A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-SZEKTOR MŰKÖDÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA II.

Az Olvasó a 2010-ben – „A magyar villamosenergia-szektor működése és szabályozása I.” címmel – megjelent első, a magyar könyvpiacon egyedinek tekinthető, villamos energia témában született átfogó mű második, bővített és frissített kiadását tartja a kezében.

 

A villamosenergia-szektor működésének és szabályozásának főbb sarokpontjait felölelő tizennyolc különálló fejezet elsősorban az alábbi témákkal ismerteti meg az Olvasót: az Európai Unió energiapolitikája, a villamosenergia-piac működési modellje, a villamosenergia-ellátás forrásoldala, átvitelirendszer-irányítás, kapacitásallokáció, mérlegkörmenedzsment, menetrendkezelés, elosztás, szervezett piaci és azon kívüli kereskedelem, egyetemes szolgáltatás, tárolás, megújulók, az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere, energiahatékonyság, piacmonitoring és piacfelügyelet, az energiaközösségek, e-mobilitás és az intelligens rendszerek, valamint az intelligens fogyasztásmérőkre vonatkozó egyes adatvédelmi és adatbiztonsági kérdések, a hatóság (MEKH) jogállása, feladat- és hatáskörei, valamint a szabályozási kihívások, továbbá – a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre tekintettel – két fejezetben a magyar távhőszektor szabályozása.

 

A könyv nemcsak az energiaszektorban tevékenykedők, az iparág képviselői, az iparággal ismerkedők és az azt már jól ismerők érdeklődésére tarthat számot, hanem bárki örömmel forgathatja, aki a szektor működése és szabályozása iránt általában érdeklődik. Egyidejűleg jelent meg „A magyar földgázszektor működése és szabályozása II.” című könyv is.

 

Fazekas Orsolya az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának nappali tagozatán 1999-ben jogi diplomát, 2002-ben a hollandiai Maastrichti Egyetem Jogi Karán LL.M (Master of Laws in European and Comparative Law) fokozatot, 2018-ban az Université de Montpellier-n az OECD NEA szervezésében nemzetközi nukleáris jogi diplomát (D. U. in International Nuclear Law) szerzett, posztgraduális diplomamunkáit az Európai Unió villamosenergia-szabályozásából, valamint a nukleáris károkért való felelősségből írta. 2011 és 2015 között energiajogot oktatott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának posztgraduális energetikai szakjogász képzésén, 2018 őszétől szintén oktat a Károli Gáspár Református Egyetemen. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért felügyelőbizottságának tagja, a „Jövő vezetői tehetségprogram” egyik mentora. Fennállásáig az Energetikai Állandó Választottbíróság választottbírája. Szerkesztője és társszerzője „A magyar villamosenergia-szektor működése és szabályozása I.”, valamint ”A magyar földgázszektor működése és szabályozása I.” című szakkönyveknek, több szakcikknek, valamint több európai uniós jogi témájú szakkönyvnek. Első tényirodalmi könyve, a „Csak vállfákat hozzatok!” 2014 áprilisában jelent meg. 2017 őszétől a Nemzetközi Nukleáris Jogi Társaság (INLA) tagja.

2022-ben elvégezte a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Nemzetközi Sportkapcsolatok és Sportdiplomácia kiegészítő képzését.

 

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2022

Terjedelem: 816 oldal

 

A tartalomból:

 

I. Az Európai Unió energiapolitikája

1. Bevezetés

2. Szabályozási csomagok

2.1. A belső energiapiac létrehozásának első szakasza, 1990

2.2. Első energiacsomag - „Első liberalizációs csomag”, 1996-1998

2.3. Második energiacsomag, - „Második liberalizációs csomag”, 2003

2.4. Harmadik energiacsomag, 2009

2.5. Negyedik energiacsomag, 2019

2.6. Konklúzió

2.7. A liberalizáció

2.8. A nagykereskedelmi árak alakulása

2.9. A kiskereskedelmi árak alakulása

2.10. A szabályozó hatóságok feladatkörei

 

II. A villamosenergia-piac működési modellje

1. Bevezetés

2. A 2001. évi VET

2.1. A 96/92/EK Irányelv

2.2. Magyarország: kettős piaci modell

2.3. A 2003/54/EK Irányelv

2.4. A kettős piaci modell értékelése

3. A VET

3.1. A VET megalkotásának előzményei, a modelljavaslat

3.2. A versenypiaci működés

3.3. A szervezett villamosenergia-piac

3.4. Az Energetikai Állandó Választottbíróság

4. További „csomagok” implementálása

4.1. Aggregátorok

4.2. Energiaközösség

4.3. Aktív felhasználók

5. További kihívások

 

