A TERMÉSZETTUDOMÁNY SZEREPE A BÍRÓI ÉRVELÉSBEN - Elfogyott

Sulyok Katalin monografikus műve, amellyel elnyerte a TK Jogtudományi Intézetének Pro Dissertatione Juridica Excellentissima díját, a nemzetközi bíróságok értelmezési gyakorlatának egy alapvető és aktuális kérdésével foglalkozik, a környezetvédelmi esetjogot helyezve reflektorfénybe. Legfontosabb vállalása, hogy átfogó esetjogi elemzéssel helyzetképet és iránymutatást nyújtson a természettudomány eredményeinek társadalmi (vitarendező) hasznosításához. Fontos jogi konstruktivista hagyományhoz kapcsolódik a könyv: a lényeg nem a normatív jog módszertani különállásának vagy kényszerű asszimilálódásának hangsúlyozása, hanem a tudományosan leírt környezeti valóság bírói percepciójának autonóm és rugalmas jogi konstrukcióvá alakítása. A kötetből megismerhető ítélkezési gyakorlat kiválóan rámutat e jogi értékelési modell kidolgozásának jelentőségére: a gazdagon alátámasztott módszertani javaslat koherenciát teremtve képes a jogot állandó kapcsolatban tartani a természettudománnyal a legitim bírói döntés érdekében.

 

Gárdos-Orosz Fruzsina,

a TK Jogtudományi Intézetének igazgatója, az ELTE ÁJK habilitált docense

 

Igazi kihívás a jogászok, de kiváltképpen a bírák számára – nemzetközi és hazai szinten egyképpen – az, amikor a megalapozott döntéshozatalhoz a jogi szakértelem elégtelennek bizonyul, mivel egyre inkább a tudományos–technikai–műszaki kérdések lépnek előtérbe. Egyes jogterületeken – és a környezetvédelem feltétlenül ide sorolandó – ez a fajta kivétel válhat általánossá. A tudományos érvelés ilyen terjedése a nemzetközi bírói és kvázi bírói fórumok ítélkezési gyakorlatában jól megfigyelhető, de mindennek rendszerbe foglalására, részletes elemzésére és a tudományos és gyakorlati életben alkalmazható következtetések levonására mindeddig sem a nemzetközi, sem a hazai irodalomban nem került sor. A kötet ezért egyedülálló értékkel bír, mert túl azon, hogy meglévő ismereteinket, a jelenlegi gyakorlatot összegzi, ezen felül elméleti rendszert alkot, így a további kutatások megkerülhetetlen alapjává válik, amellett, hogy a joggyakorlat számára közvetlenül is alkalmazható. A Szerző konklúziója szerint a „bíráknak arról kell meggyőződniük, hogy a szakértői bizonyítékra hivatkozó állam természettudományra alapított érvelése a jogi szabályozás keretei között legitimnek tekinthető.” Ennek struktúrája, érvrendszere épül fel a kötetben szemünk láttára.

 

Bándi Gyula, D.Sc.

a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, a jövő nemzedékek szószólója

 

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2022

Terjedelem: 501 oldal

 

A tartalomból:

 

Első rész: Bevezetés a nemzetközi bíróságok természettudománnyal való interakciójának összehasonlító elemzéséhez a környezeti tárgyú jogviták tükrében

I. Természettudomány és jog a nemzetközi környezetjogi ítélkezésben

II. A természettudománnyal való bírói interakció vizsgálatának módszertana

III. Nemzetközi környezeti tárgyú jogviták - A kutatás tárgya és keretei

IV. A könyv felépítése

 

Második rész: Természettudomány az ítélkezésben: a tudománnyal való bírói interakció hármas kihívása

I. Bevezetés: a nemzetközi bírói fórumok és a természettudomány

II. A természettudományos ismeretek bírói felhasználásának nehézségei - elméleti alapok

III. A jog és a természettudomány közötti strukturális különbségek: a dogmatikai kihívás

IV. A természettudomány hatása a bírói érvelésre

V. A természettudománnyal való bírói interakció módszerei: az összehasonlító vizsgálat kerete

 

Harmadik rész: A természettudomány és a jog interakciója a nemzetközi bíróság környezeti gyakorlatában

I. A környezeti jogviták megjelenése a Nemzetközi Bíróság gyakorlatában

II. A természettudományos hétterű jogviták jogilag releváns aspektusainak körülhatárolása

III. A Nemzetközi Bíróság szakértői bizonyítási technikái

IV. Az okozatiság vizsgálata

V. A bírói felülvizsgálat mércéje és terjedelme

 

Negyedik rész: Az államközi választottbíróságok környezetjogi gyakorlata

I. A természettudományos érvek megjelenése a környezeti választottbírósági eljárásokban

II. A jogvita jogilag releváns szempontjainak körülhatárolása: a természettudomány kiiktatása vagy tekintélyének kihasználása

III. Szakértői bizonyítás a nemzetközi választottbíráskodásban

IV. Okozati vizsgálat

 

Ötödik rész: A természettudomány a regionális emberi jogi bíróságok környezeti ítélkezési gyakorlatában

I. A természettudomány megjelenése az emberi jogi bíróságok előtti környezeti ügyekben

II. A jogvita jogilag releváns szempontjainak keretezése

III. Az okozatiság vizsgálata

IV. Természettudományos szakértői bizonyítási módszerek

V. Az emberi jogi ítélkezésben alkalmazott vizsgálati mércék

 

Hatodik rész: Természettudomány a WTO előtt

I. A természettudomány a WTO-jogban

II. Szakértői bizonyítás a WTO rendszerében

III. Az udvarias bírói felülvizsgálat változó mércéi

 

Hetedik rész: A természettudományos érvek kezelése a beruházásvédelmi vitarendezésben

I. Beruházásvédelmi választottbíróságok előtti környezeti viták

II. A tudományos érvek szerepének keretezése a jogvitákban

III. A szakértői bizonyítás módszerei

IV. Az ok-okozatiság vizsgálata

V. A természettudományos érvek bírósági vizsgálatának mértéke és terjedelme

 

Nyolcadik rész: A természettudomány megjelenése az ENSZ Tengerjogi Törvényszékének gyakorlatában

I. A természettudomány beszivárog az ITLOS elé vitt környezetjogi ügyekbe

II. A környezeti jogviták jogilag releváns szempontjainak meghatározása

III. Természettudományos szakértői módszerek

IV. Okozati vizsgálat

 

Kilencedik rész: A természettudomány és a jog interakciójának trendjei - egy összehasonlító elemzés

I. A bírói vizsgálat tárgyává váló természettudomány mértékének meghatározására szolgáló bírói módszerek

II. A jogviták jogilag releváns aspektusainak meghatározása

III. A nemzetközi tényfeltáró technikák összehasonlító elemzése

IV. Okozatiság: a természettudomány szerepe az okozati összefüggések vizsgálatában

V. A bírói felülvizsgálat mércéjének trendjei

VI. Záró gondolatok: hányadán állnak a nemzetközi bíróságok a természettudománnyal?

 

Tizedik rész: A természettudomány és a jogi érvelés legitimációja

I. A természettudomány és a bírói érvelés legitimációjának kapcsolata

II. Hogyan tudnak a bírói fórumok legitim módon érvelni a természettudományos aspektussal rendelkező jogvitákban?

III. Néhány javaslat a megfelelő érvelési módszer kiválasztásához

 

Tizenegyedik rész: Konklúzió