ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÉS ÁLLAMUTÓDLÁS

Noha az állandóság képzetét keltik, az államok is sajátos életet élnek: megszületnek és megszűnnek. Létezésük olyan meghatározó eseményei, mint az egyesülés, a szétválás, az elszakadás vagy a terület egy részének átadása szükségképpen kihatással vannak az egyén életére is. Többnyire az állampolgárok kiszolgáltatott szemlélői az államutódlással járó radikális változásoknak: ideális esetben maguk és családtagjaik megszerzik az új állam polgárságát, ám olykor hontalanság vagy akár kiutasítás vár rájuk. Hatékony védelmet elsősorban a nemzetközi jogtól remélhetnek. A kötet eme problémakör átfogó vizsgálatára vállalkozik, az állampolgárság általános kérdéseitől haladva az államutódlás speciális esete felé.

 

Az állampolgárság történeti előképei, kialakulása, fogalma, kizárólagos belső joghatóságba tartozása, elismerésének megtagadása és effektivitása napjainkban is komoly viták tárgyát képezik a tudományos és a gyakorlati életben egyaránt. Mindezen kérdések áttekintésén túl, a kötet feltárja az államutódlás állampolgárságra gyakorolt hatásának elméleti alapjait, értékeli a nemzetközi dokumentumokat, rámutat azok hiányosságaira, továbbá szabályozási javaslatokat kínál a felmerülő nehézségek áthidalására. Az elemzést esettanulmányok teszik teljessé, melyek az államutódlás számos példáján – köztük hazai vonatkozású eseményeken – keresztül világítják meg az elméleti fejtegetések gyakorlati jelentőségét. A hazai szakirodalomban hiánypótló jellegű kötet széles körben számot tarthat a szakemberek és a téma iránt érdeklődő olvasók figyelmére.

 

A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: kartonált
Megjelenés éve: 2014
Terjedelem: 344 oldal