III. A villamosenergia-ellátás forrásoldaláról, az erőművekről

1. Alapfogalmak

1.1. Meghatározások

1.2. Osztályozások

1.3. Különlegességek

2. A tapasztalatokról

2.1. A hosszabb idejű fejlődésünkről

2.2. Módosulások a közelmúltban

2.3. Legfőbb tapasztalatok

3. A jelenlegi helyzetről

3.1. Teljesítőképességek és csúcsteljesítmények

3.2. Energiatermelések, -felhasználások és -fogyasztások

3.3. Energiamérlegek 2021-ben

3.4. Az erőműlétesítés jelenlegi gondjairól

4. A várható jövőbeni fejlődésről

4.1. Változások az évtizedünkben

4.2. Változások 2040-ig

4.3. A hosszabb távú módosulások

4.4. Az európai erőműépítési bizonytalanságokról

 

IV. Az átviteli rendszerirányító feladatai - rendszerirányítás, kapacitásallokáció, mérlegkörmenedzsment, menetrendkezelés

1. Az átviteli rendszerirányító szerepe és feladatai

1.1. Rendszerirányítás

1.2. Üzem-előkészítés

1.3. Nemzetközi együttműködések

2. Az átviteli rendszerirányító szerepe a villamosenergia-kereskedelemben

2.1. Kiegyenlítő szabályozási tartalék és kiegyenlítő szabályozási energiapiac működtetése

2.2. Szűk keresztmetszetek kezelése

2.3. Mérlegkörmenedzsment

 

V. A villamos energia elosztása

1. Bevezetés

1.1. A villamosenergia-elosztás szabályozása

1.2. Az elosztás mint szolgáltatás és feladat

2. Az elosztó szerződései

2.1. A csatlakozás

2.2. Hálózathasználat

3. Elosztóhálózat építése, üzemeltetése, megszüntetése

3.1. Építés

3.2. Üzemeltetés

3.3. Átalakítás, áthelyezés

3.4. A biztonsági övezet szabályai

3.5. Az elosztó hálózatmegszüntetése

 

VI. Villamosenergia-kereskedelem

1. Bevezetés

1.1. A villamos energia összetettsége és specialitásai

1.2. Történeti áttekints: piacnyitás

2. Tevékenységi körök és szereplők a villamosenergia-ellátásban

2.1. Termelés

2.2. Átvitel

2.3. Elosztás

2.4. Tárolás

2.5. Nagykereskedelem

2.6. Kiskereskedelem

2.7. Fogyasztás

3. A villamosenergia-piac működésére hatással lévő piacok és körülmények

3.1. Kereslet

3.2. Kínálat

3.3. A szén piaca

3.4. A földgáz piaca

3.5. Kvótakereskedelmi piac

3.6. Időjárás

3.7. Tényezők hatása az árfolyamra

4. A villamos energia piacai

4.1. Nagykereskedelmi piac

4.2. A kiskereskedelmi piac

4.3. A szolgáltatási piac

4.4. Határkeresztező kereskedelem

4.5. A rendszerszintű szolgáltatások piaca

4.6. A kiegyenlítő energia piaca

4.7. A jövő piacai

5. A villamosenergia-kereskedelem alapvető céljai

5.1. Kiskereskedelmi portfóliókezelés, felhasználók ellátása

5.2. Eszközalapú kereskedés

5.3. Saját számlás kereskedés

6. A villamosenergia-kereskedelemben jellemző szerződések

7. Felmerülő kockázatok

8. Összegzés

 

VII. A villamos energia egyetemes szolgáltatás EU-jogi és magyar jogi vonatkozásai

1. Bevezetés

2. Egyetemes szolgáltatás és közszolgáltatás a versenypiacon

3. Közszolgáltatás és egyetemes szolgáltatás az uniós villamosenergia-szabályozásban

3.1. Általános érdekű szolgáltatás, általános gazdasági érdekű szolgáltatás

3.2. Mitől lesz valami egyetemes szolgáltatás?

3.3. Egyetemes szolgáltatás az uniós villamosenergia-piaci szabályozásban

3.4. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások és a versenyszabályok: az EUMSZ 106. cikke

4. Egyetemes szolgáltatás a VET-ben

5. A végső menedékes szolgáltatás

6. Konklúziók

 

VIII. A szervezett piaci villamosenergia-kereskedelem

1. Bevezetés

1.1. A szervezett villamosenergia-piacok és energiatőzsdék szerepe és legfontosabb jellemzői

1.2. Az áramtőzsdék fajtái

2. A HUPX által működtetett magyar szervezett villamosenergia-piac

2.1. A szervezett villamosenergia-piac a magyar jogi szabályozásban

2.2. A piac-összekapcsolás

2.3. A HUPX mint kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető (NEMO)

2.4. A HUPX mint a magyar szervezett villamosenergia-piac engedélyese

2.5. A HUPX Piaci Szabályzat

2.6. A HUPX piaci működése

2.7. A HUPX Másnapi piacának forgalma és tagsága

2.8. Az SDAC folyamatban lévő fejlesztései

2.9. A HUPX napon belüli piaca

2.10. Piac-összekapcsolás a másnapi piacon

2.11. A HUPX Napon Belüli Piacának forgalma és tagsága

2.12. Az SIDC folyamatban lévő fejlesztései

2.13. A HUPX egyéb, jogszabályból fakadó feladatai

3. A HUDEX által működtetett magyar energiatőzsde

3.1. A HUDEX megalapításának háttere

3.2. MEKH-MNB együttműködés

3.3. A HUDEX működési modellje

3.4. A HUDEX villamosenergia-szegmense

3.5. OTC-regisztráció

3.6. A HUDEX villamosenergia-szegmens és a villamos energia OTC-regisztrációs szolgáltatásához kapcsolódó eredmények

4. Összegzés

 

