BETUDÁS A NEMZETKÖZI JOGBAN

A nemzetközi jog egyre komplexebbé válásával és a globális folyamatok szabályozási igénye miatt egyre bővülő normaanyag következtében a nemzetközi jogban is kialakultak másodlagos normák, amelyek gyors fejlődésnek is indultak. Mivel az államok absztrakt entitásként nem tudnak maguk eljárni, minden nemzetközi jogilag releváns területen közvetítőkre van szükségük. Ennek következtében pedig egyre gyakrabban merül fel a nemzetközi jogvitákban az elsőre csak technikai részletkérdésnek tűnő, de végső soron gyakran túlzás nélkül egymillió dolláros kérdés, hogy egy adott természetes vagy jogi személy cselekedhetett-e az állam nevében, azaz kinek a cselekedete tudható be az államnak felelősségi vagy egyéb jogi szempontból. A humanitárius jogtól az immunitáson át a beruházásvédelemig a betudás értelmezése az egyik legfontosabb technikai kérdés, amelynek megítélése következésképp gyakran peres ügyek kimenetének tényleges eldöntője is. Mindez új és tekintélyes kihívást jelent a nemzetközi jogászok számára, hiszen a nagy tömegű és szofisztikált másodlagos normaanyag azonosítása és értelmezése a nemzetközi szokásjog alapos feltárását és dogmatikailag igényes, alapos elemzését igényli.

 

Dr. Kajtár Gábor az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense, az ELTE jogi karának tudományos dékánhelyettese. Jogász diplomáját summa cum laude minősítéssel az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte 2004-ben, ugyanitt 2006-ban politológia MA szakon kitűnő minősítéssel diplomázott. A 2006/2007-es tanévben a Cambridge Universityn LL.M. diplomát kapott nemzetközi jogból, illetve uniós jogból. A 2015/2016-os tanévet a Harvard Egyetem jogi karán töltötte vendégkutatóként. Az MTA által odaítélt Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal 2018 és 2021 között a betudás kérdését kutatta a nemzetközi jog egyes területein. A Jessup és Telders nemzetközi perbeszédversenyeken tanítványaival elért kimagasló nemzetközi eredményeiért, valamint az OTDK-n szereplő diákjainak kiemelkedő sikereiért többek között Pro Ingenio Nívódíjat és Szenátusi Érdemérmet kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől, Mestertanár Aranyérmet az Országos Tudományos Diákköri Tanácstól, valamint Elismerő Oklevelet az Igazságügyi Minisztertől.

 

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2022

Terjedelem: 316 oldal

 

A tartalomból:

Előszó

1. A betudás fogalma, funkciója és kapcsolata a fragmentációval

1.1. Bevezetés

1.2. Fragmentáció a nemzetközi jogban

1.3. A betudás fogalma a nemzetközi jogban

2. Betudási szabályok az államfelelősség területén

2.1. Bevezetés

2.2. ARSIWA: a koncepció szerkezete és az államfelelősség természete, elemei

2.3. Betudás az ARSIWA alapján

2.4. A nemzetközi jogot sértő cselekmény jogkövetkezményei az ARSIWA alapján

2.5. Az ARSIWA és a lex specialis

2.6. Következtetések

3. Betudás a nemzetközi humanitárius jogban

3.1. Bevezetés

3.2. A konfliktusminősítés jelentősége és joggyakorlata

3.3. A nemzetközi humanitárius jog saját tesztje és annak tartalma

3.4. Konklúzió

4. Betudás az erőszak-alkalmazás területén

4.1. Bevezetés

4.2. Első időszak: A jus contra bellum rendszere (1945-2001)

4.3. Második időszak: háború a terrorizmus ellen (2001-2006)

4.4. Az Iszlám Állam elleni harc és a vonakodik vagy nem hajlandó doktrína

4.5. Konklúzió

5. A terrorcselekmények nemzetközi terrorszervezeteknek való betudhatósága a nemzetközi jogban

5.1. Bevezetés

5.2. A fegyveres nem állami szervezetek államiságának kérdése: az Iszlám Állam esete

5.3. Jogalanyiság és szubsztantív kötelezettségek

5.4. Az ARSIWA és az ARIO sajátosságai, valamint használhatósága a fegyveres nem állami szereplők vonatkozásában

5.5. Az államok és nemzetközi szervezetek gyakorlatának elemzése: van speciális szokásjogi szabály?

6. Betudás az államimmunitás területén

6.1. Bevezetés

6.2. Az immunitás kialakulása, fogalma, fajtái

6.3. Az államimmunitás

6.4. Ratione personae és ratione materiae immunitás

6.5. Konklúzió: az államfelelősségi és az immunitási betudás elhatárolása

7. Betudás a beruházásvédelmi jogban

7.1. Bevezetés

7.2. Története

7.3. Szervezete(i) és főbb szabályozási kérdései

7.4. Betudási kérdések a beruházásvédelmi jogban

7.5. Konklúzió: félúton a káosz és dogmatikai rend között

8. Betudás a nemzetközi emberi jogok területén

8.1. Bevezetés

8.2. A betudás jelenléte az emberi jogok területén

8.3. A joghatóság kapcsolata a betudással

8.4. Potenciális ügycsoportok lex specialis betudási tesztekhez

8.5. Konklúzió – Lex specialis emberi jogi betudás?

9. Konklúzió

9.1. Intézményi fragmentációtól a normatív fragmentációig

9.2. Az egyes betudáskoncepciók megkülönböztetésének szükségessége

9.3. A betudás egyes tesztjei a nemzetközi jogban

9.4. A betudás nem megfelelős alkalmazásának okai és lehetséges következményei

9.5. Betudási normák lehetséges átfedési pontjai

9.6. Fragmentáció és koherencia egy változó korban

 

Függelék

Bibliográfia és jogesetmutató