AZ ÓKERESZTÉNY EGYHÁZ IRODALMA II.

A jelen kiadás bővült az előző másfél évtized kutatási eredményeivel és az azóta eldőlt vitatott kérdésekkel. Figyelembe veszi az előző kiadások óta magyarra fordított ókeresztény irodalommal foglalkozó monográfiákat ill. az egyházatyák műveiből készült újabb fordításokat; az ókeresztény irodalomról alkotott összkép változására utóbbi időben jelentősen ható exegézistörténetek eredményeit. Behatóbban foglalkozik a homiletikus anyaggal, mely „nyit" a liturgiatörténet felé; több figyelmet szentel a liturgikus forrásoknak és szöveggyűjteményeknek, valamint a keresztény költészet jóval nagyobb teret kap.

 

A kötet adatai:

Formátum: 145 x 220 x 28 mm

Kötés: Keménykötés

Megjelenés éve: 2017

Terjedelem: 456 oldal

 

Tartalomjegyzék:

 

V. Fejezet.

A konstantini fordulat- az „aranykor”

 

A korforduló egyháza

1. Nagy Konstantin megtérése, vallás- és egyházpolitikája

2. A Nikaiai I. Egyetemes Zsinat (325)

 

Az ariánus vita a Nikaiai Zsinat után

1. Nikaiától Constantinus haláláig(337)

2. Az egyház helyzete Konstantin fiainak uralkodása alatt

3. Julianustól Theodosiusig(361-81)

 

Pogányság és kereszténység a 4. században

1. Julianus restaurációs kísérlete

2. Egyház és társadalom a 4. század második felében

 

Keresztény történetírók

1. Az ókori történetírás

2. Az egyháztörténelem

3. Caesareai Euszebiosz

4. Euszebiosz tanítványai

5. Későbbi történetírók, hagiográfusok

6. Kánoni gyűjtemények, zsinati akták

7. Itinerariumok

8. Liturgikus szövegek, rendelkezések

 

A szerzetesség kialakulása

1. A szerzetesség előzményei: az aszkéták az egyházban

2. Az aszkéták kivonulása a közösségből

3. A szerzetesek és püspökök viszonyának alakulása

4. A szír-, a mezopotámiai-, a nyugati szerzetesség

5. A szerzetesség teológiai irodalma

6. A Biblia a szerzetesség életében

 

Alexandria és Kisázsia keresztény írói a 4. században

Alexandriai írók

1. Áriusz és barátai, ellenfelei

2. Szent Athanasziosz

3. Thmuiszi Szerapion

4. Didümosz a „vak”

5. Alexandriai Theophilosz

6. Kürénei Szünesziosz

7. Panopoliszi Nonnosz

 

Kisázsia írói

8. Ankürai Markellosz

9. Ankürai Baszileiosz

10. Nagy Szent Baszileiosz

11. Nazianzoszi Szent Gergely

12. Nüsszai Szent Gergely

13. Ikoniumi Amphilokhiosz

 

Szíria és Antiokhia keresztény írói

14. Kisebb szerzők

15. Jeruzsálemi Szent Kürillosz

16. Apollinarisz

17. Szalamiszi Epiphaniosz

18. Tarszoszi Diodórosz

19. Mopszvesztiai Theodórosz

20. Joannész Khrüszosztomosz

21. Khrüszosztomosz ellenfelei

22. Aszketikus és exegetikai művek szerzői

 

VI. fejezet

Alexandria és Antiokhia vitája az 5. században.

Krisztus személye a viták középpontjában

1. A vita előzményei

2. Kürillosz és Nesztoriosz

3. Az Efezusi III.Egyetemes Zsinat

4. Egyezkedés a zsinat után

5. A 449-es monofizita zsinat

6. A Khalkedóni IV.Egyetemes Zsinat

7. A zsinat utáni korszak eseményei, vitái

8. Vita Krisztus két akaratáról

 

Görög keresztény írók az 5. században

1. Alexandriai Kürillosz

2. Nesztoriosz

3. Proklosz

4. Nesztoriosz párthívei

5. Küroszi Theodórétosz

 

A keresztény kelet nemzeti irodalmai

1. Keresztény irodalom a szíreknél

2. Örmény keresztény irodalom

3. Kopt és etióp keresztény irodalom

 

VII. fejezet

A latin kereszténység teológiai irodalma a 4-5. században

A latin teológiai irodalom fellendülése

1. Antiariánus szerzők

2. Eretnek írók

 

A nagy nyugati egyházatyák

1. Szent Hilarius

2. Szent Ambrus

3. Ambrosiaster, Nicetas

4. Aquileiai Rufinus

5. Aquileiai Chromatius

6. Szent Jeromos

7. Szent Ágoston

8. Gallia és Hispánia írói, Ágoston barátai és ellenfelei

 

Latin keresztény költők

1. A költészet hirtelen felvirágzásának okai

2. Kisebb latin költők

3. Prudentius

4. A Te Deum

 

A pápaság a 4-5. században

1. A pápaság tekintélyének megnövekedése

2. A 4-5. század pápái.

 

VIII. fejezet

A patrisztikus kor alkonya

1. Rómaiság, kereszténység, barbárság

A patrisztikus irodalom utolsó korszaka

2. Latin írók. Nagy Szent Gergely; Gallia írói: Faustus, Claudianus Mamertinus, Gennadius, Julius Pomerius, Avitus, Caesarius;

Itália írói: Ennodius, Eugippius, Dionysius Exiguus, Maxentius, Szent Benedek, Boethius, Cassiodorus;

Afrikai írók: Victor, Fulgentius, Facundus, Liberatus, Primasius, Junilius;

Hispániai írók: Justus, Aspringius, Martinus, Licianus, Eutropius, Leander, Isidorus, Braulio

Latin költők: Perigueux-i Paulinus, Sidonius Apollinaris, Dracontius, Elpidius Rusticus, Arator, Venantius Fortunatus.

3. Görög írók

Monofiziták és ortodoxok: Dionüsziosz Areopagitész; Szeverosz; Julianosz, Johannész Philoponosz; Sztephanosz; Caesareai Joannész; Szkithopoliszi Joannész; Bizánci Leontiosz, Theodórosz; Jeruzsálemi Leontiosz; I. Anasztasziosz, II. Anasztasziosz; Eulogiosz, Justinianus, Agapitosz, Timotheosz;

Exegetikai művek szerzői: Szümmakhiosz, Viktor, Prokopiosz, Eneasz, Olümpiodórosz, Koszmasz Idokopleusztész, Oikumenikosz, Andreasz;

Aszketikus írók: Barszanophiosz; Joannész; Dorotheosz; Antiokhosz, Joannész Szkholasztikosz (Kleomakhosz); Thalassziosz;

Polemikusok a 7. században: Jeruzsálemi Szophroniosz; Maximosz hitvalló; Anasztasziosz szerzetes; Anastasius apocrisiarius; Anasztasziosz Szinatia;

A képrombolás kora: Germanosz; Damaszkuszi Szent János; Niképhorosz; Theodórosz Sztuditész;

Görög keresztény költők: Rómanosz Melódosz; Krétai Szent András; Anasztasziosz; Piszidiai Georgiosz; Koszmasz.