AMIT MÉG TE SEM TUDSZ AZ OSZTALÉKRÓL

Az osztalék körül számtalan kérdés merül fel. Az egyik ilyen, hogy kinek jár az osztalék, kit illet a nyereségből való részesedés. Ez különösen akkor merül fel, ha nagyvonalú a társasági szerződés, és az osztalékfizetés előtt üzletrész-értékesítésre vagy részvényeladásra kerül sor, vagy az osztalékelőleg és az osztalékfizetés között történik a tulajdonosváltás.

A másik probléma az szokott lenne, hogy a tulajdonosok szeretnék eltéríteni az osztalékfizetési arányokat a tulajdoni hányadoktól. Vajon lehetséges ez? Még ez is előfordulhat. A társasági szerződés szövege meghatározó.

További kérdés az osztalék megállapításának és az osztalék kifizetésének forrása. Ne feledjük, az osztalék csak papíron profit. Emiatt – pénz híján – egyre gyakrabban fordul elő az osztalék természetben (gépjármű, ingatlan, értékpapír) történő fizetése. Legális ez? Igen, az – de vajon milyen számviteli és adózási szabályokat kell betartani? Elég a követelés-tartozás összevezetése? Netán értékesítést is számlázni és könyvelni kell? Milyen lesz a számviteli elszámolás? Az általános forgalmi adó is megjelenhet? Kinek kell fizetnie? Egyenes vagy fordított áfás számlát állítunk ki? A vagyonszerzési illeték kérdése sem elhanyagolható. Megjelenik az illeték? Kit terhel? Mekkora mértékű?

Szintén kérdés az osztalék adózása. Évek óta azonos a szabály, mégis rosszul alkalmazzák a szocho-alap-korlát megállapítási szabályát. Ennek következtében az érintettek túlfizetik a szociális hozzájárulási adót. Mi is a helyes eljárás? Hogyan számolunk? Milyen jövedelmek vehetők figyelembe? A szocho vagy az szja alapját kell göngyölíteni? A kettő nem mindig azonos! A kifizetőt adminisztratív feladatok is terhelik. Melyek is ezek?

Az osztalékelőlegről sem szabad elfeledkezni, hiszen két beszámoló elfogadása között osztalékelőleg fizethető. Ugyanazok az adózási szabályok? Mi történik, ha az osztalékelőleg és az osztalék összege nem egyezik meg? Hogyan kell könyvelni? A bevallásokat érintően lesz-e önellenőrzés?

Számtalan résztéma, amely megválaszolásra vár. Kiadványunkban ezekre és még sok más kérdésre igyekszünk válaszolni, segítve ezzel az Olvasó mindennapi munkáját, legyen vállalkozó vagy adózási szakember.

A kötet adatai:

Formátum: A/5

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2024

Terjedelem: 102 oldal

Tartalom:

