A MAGYAR BÖRTÖNÜGY KODIFIKÁCIÓS CSOMÓPONTJAI

„Carcer mala mansio!”, a börtön nem kellemes lakóhely. Ez a kijelentés szorosan összefügg azzal a paradigmával, amelynek kereteit a büntetés rigid célja és a humanitárius elvek között alakítja a jogalkotó, törekedve arra, hogy a kényes egyensúlyt megtalálja az amúgy is szűk mezsgyén. Amennyiben a börtönökre mint a kriminalitásra való társadalmi visszahatás szükségképpeni intézményeire tekintünk, szembesülünk azzal, hogy az ott zajló jelenségeket elsősorban a tételes jogszabályok értelmezésével van lehetőségünk megismerni. Nyilvánvaló, hogy a börtönügyhöz kapcsolódó jogalkotási folyamatok elsősorban a büntető törvénykönyvek tükrében jelennek meg. Monográfiámban ebből az alapvetésből kiindulva mutatom be azt a számomra releváns, több mint 200 éves történeti-jogi kodifikációs ívet, amelynek eredményei vagy éppen kudarcai a magyar börtönügy arculatát, illetve a büntetés-végrehajtási jogot formálták. A fejlődés egyes állomásainak fő üzeneteit és ezek rendszerét megértve válik világossá, hogy a büntetés-végrehajtási jog napjainkra kilépett saját korlátai közül, és határozottan közvetíti az igazságszolgáltatás szintézisének igényét. Mindez alapjaiban meghatározza a honi börtönügy fejlődésének további irányait és jótékonyan befolyásolja társadalmi fontosságának további elismerését is, amelyet a szakma- és jogpolitika elkötelezetten támogat. Mindezt jól reprezentálja az európai normákhoz egyre jobban közelítő magyar szabályozás, megerősítve, hogy: a büntetés-végrehajtási jog érték- és eszközrendszere nem uralja, hanem szolgálja az embert.

 

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2019

Terjedelem: 184 oldal

 

 

A tartalomból:

 

Bevezetés

 

1. Szubjektív kodifikációs prehistorikum (1792-1878)

1.1. Az 19795. évi kísérlet a haladó büntetőjogi szabályozás megteremtésére

1.2. A kodifikációs elképzelések a reformkor előestéjén (1795-1825)

1.3. A reformkor eszményei

1.4. Az 1843. évi javaslat

1.5. Az abszolutizmus és a provizórikus időszak szekvenciái

1.6. A polgári börtönügy ideájának megjelenése a jogalkotásban

 

2. A Csemegi-kódex égisze alatt (1878-1950)

2.1. Az előkészítő munka

2.2. A Csemegi-kódex büntetési rendszerének vázlata

2.3. Az újabb kriminálpolitikai irányzatok hatása a börtönügyi kodifikációra

2.4. A Csemegi-kódex novellái

2.5. A koalíciós korszak börtnügyi fejleményei

 

3. A sztálini büntetőpolitikai hatása a hazai börtönügyre (1949-1956)

3.1. Az 1950. évi II. törvény regnálása

3.2. Az 1953 utáni félfordulat a szabályozásban

 

4. A büntetés-végrehajtás szabályozása a klasszikus Kádásr-korszakban (1956-1976)

4.1. Konszolidációs törekvések 1956 után

4.2. Az 1961. évi büntetőjogi kodifikáció és annak börtönügyi konzekvenciái

4.3. Az 1963. évi jogpolitikai irányelvek hatása

4.4. Az 1966-os kodifikáció értékelése

4.5. Represzív büntetőpolitikai fordulat a 60-as évek végétől

4.6. Az 1978-as büntetőjogi és végrehajtási jogi kodifikáció előzményei

4.7. Az 1978-79. évi kodifikációs események

 

5. A büntetés-végrehajtás szabályozása a rendszerváltás utáni jogállamban (1989-től)

5.1. A rendszerváltozás börtönügyi lenyomata: az 1993. évi novella

5.2. Kodifikációs kísérletek a 2000-es években

5.3. Fejlődés a támogató jogpolitikai klímában

5.4. A büntetés-végrehajtási kodifikáció kezdeti szakasza

5.5. A 2013. évi tervezet jellege és főbb szabályozási irányai

5.6. A nemzetközi tapasztalatok rövid áttekintése

5.7. A hatályos törvény általános jellemzői, újításai

5.8. A hatálybalépés után eltelt időszak fontosabb eseményei