A NEMZETKÖZI JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ UNIÓS JOGBAN - Elfogyott

Az uniós jogrend, mint sui generis, szupranacionális közjog sajátos viszonyban van nemcsak a tagállami jogrendszerekkel, hanem a nemzetközi joggal is – és ahogy az előbbi relációt, úgy az utóbbit is döntően az Európai Unió Bíróságának gyakorlata határozza meg, tekintettel arra, hogy az írott jogban nem találunk a kérdésre vonatkozó átfogó szabályozást.

E monográfia célja annak vizsgálata, hogy milyen a viszony a nemzetközi jog és az uniós jog között (általában és egyes nemzetközi jogi normatípusok esetében), mennyiben létezik ill. létezhet-e hierarchia a két jogrend között, illetve, hogy hogyan és mennyiben nyerhetnek alkalmazást a nemzetközi jog különböző jogforrásai az uniós jogrendben – és ez milyen következményekkel jár az uniós jog számára.

A problémakör jelentősége kapcsán elég arra utalni, hogy a nemzetközi jog uniós jogban történő érvényesülésének kérdése számos olyan nevezetes és sok vitát kiváltó európai bírósági határozat hátterében felfedezhető, mint a Sólyom-ügy, a Kadi-ügysorozat, az Uniónak az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozásának megengedhetőségét vizsgáló vélemény, vagy éppen az unión belüli kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásokkal kapcsolatos Achmea-ítélet. Az esetjogi elemzésen alapuló monográfia többek közt ezen ítéletekre is támaszkodva von le következtetéseket.

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2019

Terjedelem: 172 oldal

A tartalomból:

I. Bevezetés és témaválasztás indokolása

1. Az alapprobléma és a kutatás módszertana

II. Az uniós jogrend autonómiája

1. Az autonóm uniós jogrend

2. Az EUMSz. 344. cikke és a Bíróság gyakorlata

3. Az uniós jog és a nemzetközi jog viszonyának problémája az uniós jog autonómija fényében

4. Következtetések

III. Az Európai Unió által kötött nemzetközi szerződések helyzete az uniós jogrendben

1. Az Európai Unió által kötött nemzetközi szerződések

2. Az Európai Unió által kötött nemzetközi szerződések jogi természete

3. A tagállamok nemzetközi szerződései

4. Következtetések

IV. Az Emberi Jogok Európai egyezménye az uniós jogban – csatlakozás előtt és után(?)

1. Az EJE az uniós jog szemszögéből

2. Az uniós jog az Emberi Jogok Európai Egyezménye szemszögéből – a jelenlegi helyzet

3. Az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

4. A csatlakozás várható hatása az EJEE és az uniós jog viszonyára

5. Következtetések

V. A nemzetközi szokásjog helyzete az uniós jogban

1. A nemzetközi szokásjog természete

2. A nemzetközi szokásjog érvényesülése az uniós jogban

3. A nemzetközi szokásjog, mint érvényességi mérce

4. A Front Polisario ügyek

5. Az általános nemzetközi jog egyéb forrásai

6. Következtetések

VI. A Kadi-doktrína, avagy az ENSZ Alapokmányból fakadó kötelezettségek és az uniós jog viszonya

1. Az ENSZ Alapokmányából fakadó kötelezettségek az uniós jogban a Kadi ügyeket megelőzően

2. A Kadi-ügyek alapproblémája

3. A Törvényszék első Kadi ítélete (2005)

4. Az Európai Bíróság Kadi ítélete (2008)

5. A Kadi-doktrína további fejlődése

6. Következtetések

VII. A Sólyom-ügy: divergencia vagy a nemzetközi jog és az uniós jog újraértelmezett viszonya?

1. A Sólyom-ügy tényállása

2. A felek érvei és a Bíróság ítélete

3. Kritika és következtetések

VIII. Záró következtetések

1. A nemzetközi jog érvényesülése az uniós jogban: tanulságok

2. Az Unió alkotmányos identitása: autonómia újratöltve?

3. Egy új Solange-koncepció?

4. Záró gondolatok

IX. Bibliográfia

X. Felhasznált bírósági határozatok jegyzéke