A SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS KÉRDÉSKÖRE A MAGYAR POLGÁRI JOGBAN

A kötet szerzője a szerződésmódosítás kérdéskörének átfogó feldolgozására tesz kísérletet, és alapvetően lineáris gondolatvezetéssel viszi végig az Olvasót a szerződés módosításának különböző esetein, a szerződés felek általi módosításától kezdve a bírói szerződésmódosításon keresztül egészen a jogalkotói akarattal eszközölt szerződésváltoztatásig. A munka ugyanakkor jóval több, mint a szerződésmódosítás jogintézményére vonatkozó hatályos polgári jogi szabályanyag és bírói ítélkezési gyakorlat puszta bemutatása. A monográfia hidat képez a múlt és a jelen között, abból megismerhetjük a szerződéses jogviszony módosításának magánjogi gyökereit. A szerző átfogóan ismerteti a pandektajogászok, így például Liebe, Kunze, Windscheid, Dernburg és Salkowski, valamint Brinz és Salpius vonatkozó nézeteit, és színes képet ad a 20. század eleji magyar magánjogról. Grosschmid, Szladits, Szászy, Kolosváry és más régi magyar magánjogász professzorok tucatjának álláspontjait ismerteti és ütközteti, külön részt szentelve a nováció (szerződés megújítása) jogintézménye meghatározásának és a szerződésmódosítástól történő elhatárolásának, mely utóbbi kérdéskör napjainkban is egyre nagyobb érdeklődést vált ki a magánjoggal foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek körében.

A kötetet tovább színesíti, még érdekesebbé teszi a szerző által feldolgozott külföldi szakirodalom és joggyakorlat, amely földrajzilag és gondolatilag egyaránt új területekre kalauzolja el az Olvasót. Az utazás (gazdasági) válságokon is keresztülível, érinti a Brexit szerződésekre kifejtett hatását, míg a körülménybeli változások kezelésének különböző modelljei, a „Wegfall der Geschaftsgrundlage”, az „imprévision”, a „theory of frustration” vagy az „eccessiva onerosità sopravvenuta” kifejezések egy nemzeti és jogi határokon átívelő kirakós darabjaiként illeszkednek egymáshoz, amelyek végső soron – néhol szorosabban, más esetekben lazábban – mind-mind ugyanahhoz a kérdéskörhöz, a szerződés módosításához kapcsolódnak.

A munka alapvetően a tudományos feldolgozás igényével közelít a kötet borítóján címként meghatározott témához. A beltartalom azonban messze meghaladja a cím alapján bennünk megfogalmazódó elvárásokat, amennyiben az egyes fejezeteken végighaladva nemcsak a tudományos szakemberek, elméleti jogászok számára tartalmaz értékes és hasznos gondolatokat, hanem a hazai ítélkezési gyakorlat teljességre törekvő feldolgozása és a külföldi, német és francia jogesetek, valamint angol jogi precedensek hivatkozása által a gyakorlati szakemberek és a jogkereső közönség számára is kapaszkodót nyújthat a szerződésmódosításhoz kapcsolódó egyes kérdések megítélése során.

A kötet adatai:

Formátum: A/5

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2019

Terjedelem: 302 oldal

A tartalomból:

 

Előszó

Bevezetés

 

1. Dogmatikai alapok

1.1. A szerződésmódosítás szabadsága

1.2. Szerződésmódosítás és szerződésmódosulás

1.3. A szerződésmódosítás kapcsolata ms jogintézményekkel

1.4. A szerződésmódosítás időbelisége

 

2. Szerződésmódosítás és nováció

2.1. A kötele önazonossága (identitása) mint elhatárolási szempont

2.2. A nováció

2.2.1. Nováció a római jogban és a pandektajogban

2.2.2. A nováció „utóélete” - kitekintés a kortárs magánjogra

2.2.3. A nováció a magyar magánjogban

2.2.4. A novációfogalom megalkotása

 

3. A szerződésmódosítás egyes esetei

3.1. A szerződés felek általi módosítása

3.1.1. A módosító szerződés

3.1.2. Egyezség

3.1.3. Az egyoldalú szerződésmódosítás

3.1.4. A szerződésmódosítás megtagadása

3.2. Szerződésmódosítás bíróság által

3.2.1. A körülményekben bekövetkező változás mint a bírói szerződésmódosítás előfeltétele

3.2.2. A körülményekbeli változások megközelítése egyes külföldi államok magánjogában

3.2.3. A bírói szerződésmódosítás kezdetei a hatályos Ptk.-t megelőző magyar magánjogban

3.2.4. Bírói szerződésmódosítás a hatályos Ptk. szerint

3.2.5. A bíróság általi szerződésmódosítás egyes sajátos esetei

3.3. Szerződésmódosítás jogszabály által

3.3.1. Az állam szerződéses jogviszonyokba való beavatkozásának alkotmányos alapja

3.3.2. Az állam szerződéses jogviszonyokba való beavatkozásának irányai

3.3.3. A szerződés jogszabály általi módosítása a 20. század első felében

3.3.4. Jogszabály általi szerződésmódosítás a kodifikált magyar polgári jogban

3.3.5. A szerződéses jogviszonyok jogszabály általi módosítása és annak megjelenése az Alkotmánybíróság legújabb gyakorlatában

 

Záró gondolatok

Irodalomjegyzék

Jogszabályok jegyzéke

Jogalkalmazói döntések jegyzéke