A MEZÍTLÁBAS ÜGYVÉDTŐL A LEGITIMISTA PROFESSZORIG

A főcímben szereplő „mezítlábas ügyvéd” és „legitimista professzor” – vagyis Márkus Dezső (1862-1912) és Molnár Kálmán (1881-1961) – a polgári kori magyar jogtudomány jeles képviselői közé tartoztak. Kettejük pályafutása egyúttal a tanulmánykötet kronológiai kereteit is lefedi. A kötet írásai a vizsgált időszak közjogtörténetének, egyetemtörténetének, valamint alkotmányjogtudomány-történetének egyes kevéssé feltárt területeit mutatják be.

 

A „Jogegyenlősítés és jogfosztás” című fejezet esettanulmányai a magyarországi zsidóság közjogi státuszával összefüggő változásokra reflektálnak, különös tekintettel az izraelita felekezet emancipációjára, valamint az 1938-at követő intézményesített jogkorlátozás következményeire.

 

A „Közjog és komparatisztika” című fejezet írásai a közjogtudományon belül is jelentkező jogösszehasonlító törekvések mellett azt mutatják be, hogy miként fogadta a hazai közjogtudomány az 1918-as összeomlást követő német és osztrák alkotmányfejlődés első időszakát.

 

A „Professzorok és tanítványok” című fejezet tanulmányai a fővárosi joghallgatók egyetemi tanulmányaikra és külföldi tanulmányútjukra vonatkozó feljegyzéseit, leveleit, visszaemlékezéseit dolgozzák fel, valamint a korszak kiemelkedő közjogász professzorai életútjának kevéssé ismert szakaszait mutatják be. A „Viták és dilemmák” című záró fejezet írásai a polgári kor néhány közjogi vitájára – miként a köztársaság 1918. november 16-i kikiáltására, avagy a kormányzói jogkör reformjával összefüggő 1937-es diskurzusokra – reflektálnak.

 

Molnár Kálmán életútja kapcsán pedig az a szakmai és morális dilemma merül fel, hogy miként kell viszonyulnia az alkotmányjog oktatójának azokhoz a tételes jogban bekövetkezett

változásokhoz, amelyekkel szakmai és lelkiismereti okok miatt nem tud azonosulni.

 

A kötet szerzője a TK Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, valamint az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar habilitált egyetemi docense.

 

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2022

Terjedelem: 180 oldal

 

Tartalomjegyzék:

 

Édentől Nyugatra. Előszó Schweizer Gábor tanulmánykötetéhez (Herger Csabáné)

 

Bevezető és köszönetnyilvánítás

 

A „mezítlábas” ügyvéd

A Pécsi Ügyvédi Kamara a zsidótörvények korában (1938-1944)

A „zsidótörvények” a Közigazgatási Bíróság ítélkezési gyakorlatában

Parlamentarizmus és komparatisztika

Adalékok a weimari alkotmány két világháború közötti magyarországi visszhangjához

Az 1920. évi osztrák alkotmány (B-VG) egykorú magyarországi fogadtatása

A mafla Kmety, a körülreklámozott Pikler és a fölényeskedő Csarada

„Ha ez a háború kitör, akkor vége Európában a kultúrának”

Polner Ödön közjogászprofesszor, a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem rektora

„Méltóságod neve ma már fogalom a Harmadik Birodalomban is, amely minden ajtót megnyit”

Adalékok Csekey István pécsi közjogi tanszékre kerülésének történetéhez

Vihar egy közjogi szakvélemény körül, avagy közreműködtek-e a Budapesti Tudományegyetem jogászprofesszorai a köztársaság közjogi megalapozásában 1918 novemberében?

A Magyar Szemle vitacikkei a kormányzói jogkör kiterjesztéséről (1937)

Egy magyar tudós lelki alkata Molnár Kálmán: és a közjogi provizórium dilemmái

 

A tanulmányok első megjelenési helye

Képlista