AZ ÜGYVEZETŐ JOGAI, KÖTELESSÉGEI, FELADATAI, HATÁSKÖRE ÉS JOGÁLLÁSA

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit érintő jogi problémák jelentős része arra vezethető vissza, hogy a társasági viszonyok eme szereplőinek helye, jogi státusza, funkciója a jelentős mennyiségű jogirodalmi állásfoglalás ellenére máig nincs egyértelműen tisztázva. Jelen könyv a stabil jogi alapok, a hiányzó láncszemek pótlására vállalkozik. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek helyzetét jogágakon átívelően, a párbeszéd teremtésének szándékával vizsgálja. Felteszi és megválaszolja azokat a kérdéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megalapozottan szólhassunk a vezető tisztségviselők társasági jogi viszonyairól. A mű a vezető tisztségviselők társasági jogi és munkajogi státuszát együtt, egymásra tekintettel elemzi, a két nézőpont szintézisével igyekszik egységes és hatékony működésre alkalmas modellt felállítani a vezető tisztségviselők jogi helyzetét illetően. A vezető tisztségviselő társasági jogi kötelezettségei közé tartozó elemként azonosítja a társaság munkaszervezete kialakításának kötelezettségét, és ezzel összefüggésben vizsgálja azt is, hogy maga a vezető tisztségviselő milyen helyet foglal el a társaság munkaszervezetén belül. A vonatkozó társasági jogi és munkajogi szakirodalom mellett megjelenik a források között a vállalati irányítás elméletének közgazdaságtani szakirodalma is. Az elméleti igényű, de a gyakorlati következményeket is szem előtt tartó, sokoldalú megközelítés alapvetően a tételes jogi szabályozás keretei között törekszik hatékony, működőképes jogi megoldások kidolgozására. A munka rávilágít azokra a szabályozási anomáliákra, amelyek körültekintő, megfontolt szerződéskötéssel, a szerződési feltételek átgondolt kidolgozásával kezelhetők, ezért az elméleti jelentőségen túl jelen munkát haszonnal forgathatják a társaságok és munkaszervezetük működtetésével, struktúrájuk felállításával megbízott gyakorlati szakemberek is. Mindezek mellett profitálhatnak a könyvből a vállalat-gazdaságtannal, vállalatirányítással foglalkozó közgazdászok is, mert megkerülhetetlen szempontokra hívja fel a figyelmüket a vállalatot vezető tisztségviselők jogi helyzetét illetően.

A kötet adatai:

Formátum: A/5

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2022

Terjedelem: 179 oldal

A tartalomból:

Bevezetés

I. Az ügyvezető feladatainak köre - a törvényi modell

1. Törvényi modell a közkeletű értelmezés szerint

2. Ügyvezetői szerepkör a törvényi rendelkezések részletes vizsgálata alapján

2.1. Az ügyvezetőre vonatkozó általános és egyedi hatásköri szabályok

2.2. A legfőbb szerv általános és egyedi hatáskörei

2.3. Értelmezési kérdések

2.4. Ügyvezetés és irányítás

2.5. Irányítás versus irányítási döntések meghozatala

2.6. Azonosíthatók-e törvényben szabályozott egyedi hatáskörök az ügyvezetéssel?

2.7. Az irányítási funkció tartalma

2.8. Az ügyvezető feladatköre - következtetés

2.9. Az ügyvezető szerepére vonatkozójogirodalmi megállapítások

II. Az ügyvezetői feleadatok köre - az alapmodelltől való eltérés lehetősége és az eltérés határai

1. A törvényben foglalt hatáskörök bővítése addicionális hatáskörök tételezésével

2. A törvényben foglalt hatáskörök átrendezése

2.1. A vezető tisztségviselő törvényben foglalt hatáskörének szűkítése

2.2. A vezető tisztségviselő törvényben foglalt hatáskörének bővítése

3. A társasági szervek kompetenciáinak teljes átrendezése

III. Az ügyvezetői jogviszony problematikája

1. A Ptk. 3:112. § (1) bekezdésének jelentősége az ügyvezetői jogállás szempontjából

2. Az ügyvezetői jogviszony a jogi közvélekedésben

3. Gyakorlati és szerkezeti kérdések

4. Az interpretációs nehézségek forrása

5. Szerződéses kötelem vagy státusz?

6. A szerződéses rendelkezések viszonya az ügyvezetői jogállást konstituáló társasági jogi rendelkezésekhez

6.1. Mellékelt szabályhalmazok

6.2. Szerződéses jogviszonyba illeszkedő státuszrendelkezések

6.3. Státuszrendelkezések közé illeszkedő szerződéses szabályok

7. Megegyező vagy egymást csak részben átfedő szabályozási körök?

8. Létrejön-e a szerződés (szerződésen alapuló jogviszony) az ügyvezetővé választás elfogadásával?

9. A megbízási szerződésre irányadó szabályok alkalmazása

10. Az ügyvezetői jogállás szempontjából relevanciával bíró további Ptk. szabályok

11. Státuszjogoktól a szerződés felé - a törvényhozás evolúciója

11.1. Az 1988-as Gt.

11.2. Az 1997-es Gt.

11.3. A 2006-os Gt.

11.4. A Ptk.

11.5. A fejlődés íve

IV. Az ügyvezetői jogállás és a munkajog

1. Munkaviszony a törvény különböző változataiban

2. A munkaviszonyban álló ügyvezető

3. Fából vaskarika? - Jellegadó különbségek

4. Önállóság - önállótlanság (függőség, alárendeltség)

4.1. Az önállótlan munkavégzés mint a munkajogviszony meghatározó fogalmi eleme

4.2. Az önállóság társasági jogi követelménye

5. Utasíthatatlanság - utasításra cselekvés

5.1. A munkáltatói utasítás helye a munkáltatói irányítás rendszerében

5.2. A munkáltatói utasítás funkciója a munkajogviszonyban

5.3. A társaság által történő utasítás tilalma

6. Közelítések

6.1. Közelítések a jogszabály-értelmezés segítségével

6.2. Közelítések a diszpozitív törvényi rendelkezésektől való eltérés által

7. Az ügyvezetőre irányadó szabályok köre

Összegzés

1. számú függelék

A korlátolt felelősségű társaság legfőbb szervének törvényi jogkörei és feladatai

2. számú függelék

A korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselőjének törvényi jogkörei és feladatai