Tartalom:
Előszó 9
I. Fejezet | Az állampolgárság fejlődésének története 15
1. Polgárok az ókorban 15
2. Alattvalók és hazafiak a középkorban 22
3. Állampolgárok az újkorban 29
II. FEJEZET | Az állampolgárság fogalma napjainkban 35
1. Az állampolgárság mint kapcsolat 35
1.1. Az állampolgári hűség 38
1.2. Az állampolgár és az állam megfelelő kapcsolata 40
2. Az állampolgárság mint tagság 41
3. Az állam szuverenitásának megnyilvánulása az állampolgárok felett 42
4. Az állampolgársághoz fűződő jogok és kötelezettségek 43
4.1. Az állampolgárság státusz vagy jogviszony jellege 43
4.2. Az állampolgári jogok és kötelezettségek és az állampolgárság elkülönítése 45
4.3. Az állampolgári jogok és kötelezettségek keletkezése 46
5. Az állampolgárság közjogi vagy magánjogi jellege 47
6. Az állampolgárság belső jogi és nemzetközi jogi természete 48
7. Az állampolgárságra használt kifejezések sokfélsége 49
8. Az állampolgárság belső jogi és nemzetközi jogi fogalma 54
III. Fejezet | Az állampolgárság belső jogI SZABÁLYOZÁSÁNAK nemzetközi jogI KERETEI 55
1. Az állampolgárság belső jogi és nemzetközi jogi szabályozásának
történeti szétválása 55
2. Az állampolgárság belső joghatóságba tartozásának és nemzetközi jogi
szabályozásának kettőssége 56
3. Az állampolgárság más államok általi elismerése 63
3.1. Az állampolgárság el nem ismerésének kinyilvánítása az állampolgárság szabályozásának nemzetközi kötelezettségbe ütközése esetén 65
3.2. Az állampolgárság el nem ismerésének kinyilvánítása az effektivitás
elve alapján – avagy mennyiben jelent nemzetközi kötelezettséget az elv biztosítása? 66
3.2.1. Az effektivitás elvének hatása az egyének diplomáciai védelmére 66
3.2.1.1. Az egy állampolgársággal rendelkező egyének
diplomáciai védelme 66
3.2.1.2. A kettős vagy többes állampolgárok diplomáciai védelme 76
3.2.2. Az effektivitás elvének hatása az állampolgárság megadására 80
IV. FEJEZET | AZ ÁLLAMUTÓDLÁS ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT
ÉRINTŐ HATÁSÁNAK ELMÉLETI ALAPJAI 85
1. Az államutódlás fogalmi alapvetése 85
1.1. Az államutódlás és az államazonosság 85
1.2. Az állampolgárság megváltozásánál releváns államutódlási esetek 89
2. Az államutódlás által érintett személyek köre 92
2.1. Kritériumok az utódállam állampolgárságának megszerzéséhez 96
2.1.1. Az elődállam állampolgárait érintő kritériumok 96
2.1.1.1. Az elődállam állampolgársága önmagában 96
2.1.1.2. Az érintett területen tartózkodás 98
2.1.1.3. Az érintett területen lévő illetőség 102
2.1.1.4. Az érintett területen születés 111
2.1.1.5. A szülők kapcsolata a területtel 112
2.1.1.6. A területtel fennálló megfelelő kapcsolat 112
2.1.1.7. Az egyéb kritériumok 113
2.1.1.8. Az elődállam állampolgáraira vonatkozó kritériumok vagylagossága és kombinációja 113
2.1.2. Az elődállam állampolgáraihoz köthető egyéneket érintő
kritériumok 114
2.1.2.1. Az utódállam állampolgárságát megszerző személytől
való leszármazás 115
2.1.2.2. Az utódállam állampolgárságát megszerző személy házastársa 116
2.1.3. A területhez köthető külföldieket és hontalanokat érintő
kritériumok 116
2.1.3.1. Az érintett területen tartózkodás 117
2.1.3.2. Az érintett területen születés 117
2.1.3.3. Az egyéb kritériumok 118
2.2. Kritériumok az elődállam állampolgárságának elvesztéséhez 118
2.2.1. Az elődállam állampolgársága 119
2.2.2. Az utódállam állampolgársága megszerzéséhez szükséges
kritériumok 119
2.2.3. Az egyéb kritériumok 120
3. Az állampolgárság megváltozásának módjára vonatkozó elméletek 120
3.1. Az állampolgárság automatikus változásának elmélete 120
3.2. Az egyén akaratának elmélete 122
3.2.1. Az optáláshoz való jog 123
3.2.2. A plebiscitum 129
3.3. Az államok belső jogát előtérbe helyező elmélet 130
3.4. Közvetítő elmélet: az állam akaratának elmélete 131
4. Az állampolgárság megváltozásának időpontja 133
4.1. Az állampolgárság elvesztése és megszerzése általában 133
4.2. Az optáláshoz való jog hatása az állampolgárság változására 135
4.2.1. Az optálás megtörténése 135
4.2.2. Az optálás eredménye: a korábbi állampolgárság visszaszerzése
vagy megtartása? 138
4.2.3. Az utódállam állampolgárságának választása optálással
– a kvázi honosítás esete 143
V. FEJEZET | AZ EGYÉN ÁLLAMPOLGÁRSÁGÁNAK VÉDELME Államutódlás ESETÉN a tételes
nemzetközi jogi szabályozásban 145
1. A nemzetközi emberi jogi dokumentumok releváns rendelkezései 150
1.1. Állampolgársághoz való jog és az attól való önkényes megfosztás tilalma 150
1.1.1. Univerzális védelmi szint 151
1.1.2. Regionális védelmi szint 157
1.1.3. Az állampolgársághoz való jog és az önkényes megfosztás
tilalmának tartalma 165
1.2. A diszkrimináció tilalma állampolgárság tekintetében 168
1.2.1. Univerzális védelmi szint 169
1.2.2. Regionális védelmi szint 172
2. Állampolgársági tárgyú nemzetközi szerződések releváns rendelkezései 176
2.1. Univerzális nemzetközi szerződések 176
2.2. Regionális nemzetközi szerződések 185
3. Az állampolgárság átfogó nemzetközi jogi szabályozása az államutódlás esetére 191
3.1. Az Európa Tanács égisze alatt létrejött Egyezmény az államutódlás esetén bekövetkező hontalanság elkerüléséről 191
3.2. A Nemzetközi Jogi Bizottság tervezete a természetes személyek állampolgárságáról államutódlás esetén 195
VI. FEJEZET | VÁLOGATOTT ESETTANULMÁNYOK 201
1. Magyar területátadások az első és a második világháborút követően 201
2. Németország „újraegyesülése” 216
3. A balti államok függetlenné válása 221
4. Csehszlovákia szétválása 237
5. Eritrea elszakadása 243
6. Jugoszlávia felbomlása 250
Következtetések 279
MEllékletek 293
1. A nemzetközi emberi jogi dokumentumok összehasonlító táblázata 295
2. Az állampolgársági tárgyú nemzetközi szerződések összehasonlító táblázata 299
3. Az állampolgárság államutódlás esetére vonatkozó, átfogó nemzetközi jogi szabályozásának összehasonlító táblázata 303
irodalomJEGYZÉK 307
Nemzetközi szerződések jegyzéke 324
Belső jogi dokumentumok jegyzéke 331
JOGESETEK JEGYZÉKE 339