Az objektív tömegtájékoztatás furcsa, paradox korszakát éljük. Soha nem volt még ennyire könnyű ilyen gyorsan hiteles tudósításokhoz jutni a világ mindennapi történéseit illetően. Ugyanakkor egyetlen korábbi korszakban sem volt ilyen könnyű és egyszerű információs buborékokba zárni és ezeken belül manipulálni emberek millióit. A digitális robbanást megelőző korban a szerkesztőségek közvetlen kapcsolatban álltak az olvasóközönséggel, mára azonban a globális technológiai platformok – mindenekelőtt a Google és a Meta – az információáramlás megkerülhetetlen kapuőreivé váltak. Ez a monográfia e mélyreható átalakulás jogi és gazdasági következményeit vizsgálja, középpontba állítva a sajtókiadói jog intézményét. A szerző arra keresi a választ, hogy a CDSM irányelv által bevezetett kapcsolódó jog képes-e érdemben kezelni a platformgazdaság által előidézett strukturális egyensúlytalanságokat, vagy csupán korlátozott hatású szabályozási kísérlet marad.
A kötet részletesen elemzi a híraggregátorok és közvetítő platformok működését, a hírtartalmak szerzői jogi megítélését, valamint az európai és angolszász megoldások eltérő logikáját. Bemutatja a sajtókiadói jog tagállami átültetésének tapasztalatait, a formálódó bírói és versenyhatósági gyakorlatot, továbbá feltárja a platformok és a sajtókiadók közötti erőviszonyok átrendeződését. A mű túlmutat a dogmatikai elemzésen. Gazdasági, technológiai és társadalmi összefüggéseiben vizsgálja a digitális nyilvánosság működését, kitérve a hirdetési piac átalakulására, a platformok hálózati hatásaira és a dezinformáció kihívásaira. Empirikus kutatás révén a magyar sajtópiac sajátosságait is feltárja. Kritikus szemléletével és komplex megközelítésével a kötet nemcsak a jelenlegi szabályozás értékeléséhez járul hozzá, hanem a jövő lehetséges irányait is kijelöli.
A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: keménytáblás
Megjelenés éve: 2026
Terjedelem: 284 oldal