AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS GAZDASÁGI KÖZIGAZGATÁSA HAZÁNKBAN

A mai értelemben vett korszerű hírközlés a technika történetében párját ritkító fejlődésen ment keresztül, aminek eredményeképpen korábban elképzelhetetlen választékú és minőségű szolgáltatások igénybevételét teszi lehetővé a Föld egészén. A hagyományos telefonkommunikációtól indulva mára a hírközlés részévé vált a mobiltávközlés, az űrtávközlés, a rádió-adatkommunikáció, a vezetékes adatátvitel, az internet és a különféle műsorterjesztési platformok, de a számfüggetlen, internetalapú hírközlési szolgáltatások, valamint az applikációk is. A modern hírközlés fejlődésének sajátossága, hogy fokozatosan megvalósul a platformsemlegesség, amelyben a szolgáltatás függetlenné válik az átvitel fizikai alapját jelentő infrastruktúrától. E hálózati, szolgáltatási, technológiai konvergencia pedig tovább erősítette a hírközlés páratlan léptékű műszaki és gazdasági fejlődését, amely egyre jelentősebb hatást gyakorolt a hírközlés-szabályozás, a hírközlés-igazgatás tartalmára és intézményeire.

A szabályozás, illetve a hírközlés-igazgatás szempontjából nézve a hírközlés szinte teljesen egyedülálló, önálló és más ágazatokra is alapvető hatást gyakorló utat járt be a közszolgáltatások igazgatásának, állami megszervezésének világméretű folyamataiban, hiszen a legeredményesebben kibontakozó piaci liberalizációs folyamatot jelenti. A hírközlési szolgáltatási és infrastrukturális rendszer ma már alapvetően határozza meg a teljes társadalmi és gazdasági berendezkedéseket, sőt minden ország versenyképességét is.

Jelen kötet a hazai hírközlési szakigazgatás történetének, gazdasági közigazgatási összefüggéseinek, szabályozásának, közigazgatási módszereinek, eljárásának, jogintézményeinek és nemzetközi összefüggéseinek, meghatározottságának részletekbe menő elemzésére és ismertetésére vállalkozik. Ennek keretében teljeskörűen feldolgozza az utóbbi közel húsz év, vagyis a hírközlési liberalizáció hazai indulásával (2001. december 23. napjával) kezdődő hírközlési uniós, valamint a hazai jogalkalmazási és bírósági gyakorlatot. Jelen munka tudományos célja, hogy a hírközlésbe való hazai állami beavatkozás, közigazgatási jogérvényesítés okainak, intézményeinek elméleti alapját a joggyakorlattal ötvözze, azzal összefüggésben elemezze.

Bízom abban, hogy jelen mű a tudományos életben, az oktatásban, a hírközlési szakmában, a fogyasztók és a hírközlés iránt érdeklődők számára is hasznos ismeretanyagot közvetít a hazai hírközlési igazgatás történetéről, szabályozásáról, intézményeiről, valamint a joggyakorlat sok esetben küzdelmes, de igencsak érdekes, illetve a közigazgatás egészét érintően is tanulságos kiforrott elveiről és fejlődéséről.

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2021

Terjedelem: 443 oldal

A tartalomból:

I. A gazdasági közigazgatás alapjai

1. Bevezetés

2. A piacgazdaság működése és az állam

3. A piacgazdaság kudarcai - a gazdasági igazgatás alapvető területei

II. Az általános és a hírközlési versenyszabályozás viszonya

1. A piacgazdaság működési mechanizmusa a hírközlésben

2. Az általános és a különös (szektorspecifikus) versenyszabályozás

3. Gazdasági ciklusok és a gazdaság működését befolyásoló válságok

III. A liberalizált hírközlés „állami” elemei

1. Hálózatos iparágak közszolgáltatási alapjai

2. A közszolgáltatások osztályozása

3. Közszolgáltatások az Európai Unióban

4. A hírközlési piaci versenyben fennmaradt állami tulajdon és szolgáltatások

IV. Az európai közös hírközlési jog

1. Bevezetés

2. Az elektronikus hírközlési piacok uniós liberalizációja és harmonizációja

3. A 2018-as szabályozási reform - Európai elektronikus Hírközlési index

V. A hírközlési piaci verseny közszolgáltatása: az egyetemes hírközlési szolgáltatás

1. Az egyetemes szolgáltatás - közszolgáltatás

2. Az egyetemes szolgáltatás megjelenése és elhatárolása a „mai” egyetemes szolgáltatás fogalomtól

3. Az egyetemes szolgáltatás fogalma, tartalma

4. Az egyetemes szolgáltató

5. Az egyetemes szolgáltatás finanszírozása

VI. Állami tulajdon a liberalizált hírközlési piacon

1. A hírközlési korlátos erőforrások típusai és alapvető jellemzői

2. A korlátos erőforrások jogi szabályozásának alapjai

3. Frekvencia- és azonosítógazdálkodás

4. Frekvencia- és azonosítóhasználat engedélyezés

5. A műholdpozíció-gazdálkodás sajátosságai

VII. A hírközlési közigazgatás eljárásrendje

1. A közigazgatási tevékenység fajtái és az eljárásjogi alapok

2. A hírközlési hatósági tevékenységek fő típusai

3. A hírközlési hatósági tevékenység eljárásrendje

4. Az általános (Ákr.) és a különös (Eht.) eljárási szabályok viszonya a hazai hírközlésjogban

VIII. A hírközlési piaci verseny szabályozása - a piacszabályozás

1. A hírközlési piaci verseny intézményeinek története a rendszerváltástól a hírközlési Kódex elfogadásáig

2. A hírközlési piacszabályozás alapintézményei és elméleti csomópontjai

3. A hírközlési piacszabályozás hazánkban

4. A hírközlési piacszabályozási eljárások gyakorlata

IX. A hírközlési hálózat és a piac - a hálózatszabályozás

1. A hálózati együttműködés szabályozásának történeti áttekintése a rendszerváltástól a Kódex elfogadásáig

2. A hálózati együttműködés alapfogalmai és elméleti csomópontjai

3. A hálózati együttműködés szabályozása hazánkban

4. A hálózati együttműködés - a hálózatszabályozás hatósági és bírósági gyakorlata

X. Fogyasztóvédelem a hírközlésben - a kiskereskedelmi szabályozás

1. Bevezetés

2. Történeti áttekintés

3. Hírközlés-specifikus fogyasztóvédelem és intézményei

4. A hírközlési fogyasztóvédelem jogérvényesítési rendszere

5. A hírközlési előfizetői (fogyasztói) jogok, jogviszonyok szabályozása