ARANY JÁNOS ÉS A TOLDI SZERELME

Arany János 1847-ben úgy lépett be a magyar irodalomba mint a Toldi című népies elbeszélő költemény szerzője. Ennek sikere egész életében elkísérte őt. A Toldi estéje, amely 1854-ben jelent meg, már csendesebb fogadtatásra talált. Igaz, az idők is rosszra fordultak közben: bukás, megtorlás, elnyomás… A két mű közös hősének élettörténete sem tűnt teljesnek, és Arany (részben Petőfi egykori biztatására) szinte egész életében dolgozott azon, hogy megírja a „középső részt”, „Toldi uram derekát”.

 

A mű, a Toldi szerelme végül 1879-ben jelent meg. Látszólag sikert aratott – valójában már a kortársak is, akik a kiegyezés utáni polgárosodás lendületében valami olyan lelkesítőt vártak volna, amilyen a maga idejében a Toldi volt, inkább a nagy költő iránti tiszteletből, semmint esztétikai okokból dicsérték a trilógia beteljesülését. Az ítéletet – hogy a Toldi szerelme elhibázott alkotás, műfajilag erősen vegyülékes, szerkezetileg pedig széteső – végül Riedl Frigyes mondta ki. Ezt a felfogást Lehr Albert magyarázatos iskolai kiadása általánosan ismertté, elfogadottá tette. Lényegében máig ez uralja a magyar irodalomtörténészek hozzáállását, véleményét a Toldi szerelmét illetően.

 

Ezzel száll szembe ennek a könyvnek a szerzője, egészen új irányokból, előfeltevések és előítéletek nélkül közelítve Arany János Toldi-trilógiájához – elsősorban a Toldi szerelméhez.

 

Esszéisztikus tanulmánya a kortárs szakirodalom alapos ismeretében képes újat, korszerűt és érdekeset mondani témájáról.

 

Bárdos József (1949) irodalomtörténész, professor emeritus részben személyes, részben Arany János iránti sokszoros elkötelezettsége okán foglalta most össze mondandóját ebben a könyvben a címben jelölt, izgalmas kérdéskörről.

 

A kötet adatai:

Formátum: 142 x 197 mm

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2025

Terjedelem: 128 oldal