A kortárs (vagy diák) és sorstárs segítők hatékonyak egyes kockázati csoportok elérésében, a segítő intézmények és e csoportok közti kapcsolatban egy jól körülhatárolható programban, ha a megfelelő szupervízióban vagy esetmegbeszélésben vesznek részt egy megfelelő tréninget követően. A "sorstárs" segítők az életkori közelség mellett/helyett valamilyen lényegi szempont szerint mutatnak közös vonást a célcsoport tagjaival. "Sorstársakat" alkalmazó programok viszont Magyarországon néhány üdítő kivételtől eltekintve szinte teljesen hiányoznak. Pedig a képzett sorstárs segítők - mint a kockázati csoportok reprezentánsai - hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a segítő intervenciók erredményesebbek legyenek.
Az "empowerment" (esélyteremtés) egyik jelentése éppen ez: hogyan tudjuk a kockázati csoportokat bevonni egy-egy segítő szolgálat működésébe, működtetésébe. A kötetben a témával az utóbbi húsz évben történt próbálkozásaink egyes eredményeit mutatjuk be.