A főcímben szereplő „mezítlábas ügyvéd” és „legitimista professzor” – vagyis Márkus Dezső (1862-1912) és Molnár Kálmán (1881-1961) – a polgári kori magyar jogtudomány jeles képviselői közé tartoztak. Kettejük pályafutása egyúttal a tanulmánykötet kronológiai kereteit is lefedi. A kötet írásai a vizsgált időszak közjogtörténetének, egyetemtörténetének, valamint alkotmányjogtudomány-történetének egyes kevéssé feltárt területeit mutatják be.
A „Jogegyenlősítés és jogfosztás” című fejezet esettanulmányai a magyarországi zsidóság közjogi státuszával összefüggő változásokra reflektálnak, különös tekintettel az izraelita felekezet emancipációjára, valamint az 1938-at követő intézményesített jogkorlátozás következményeire.
A „Közjog és komparatisztika” című fejezet írásai a közjogtudományon belül is jelentkező jogösszehasonlító törekvések mellett azt mutatják be, hogy miként fogadta a hazai közjogtudomány az 1918-as összeomlást követő német és osztrák alkotmányfejlődés első időszakát.
A „Professzorok és tanítványok” című fejezet tanulmányai a fővárosi joghallgatók egyetemi tanulmányaikra és külföldi tanulmányútjukra vonatkozó feljegyzéseit, leveleit, visszaemlékezéseit dolgozzák fel, valamint a korszak kiemelkedő közjogász professzorai életútjának kevéssé ismert szakaszait mutatják be. A „Viták és dilemmák” című záró fejezet írásai a polgári kor néhány közjogi vitájára – miként a köztársaság 1918. november 16-i kikiáltására, avagy a kormányzói jogkör reformjával összefüggő 1937-es diskurzusokra – reflektálnak.
Molnár Kálmán életútja kapcsán pedig az a szakmai és morális dilemma merül fel, hogy miként kell viszonyulnia az alkotmányjog oktatójának azokhoz a tételes jogban bekövetkezett
változásokhoz, amelyekkel szakmai és lelkiismereti okok miatt nem tud azonosulni.
A kötet szerzője a TK Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, valamint az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar habilitált egyetemi docense.
A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: puhatáblás
Megjelenés éve: 2022
Terjedelem: 180 oldal
Tartalomjegyzék:
Édentől Nyugatra. Előszó Schweizer Gábor tanulmánykötetéhez (Herger Csabáné)
Bevezető és köszönetnyilvánítás
A „mezítlábas” ügyvéd
A Pécsi Ügyvédi Kamara a zsidótörvények korában (1938-1944)
A „zsidótörvények” a Közigazgatási Bíróság ítélkezési gyakorlatában
Parlamentarizmus és komparatisztika
Adalékok a weimari alkotmány két világháború közötti magyarországi visszhangjához
Az 1920. évi osztrák alkotmány (B-VG) egykorú magyarországi fogadtatása
A mafla Kmety, a körülreklámozott Pikler és a fölényeskedő Csarada
„Ha ez a háború kitör, akkor vége Európában a kultúrának”
Polner Ödön közjogászprofesszor, a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem rektora
„Méltóságod neve ma már fogalom a Harmadik Birodalomban is, amely minden ajtót megnyit”
Adalékok Csekey István pécsi közjogi tanszékre kerülésének történetéhez
Vihar egy közjogi szakvélemény körül, avagy közreműködtek-e a Budapesti Tudományegyetem jogászprofesszorai a köztársaság közjogi megalapozásában 1918 novemberében?
A Magyar Szemle vitacikkei a kormányzói jogkör kiterjesztéséről (1937)
Egy magyar tudós lelki alkata Molnár Kálmán: és a közjogi provizórium dilemmái
A tanulmányok első megjelenési helye
Képlista