Előszó

1          Osztalék kontra tartalék

2          Forprofit, nonprofit

3          Az osztalékhoz kapcsolódó jogszabályi háttér

4          Az osztalékkal kapcsolatos előírások

4.1       Osztalék a Ptk.-ban

4.2       Osztalék az adótörvényekben

4.2.1    A társaságiadó- és a kisvállalatiadó-törvények osztalékfogalma

4.2.2    A személyi jövedelemadó osztalékfogalma

4.3       Osztalék a Számviteli törvényben

5          Az osztalék forrása

6          A kifizethető osztalék korlátozása

6.1       A Ptk. előírásai

6.2       A Számviteli törvény előírásai

6.2.1    IFRS beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkozó szabályok

6.2.2    A fejlesztési tartalék képzésének hatása a kifizethető osztalékra

6.3       Adótörvények és az osztalék

7          Döntés az osztalékról

7.1       A döntés napja

7.2       Az osztalékfizetésre jogosultak köre

7.3       Az osztalék megoszlása

7.4       Az osztalékból való kizárás

7.5       Amikor nem jár osztalék

7.6       Az osztalék elengedése

7.6.1    Független fél által elengedett osztalék

7.6.2    Kapcsolt vállalkozás által elengedett osztalék

8          Az osztalék könyvelése

8.1       Az osztalékot fizető fél könyvelése

8.2       Az osztalékot kapó fél könyvelése

8.3       Az osztalék elengedése

9          Az osztalékfizetés időpontja

9.1       Az osztalékfizetés időpontja

9.2       A részletekben fizetett osztalék

9.3       A késedelmes osztalékfizetés kamata

9.4       A ki nem fizetett osztalék

9.5       A kifizetett osztalék törlése

10        Az osztalékkötelezettség teljesítésének lehetséges formái

10.1     A magyar forintban teljesített osztalék

10.2     A devizában megjelenő osztalék

10.3     A természetben nyújtott osztalék

10.3.1  Az eszközben nyújtott osztalék elszámolása

10.3.2  Az általános forgalmi adó megjelenése

10.3.3  Az szja és a szocho

10.3.4  A vagyonszerzési illeték

10.3.5  Igazolás kiállítási kötelezettség

10.4     A természetben kapott osztalék

10.5     Az értékpapírral teljesített osztalékfizetés

11        Az elengedett osztalék

11.1     A nem kapcsolt vállalkozások között elengedett osztalék

11.2     A kapcsolt vállalkozás részére elengedett osztalék

11.3     A természetes személy által elengedett osztalék

12        A kapott osztalék

12.1     Kapott osztalék mint adózás előtti eredményt korrigáló tétel

12.2     Belföldi és nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék

12.3     Az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék

12.3.1  Az adózás előtti eredmény növelése

12.3.2  Az adózás előtti eredmény csökkentése

12.4     Offshore cégtől kapott osztalék

12.5     A jóváhagyott, fizetett osztalék és a társasági adó

12.6     Az osztalék elengedésének adóvonzata

13        Az osztalék és a kisvállalati adó

13.1     A kapott osztalék

13.2     A külfölditől kapott osztalék

13.3     A jóváhagyott, fizetett osztalék

13.4     A kisvállalati adó és az osztalékelőleg

13.5     Az előlegbevallás és az elszámoló bevallás

14        Az osztalék és a személyi jövedelemadó

14.1     Adminisztratív feladatok

14.2     A külföldről kapott osztalék

14.2.1  Az osztalék megjelenése

14.2.2  Az adóztatási jog

14.2.3  A külföldről kapott osztalék adózása, ha van kettős adózást elkerülő egyezmény

14.2.3.1           A kettős adózást elkerülő egyezmény alkalmazásra kerül a forrásfországban

14.2.3.2           A kettős adózást elkerülő egyezmény nem kerül alkalmazásra a forrásfországban

14.2.4  A külföldről kapott osztalék adózása, ha nincs kettős adózást elkerülő egyezmény

14.2.5  Az alacsony adókulcsú államból kapott osztalék

14.2.6  A külföldi magánszemélynek fizetett osztalék

14.2.7  Az osztalék törlése

14.2.8  A tartós befektetési számlán realizált jövedelem

14.3     Az egyéni vállalkozó osztalékalapja

15        Az osztalék és a szociális hozzájárulási adó

15.1     Adminisztratív feladatok

15.2     A szocho-alap-korlát

15.3     A túlfizetett szocho

15.4     Az „alulfizetett” szocho

15.5     Az „ellenőrzött” tőkepiaci ügylet

15.6     Az osztalékelőleg és a szocho

16        Az osztalék és a kisvállalkozások tételes adója

17        Az osztalékelőleg

17.1     Az osztalékelőleg megállapítása

17.2     Az osztalékelőleg könyvelése

17.2.1  Az osztalék előleget fizető társaság

17.2.2  Az osztalékelőlegben részesülő társaság

18        Az osztalékelőleg és az osztalék

18.1     Az osztalékelőleg osztalékká válása

18.1.1  A magánszemély által kapott osztalék

18.1.2  A társaságiadó-alany által realizált osztalékelőleg

18.1.3  A kisvállalati adóalany által realizált osztalékelőleg

18.2     Az osztalékelőleg és az osztalék: melyik a több?