IX. A villamosenergia-tárolás

1. Bevezetés

2. A villamosenergia-tárolás története, elterjedtsége

3. EU-szabályozás

3.1. Kezdetek

3.2. A szabályozás fókuszában

3.3. Az akkumulátorokkal kapcsolatos uniós kezdeményezések

3.4. Szakmai szervezetek

4. Magyar szabályozás

5. A tárolók fajtái

5.1. P2G (power-to-gas) tárolás

5.2. Betontömbös és lendkerekes energiatároló

5.3. Az elosztó hálózat mint tároló

5.4. Az akkumulátorok és főbb tulajdonságaik

6. Akkumulátoros tárolók

6.1. Felhasználási módok

6.2. A tárolók elterjedésének korlátai

6.3. A soroksári akkumulátoros energiatároló

 

X. A megújuló energiaforrást hasznosító erőművek és az általuk termelt zöldáram szabályozása

1. Bevezetés

2. Zölderőművi áramtermelés legfontosabb ismérvei, aktuális helyzete és kilátásai

2.1. Zölderőművek forgalmi meghatározása és technológiái

2.2. A zölderőművek szerepe a hazai energiamixben

2.3. A zölderőművek jövőképe

2.4. A zölderőművek költségviszonyai, a piacérettség kérdései, a zölderőművek elterjedésére gyakorolt hatások

2.5. A zölderőművek (naperőművek) villamosenergia-rendszerre gyakorolt hatásai

3. Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés támogatási rendszere

3.1. Megújuló energiákra adott támogatások uniós definíciója és szabályozása

3.2. Megújuló alapú villamosenergia-támogatások hazánkban

4. Zölderőművek villamosenergia-rendszerbe történő integrációjának

5. Származási garanciák rendszere

6. Összegzés

 

XI. Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere

1. Bevezetés

2. Az EU ETS főbb szakpolitikai elemei

3. Az ETS Operatív elemei

4. Kitekintő

 

XII. Energiahatékonyság

1. Bevezetés

2. Az „első az energiahatékonyság (EE1st)” elv

3. Az európai uniós energiahatékonysági célok és kötelezettségek hazai implementációja

4. Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer

5. A hazai ipari energiahatékonysági potenciál

6. Az energiahatékonyság mitigációs jelentősége az EU-s tervek tükrében

7. Az energiahatékonyság jelentősége

 

XIII. Piacmonitoring és piacfelügyelet a villamosenergia-piacokon

1. Az energiapiaci piacmonitoring és piacfelügyelet feladata, megkülönböztetése

2. A piacmonitoring tevékenység bemutatása

3. Piacmonitoring a MEKH gyakorlatában

4. A piacfelügyelet szabályozási kerete

 

XIV. Az energiaközösségek, az e-mobilitás és az intelligens rendszerek, az intelligens fogyasztásmérőkre vonatkozó egyes adatvédelmi és adatbiztonsági kérdések

1. Energiaközösségek

2. Az e-mobilitás és az intelligens rendszerek

3. Az intelligens fogyasztásmérőkre vonatkozó egyes adatvédelmi és adatbiztosági kérdések áttekintése

 

XV. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogállása, feladat- és hatáskörei az európai uniós jog tükrében

1. Bevezetés

2. Jogállás a magyar szabályozás szerint

3. A függetlenség követelménye - uniós jogi előírások a szabályozó hatóság jogállására és a magyar megfelelés

4. Hatáskörök

5. Fontosabb feladatkörök a villamos energia ágazatban

 

XVI. Szabályozási kihívások a villamosenergia-piacon - a szabályozó hatóság szemszögéből vizsgálva

1. Bevezetés

2. A szabályozási kihívások kezelésének keretrendszere, szabályozási módszertan

3. Szabályozási kihívások azonosítása és dinamikus szabályozói gondolkodás a villamosnergia-piacon

 

XVII. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, távhő-szabályozás

1. Bevezetés, rövid távhőtörténet

2. A távhőrendszerek tartamdiagramja, jellemző struktúrája

3. Kapcsolt energiatermelés

4. A 2011-ben bevezetett távhő-árszabályozási és -támogatási rendszer

5. A távhőszektor és a kapcsolt energiatermelés jogi környezete az Európai Unióban

 

XVIII. A magyar távhőszektor jogi szabályozása

1. Bevezetés

2. A jelenleg hatályos szabályrendszer főbb pillérei