BEVEZETÉS AZ ÖKOLÓGIÁBA

Ez az általános ökológiát tartalmazó munka, a populációbiológiai folyamatokat nem a szakirodalomban szokásos differenciál-, hanem a kevesebb matematikai ismerettel is megérthető differenciaegyenletekkel mutatja be, hogy a nem matematikával foglalkozó olvasók számára is érthető legyen. Nagy súlyt helyez a jelenségek grafikus szemléltetésére. Az ökológia mellett az ilyen tankönyveknél elvárt módon produkciós biológiai fejezetet is tartalmaz, vigyázva arra, hogy a két nagyon rokon, de azonosnak még sem vehető területet ne mossa össze. A könyv a magyar nyelvű szakirodalomból eddig teljesen hiányzó Loop analízissel zárul. Ez a rendszerelemzés a sztochasztikus bonyolult interaktív struktúrák stabilitási viszonyait modellezi és teszi egyben szemléletessé.

 

A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: puhakötés
Megjelenés éve: 2013
Terjedelem: 256 oldal

Tartalom:
Előszó 9
Mi tartozik az ökológiához és mi nem? 9
Hol az ökológia helye a természettudományokban? 9
A populáció belső törvényszerűségei 12
A populációk együttélési feltételei vizsgálata 13

Bevezetés és alapfogalmak 15
Az ökológia kialakulása 15
Az ökológia fogalma 19
Az ökológia tárgya 21
Az ökológia helye a biológiai tudományok rendszerében 22
Az ökológia központi hipotézise (CH) 24
A limitációs elv 25
Az általános indikáció elve 27
A komplementációs elv 28
A multiplurális környezeti elv 29

A populáció 33
A populáció fogalma 33
A biológiai populáció és jellemzői 33

A niche 37
A niche-fogalom kialakulása 37
A hutchinsoni niche-fogalom értelmezése 37
A topográfiai és topológiai tér 38
A niche-tengely, az exteriőr és enteriőrniche fogalma 41
A forrás hasznosítása és a niche-szélesség fogalma 41

A környezet és a tűrőképesség 45
A környezet és populáció kapcsolata 45
A tűrőképességgel kapcsolatos alapfogalmak 47
A környezeti tényezők kölcsönhatása 48
Fiziológiai és ökológiai környezeti igény 48
Az együttélő populációk 48
A populációk kölcsönhatásának kimutatása 48
A populációk kölcsönhatása 50
Niche-ek elkülönülése (szegregálódása) 53
Diffúz versengés 60
A kompetitív kizárás vizsgálata 61
Az együttélést még lehetővé tevő niche-átfedés 62
A niche-szélesség és -átfedés vizsgálata a gyakorlatban 64
A növények néhány niche-jellemzője 67
A populációk szabályozási mechanizmusai 68
Populációdinamikai modellek 69
A modell fogalma 69
Sztochasztikus és determinisztikus modellek 70
A visszacsatolási mechanizmusok szerepe 71
Elemi populációmodell 73
Az egyensúlyi létszámtól való eltérések hatása 77
Az időbeli késleltetés hatása a populáció stabilitására 79
A populációszabályozás és a legegyszerűbb általános populációmodell 84
Versengési folyamatok 84
Kooperációs folyamatok 86
Visszacsatolási mechanizmusok összehangolódása (integrációja) 87
Általános populációmodell 90
Az általános modell elemzése versengés dominálásakor 94
Az általános modell elemzése a kooperáció túlsúlya esetén 96
Populációk változó környezetben 98
A környezeti visszacsatolás 100
Komplex sűrűségfüggő változások 101

A populációk közötti kölcsönhatások 105
Kooperatív kölcsönhatások 105
Nemlineáris kölcsönhatások 108
Versengésből eredő kölcsönhatások 108
Gause kísérlete 109
A versengés elemzése az R-0 növekedési síkon 111
Nemlineáris versengő kölcsönhatások 115
Versengés változó környezetben 117
Versengési stratégiák 119
A ragadozó és a zsákmány kölcsönhatása 121
Ragadozó és zsákmány kölcsönhatásának nemlineáris modelljei 124
A ragadozó funkcionális szerepe 127 A ragadozó funkcionális hatása a zsákmány egyedsűrűségére 129
A zsákmány- és a ragadozópopulációk közötti kölcsönhatás 130
Ragadozás változó környezetben 135
A ragadozó és a zsákmányállatok túlélési stratégiái 136
A parazitizmus (élősködés) 138
A gazda és a parazita viszonya 138
A Nicholson-Bailey-modell 139
A gazda és a parazitoid kapcsolata (Kozár, Jermy és Samu nyomán) 141
Térbeli kölcsönhatások 145
Az élőhelyek térbeli szerkezete és a gradáció 148
A járványok kitörése és összeomlása 149
Térbeli stabilitás 155
A korösszetétel hatása a populációk stabilitására 158
Túlélési programok 158
Termékenységi programok 161
A populációk hosszú távú stabilitásának vizsgálata kulcsfaktor-analízissel 163

Koevolúció 167
Rovar és növény koevolúciója 168
A nagytestű növényevők hatása 173
Növény és növényevő kölcsönhatásai 173
Koadaptációs rendszer 175

Diverzitás 177
A faj és az egyed diverzitásának elmélete 177
A fajdiverzitás modellje 178
A társulás fajdiverzitását meghatározó tényezők 182
A diverzitások felosztása Whittaker (1972) szerint 182
Eloszlásokon és valószínűségen alapuló diverzitások 183
Geometrikus eloszlás 183
Logaritmikus eloszlás 185
Lognormális eloszlás 187
A MacArthur-féle "töröttpálca"-eloszlás 188
Nem eloszlásokon alapuló diverzitásindexek 192
Simpson-Yule-féle index (D) 192
Shannon-Wiener-függvény (H) 193
Bétadiverzitás 194
A hasonlóság mérése 197
A diverzitáskülönbségeket előidéző tényezők 200
A diverzitásérték gyakorlati haszna 203
A fajegyensúly elmélete 205
Sziget-biogeográfiai alapelvek 205
A sziget-biogeográfia alapelvei 207
A benépesülést meghatározó alapvető tényezők 212

A metapopulációk 217
A metapopulácíós modellek ismertebb típusai 218

Produkcióbiológiai alapfogalmak 221
Biológiai termelés 221
Produkcióbiológiai alapfogalmak 221
Elsődleges termelés - primer produkció 221
Másodlagos termelés - szekunder produkció 223
A termelési típusok összefüggése a szervezetek anyag-
és energiaforgalmi típusaival (Dévai nyomán) 226
Trofikus struktúrák 228
A trofikus szintek száma és az energia áramlása az ökoszisztémában 230
A primer produkció hatása a trofikus szintek mennyiségére 231
A számok piramisa 232
Kompartmentek 234
Komplexitás 236
A guildek 236

Az élőközösségek stabilitása 241
Mi stabilizálja az élőközösségeket? 241
Növény és növényevők közötti kölcsönhatások 246
A ragadozás stabilizáló hatása 248

Legfontosabb forrásmunkák és ajánlott művek 251