítésében 262

7.4.2. Közigazgatás és üzleti elvek Magyarországon 266

7.5. Az állami korrupció 270

8. A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYOZÁSA 281

8.1. A szabályozás tárgyai 282

8.2. Fogyasztóvédelem 283

8.2.1. A fogyasztóvédelem kialakulása 283

8.2.2. A fogyasztóvédelem eszközei 284

8.2.3. A fogyasztóvédelem jogintézményei 285

8.2.4. A fogyasztói igények érvényesítése 288

8.2.5. A fogyasztóvédelem uniós szabályai 289

8.3. A pénzügyi szektor felügyelete 290

8.4. Dereguláció és elektronikus ügyintézés 298

8.5. A vállalkozások adminisztratív terhei és az elektronikus ügyintézés lehetőségei 300

Irodalom 305