A Pázmány Péter Művei kritikai kiadássorozat tizenharmadik darabja, amely Pázmány két rövidebb, magyar nyelvű, nyomtatásban megjelent könyvének szövegét, valamint a vitairatokhoz kapcsolódó jegyzetapparátust tartalmazza. Az calvinista prédikátorok tüköre 1614-ben látott napvilágot Bécsben, Az igazságnak győzedelme pedig ugyanebben az évben Pozsonyban. Pázmány mindkét művet Alvinczi Péter, kassai lelkész ellen írta. Egymással szorosan összefüggő két munkáról van tehát szó, együttes megjelentetésüket ez indokolja. A disputa kiindulási pontja egy kizárólag Pázmány művéből ismert, példányban fenn nem maradt mű, amely egy Lelki orvosság című íráshoz írt „elöljáró beszéd” lehetett. Az ismeretlen szerző ebben a katolikus szent- és Mária-tiszteletet támadta. Pázmány úgy vélte, Alvinczi lehet a mű szerzője, ezért neki címezte Az calvinista prédikátorok tüköre című vitairatát. Alvinczi egy Tükör című írással válaszolt, amely azonban elveszett, így az írás tartalmára, szerkezetére, sőt még a címére is csak Pázmány azon közlései alapján következtethetünk, amelyek Az igazságnak győzedelme című viszontválaszában olvashatók. Jelen kötet szerkezetében, strukturális és technikai megoldásaiban a Pázmány-kritikai kiadás korábbi köteteit követi.
A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: keménytáblás
Megjelenés éve: 2025
Terjedelem: 248 oldal