A KÖZÖSSÉGI MÉDIA SZABÁLYOZÁSA A DEMOKRATIKUS NYILVÁNOSSÁG VÉDELMÉBEN

Papp János Tamás napjaink egyik kiélezett társadalmi-szabályozási kihívásának feldolgozására vállalkozott. A közösségimédia-platformok társadalomformáló hatásának pontos megértése és a megfelelően reagáló szabályozás kialakítása nemcsak izgalmas és összetett kérdés, hanem sürgető feladat is. Olyan feladat, amely sokaknak ad elvégzendő munkát: az új platformok egyéni és közösségi életünkre gyakorolt szerteágazó hatásának értő kezelése a 21. század társadalmainak nagy közös kihívása, amely a technológiai kérdésektől a médiatudományon át a pszichológia vagy az antropológia területéig igényt tart az elméleti és gyakorlati szakemberek szoros együttműködésére. Ami a társadalomtudományokat illeti, aligha van ma már olyan terület, amely megengedhetné magának, hogy ne központi jelentőségű kérdésként foglalkozzon az online platformok, köztük a közösségi média szerepével. Nincs ez másképp a jogtudomány képviselőivel sem, sőt ahogy az lenni szokott, jelentős társadalmi következményekkel járó jelenségek nyomában előbb-utóbb épp az válik feszítő kérdéssé, hogy miként szelídítjük meg a folyamatokat a jogi szabályozás eszközével. Amíg azonban ide eljutunk, sok-sok tisztázandó részletet kell körbejárnunk annak érdekében, hogy a meghozott szabályok valóban úgy kezeljék a kockázatokat, hogy közben nem tesznek kárt a társadalmi előnyökben. Egyáltalán: meg kell értenünk, miként érvényesek korábbi tételeink az új körülmények között. A közösségi média berobbanó valósága mindenképp ilyen alaposan értelmezendő helyzetet teremtett az emberi kommunikáció és a vele összefüggő alkotmányos-szabályozási alapelvek terén. A kötet értékes hozzájárulás ehhez a jogtudományi tisztázáshoz, ráadásul olyan olvasmányos stílusban, amely a szélesebb olvasóközönséghez is közelebb tudja hozni a jogászok dilemmáit. Török Bernát

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2022

Terjedelem: 288 oldal

A tartalomból:

Előszó

Bevezetés

1. Fogalmi meghatározások és alapvetések

1.1. Közösségi média és „közösségi média”

1.2. A közösségi média fogalma

1.3. Fogalmi tipizálás

1.4. Következtetések

2. A közösségi média demokratikus szerepe

2.1. Az online világ „kormányzói”

2.2. Visszhangkamerák és szűrőbuborékok

2.3. A felhasználók aktív befolyásolása

2.4. A közösségi média médiapiaci hatása

2.5. Következtetések

3. A közösségi médiára vonatkozó szabályozási környezet

3.1. Médiaszabályozás és közösségi média

3.2. Értesítés és eltávolítás - Eker. irányelv

3.3. Egyéb szabályozási eszközök

3.4. Az amerikai megközelítés - CDA 230. szakasz

3.5. Következtetések

4. Irányadó európai döntések az online platformok tartalomszabályozásával kapcsolatban

4.1. A közösségi média szerepe az EJEB gyakorlatának tükrében

4.2. A kommentekért való felelősség

4.3. Személyiségi jogi viták a felhasználók között a közösségi médiában

4.4. Személyiségi jogi kérdések a szolgáltatók és a felhasználók viszonyában

4.5. Az Európai Unió Bíróságának döntései

4.6. Következtetések

5. A felhasználási feltételek magánjogi kérdései

5.1. A felhasználási feltételek mint magánjogi kötelmek

5.2. Fogyasztóvédelmi és joghatósági problémák

5.3. A nagy közösségi házibuli

5.4. Következtetések

6. Magánszabályozás

6.1. A gondolatok szabad piacának kudarca

6.2. Saját szólásszabadsági kódexek

6.3. A közösségi oldalakon megjelenő tartalmak alapjogi jellege

6.4. A szólásszabadság horizontális hatálya

6.5. Egyéb lehetséges analógiák az alkotmányos kötelezettség érvényesítésére

6.6. A platformok szólásszabadsága

6.7. Következtetések

7. A közösségi média és az álhírek

7.1. Az álhírek jelentősége, fogalmi meghatározása

7.2. A közösségi média szerepe a félretájékoztatásban

7.3. A hamis beszéd alkotmányos védelme

7.4. A dezinformáció és a pandémia

7.5. Fellépés a hamis hírek ellen

7.6. Következtetések

8. Jövőbeni lehetséges megoldási irányok

8.1. Nemzeti szabályozások

8.2. Közös uniós szabályozás

8.3. Oversight Board

8.4. Versenyjogi megoldások

8.5. A jelenlegi megoldási kísérletek értékelése

8.6. Következtetések

Összegzés

Idézett művek