ÁLLAMBÖLCSELETI TÖREDÉK. SOMLÓ BÓDOG ÍRÁSAI ÉS HÁTRAHAGYOTT JEGYZETEI EGY MEGÍRNI TERVEZETT ÁLLAMBÖLCSELETBŐL

Somló Bódog 1919-ben – két évvel a nemzetközi jogelméleti szakirodalomban igen kedvezően fogadott Juristische Grundlehre megjelenése után, s felhagyva az ún. prima philosophia kidolgozására irányuló törekvéseivel – egy állambölcseleti mű megírásába kezdett. Ezzel nyilvánvalóan a történelem alakulására reagált, s az elmélettörténeti „örökkévalóságok” szempontjából szeretett volna választ találni kora politikai kérdéseire. Az államot illetően sem akart sub specie momenti – a pillanat nézőpontjából – fogalmazni, mert azt gondolta, vagy inkább azt remélte, hogy amit sub specie aeternitatis – az örökkévalóság nézőpontjából – mond, az érvényesebb lehet.

Elhatározását és tervét egy csaknem 600 írólapból álló autográf kézirat dokumentálja, melyből egy elmélettörténeti jellegű mű körvonalai rajzolódnak ki. Tragikus halála megakadályozta, hogy megvalósítsa elgondolásait. E kötet – két értékelő tanulmány és számos életrajzi adalék mellett – ezt a tervezett, de végül is kéziratban maradt Állambölcseletet mutatja be.