Az Országgyűlés 2016. december 16-i ülésnapján elfogadta – a Ket.-et felváltó – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (Ákr.). A másik új eljárási kódex, a közigazgatási perrendtartás (Kp.) végleges elfogadása pedig 2017. február 21-én történt meg. A két törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba. Kiadónk 2017. szeptember 21-én jelentette meg a kommentár új, negyedik kiadását.
A szerzői csapat gerincét a hagyományokhoz hűen most is a Kúria jelentős ítélkezési tapasztalattal és elméleti szakértelemmel egyaránt rendelkező közigazgatási bírái alkotják (köztük a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője), kiegészülve más közigazgatási szakemberekkel (az IM főosztályvezetőjével, az NMHH jogi igazgatójával, egy közigazgatási jogász alkotmánybíróval és egy egyetemi oktatóval).
A kommentár 5. kiadása kissé előretekintve, a 2024. október 1. napja szerinti időállapotnak megfelelően ismerteti az Ákr., a Kp., illetve a kapcsolódó jogszabályok – a kézirat lezárásának időpontjában, 2024. április 30-án már ismert – tartalmát, változásait.
A 4. kiadás utolsó, negyedik pótlapjának lezárása (2023. január 1.) óta eltelt időszakban a legfontosabb változás a jogsérelem közigazgatási szerv általi orvoslását érinti. A jogalkotó megteremtette annak a lehetőségét, hogy a keresetlevél alapján és annak megfelelően a közigazgatási szerv úgy orvosolhassa a felperes jogsérelmét, hogy az ne generáljon közigazgatási bírósági szakaszt. A módosítások nagyobb része az Ákr. jogorvoslati fejezetét érintik, de a szükséges perjogi szabályok a Kp.-ban is elhelyezésre kerültek.
A fenti módosításon felül az Ákr.-ben technikai jelleggel módosították a fellebbezést kizáró szabályt a környezetvédelmi ügyekben újból megjelenő kétfokúsításra tekintettel. 2024. szeptember 1-jétől a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény tartalmazza az elektronikus ügyintézés szabályait, ennek terminológiai átvezetésére szintén szükség volt az Ákr.-ben. Megjegyezendő, hogy ez a módosítás, bár a Kp.-t szövegszerűen nem érinti, de az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat tartalmazó és a Kp. háttérjogszabályát alkotó polgári perrendtartást igen. Végezetül bürokráciacsökkentési szempontból - más törvényekhez hasonlóan - az Ákr.-ben is megszüntették a hirdetmények fizikai kifüggesztését.
A kódexeket és a vonatkozó kommentárrészeket érintő, kapcsolódó jogszabályi módosításokat átvezettük a kommentárban.
A kommentárfrissítések elmaradhatatlan és talán legizgalmasabb része a friss bírósági joggyakorlat bemutatása. A szerzők az egyes kommentárrészek aktualizálása során – a szokásoknak megfelelően – kiemelt figyelmet szenteltek az előző kiadás óta született bírósági döntések bemutatásának. Az Ákr. és a Kp. rendelkezéseit mélységükben a közigazgatási bíróságok és az Alkotmánybíróság döntései bontják ki, így ezek ismerete elengedhetetlen a jogalkalmazók magas szakmai felkészültségéhez.