Az Európai Unió szociális és munkajoga rendkívül szerteágazó és folyamatosan változó jogterület, ebben a tankönyvben megpróbáltuk összefoglalni azokat a legfontosabb összefüggéseket, amelyek segítségével megérthető és könnyebben feldolgozható ez a joganyag. Tankönyvünkben bemutatjuk az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az azokat végrehajtó másodlagos jogi normák hátterét és főbb rendelkezéseit. A jogszabályok ismertetése mellett nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy bemutassuk, miként befolyásolta a munkaerőpiacot a gazdasági és szociális integráció egymástól eltérő ütemű fejlődése, éppen ezért sok szó esik a könyvben a szakpolitikai célkitűzések változásáról is. Az uniós jog értelmezéséhez elengedhetetlen, hogy ismerjük az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatát, ezért közel 200 munkajogi esetet dolgoztunk fel. Reméljük, ezzel is segítjük a jogértelmezést és az uniós jogszabályok gyakorlati alkalmazását. Könyvünket nemcsak a hallgatóknak, hanem gyakorló ügyvédeknek és bíróknak is ajánljuk.
A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: kartonált
Megjelenés éve: 2020
Terjedelem: 296 oldal
A tartalomból:
Esetmutató - az Európai Unió Bíróságának esetei
Rövidítések jegyzéke
Előszó
Első rész
Alapvetés
I. A közösségi és az uniós szociálpolitika története
1. A szociálpolitika kezdetei
2. A nyitott koordinációs mechanizmus
3. A Lisszaboni Szerződés jelentősége
4. A szociális jogok európai pillére és jelentősége a jövő szempontjából
5. Jogalkotási rend az EU munka- és szociális jogában
6. Az EU szociális- és munkajogát támogató főbb eszközök, intézmények
Második rész
Személyek szabad mozgása az európai integrációban
I. A szabad mozgás és tartózkodás az Európai Unióban
1. A munkavállalók szabad mozgása
II. A munkavégzéssel összefüggő jogosultságok köre
1. Uniós munkavállaló fogalmi elemei
2. Az uniós munkavállalók munkajogi típusú jogosultságai
III. Szociális jellegű jogosultságok és szociális biztonsági koordináció
1. Alapelvek a koordináció terén
2. Releváns uniós jogi fogalmak a szociális szférában
3. A rendelet alapelvei, lényegi elemei
4. A 883/2004/EK rendelet személyi hatálya
5. A 883/2004/EK rendelet tárgyi hatálya
6. Kiegészítő szociális biztonsági rendszerek
IV. Uniós polgárság és szabad mozgás
1. Áttekintés
2. Szociális jogok
3. Tartózkodási jogok
4. Az uniós polgárság fejlődési irányai
5. A határon átnyúló betegjogok érvényesítése
Harmadik rész
A munka- és szociális jog terén érvényesülő szabályozás
I. A munkafeltételek egységes szabályozása
1. A munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó szabályozás
2. A munkaviszony teljesítéséhez kapcsolódó szabályok
3. A fiatalok munkahelyi védelme
4. A munkajogviszony megszüntetésével szembeni védelem egyes kérdései
II. Az egyenlőség elve és a diszkrimináció tilalma az Európai Unió jogában
1. Áttekintés
2. Formális és tényleges egyenlőség
3. A diszkrimináció tilalma
4. Az egyenlő bér elve
5. A család védelme
6. A 19. cikken alapuló irányelvek
7. Jogérvényesítés
III. Atipikus munkaviszonyok
1. Az alkalmi munkavállalók egészsége és biztonsága
2. A részmunkaidő
3. A határozott idejű munkaviszony
4. A munkaerő-kölcsönzés
IV. A munkavállalói mobilitás másik eszköze: a kiküldetés
1. A Bíróság korai esetjogának áttekintése és az első kiküldetési irányelv
2. A szolgáltatásnyújtás szabadsága és az alapvető jogok ütközése: Laval-kvartett-ügyek
3. A kiküldetésre vonatkozó új szabályok: a 2018/957/EU irányelv
4. Kritikák a 2018/957/EU irányelv elfogadásával kapcsolatban
5. A kiküldetés szociális biztonsági oldala
V. Az Európai Unió kollektív munkajoga
1. Az EU kollektív munkajogának tárgya
2. A munkavállalói részvétel
3. Az európai szociális párbeszéd
VI. A munkahelyi biztonság és egészség
1. A munkahelyi biztonság és egészség harmonizációja és az uniós elvekhez való viszonya
2. Jogharmonizáció - biztonsági és egészségvédelmi irányelvek
3. Az EU főbb irányelvei a munkahelyi egészség és biztonság területén
4. A 89/391/EGK keretirányelv a dolgozók munkahelyi biztonságát és egészsége javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről
5. Intézményi keretek
6. Uniós munkavédelmi stratégiák
7. Modernizálás iránti törekvések