ARANY JÁNOS LEVELEZÉSE (1862-1865)

Arany János Összes Művei kritikai kiadásának XVIII. kötete az 1862 és 1865 közötti leveleket bocsátja közre. Az 1865-tel kijelölt végpontot az életrajzi szakaszhatár mellett a levelek száma is magyarázza; e kötet időintervalluma Arany szerkesztői munkásságának javát felöleli és az akadémiai titkárság kezdetének évével zárul, ami nemcsak életrajzi, de alkotói szempontból is cezúraként szolgál. A kötet tételeinek száma 637, amelyek közül mintegy ötszáz a teljes szövegű és 129 az elveszett (ezek közül 26 Aranytól származó és 103 neki szóló) vagy töredékes levelek száma. Szerkesztői munkájának köszönhetően a (főleg a folyóiratok nyílt postája alapján) kikövetkeztethető levelek legnagyobb számban itt szerepelnek.

Ezek az üzenetek csak abban az esetben számítottak levélküldeményre való utalásnak, ha azonosítható levelezőtársra vonatkoztak, továbbá, ha a szerkesztői válaszban egyértelmű válasz vagy célzás történt valamilyen levélre és az üzenet címzettje azonosítható volt; vagy ha az azonosítható személy itt hivatkozott műve megjelent a Szépirodalmi Figyelőben vagy a Koszorúban. Az itt közölt leveleknek eddig mindössze egyharmada jelent meg nyomtatásban. Akárcsak a XVII. kötetből, innen is hiányoznak a másokhoz szóló családi levelek, illetve (egy kivétellel) Arany gyermekeinek hazaírt vagy esetleg kikövetkeztethető levelei. A családtagok, pl. Arany Juliska barátnőinek küldött sorai – jellemző idézetként – a jegyzetekben szerepelnek. A hivatalos levelek közül azok kerültek be, amelyek kimaradtak az eddigi kötetekből (AJÖM XIII. és XIV.), ha ott hiányosan jelentek meg, vagy csak a regesztában kaptak említést, viszont az itteni jegyzetekhez szükségesek voltak. Mint a XVII. kötetből, itt is hiányzik az Adattár. Az előforduló személyek közül a levelezőpartnereknek szól a részletesebb ismertetés. Ez a rövid, tárgyszerű bemutatás az első levélváltás jegyzeténél jelenik meg, s benne az adott időszakra vonatkozó biográfiai megjegyzések és nyomtatásban megjelent művek említése mellett az Arannyal való kapcsolat rövid összegzése szerepel. A többi személy esetében – az AJÖM XVII. iránymutatása szerint – elsősorban az Aranyhoz fűződő kapcsolatra vonatkozó adatok kerülnek előtérbe; a közismertségre számot tartó, leghíresebb személyek esetében elegendőnek bizonyult a születési és halálozási dátum. A levelekben előforduló Arany-művek az Adattár helyett – akárcsak a XVII. kötetben – itt is a név- és címmutatóba kerülnek. A levelek közlése a XVII. kötetben kifejtett textológiai alapelvek szerint történik; a betűhív átírás során felhasznált jelek és rövidítések azonosak. A textológiai jegyzetek – az eredeti kép felidézését segítve – a levélszövegek után találhatók. Az emendálások elvégzéséhez általában a szabályos ismétlődések jelentettek alapot. A kéziratok leírásában az AJÖM XVII. gyakorlata érvényesül. A hivatalos jegyzőkönyvek eredeti formájukban jelennek meg: így a Kisfaludy Társaság jegyzőkönyveinek első, és nem a letisztázott változata: az olvasó ezek alapján az esetleges viták kialakulásáról is képet kaphat. A régi és tájnyelvi szavak magyarázatában nagy szerepet kaptak a Czuczor–Fogarasi-szótár, a Jókai-szótár és a Tájszótár kötetei.

 

A kötet adatai:
Formátum: 150x203x68 mm

Kötés: Keménykötés

Megjelenés éve: 2014

Terjedelem: 1197 oldal

 

Tartalomjegyzék:

ARANY JÁNOS ÖSSZES MŰVEI XVIII. ARANY JÁNOS LEVELEZÉSE (1862–1865) TARTALOM (Az első lapszám a főszövegre, a második a jegyzetekre utal) Levelek 1862 1863 1864 1865 Függelék Függelék I. (Levélszerű feljegyzések, üzenetek) Függelék II. (Pótlás) Jegyzetek Bevezetés Áttekintett közgyűjtemények Az egyes levelek jegyzetei A függelék jegyzetei A levelekben és a korabeli idézetekben előforduló rövidítések A jegyzetek rövidítései Mértékegységek és pénznemek Név- és címmutató A levelek mutatói I. Időrendi mutató II. Betűrendi mutató Arany János levelei a címzettek betűrendjében Arany Jánosnak írott levelek a levélírók betűrendjében