BÜNTETŐJOGI KÉRDÉSEK AZ INFORMÁCIÓK KORÁBAN

A jogtudomány több a pozitív jog normáinak a vizsgálatánál: a társadalmi jelenségeket azok összefüggéseiben is vizsgálja, s akkor tölti be jól a feladatát, ha a pozitív joggal szemben egyre magasabb elvárásokat támaszt. Így válik igazi proaktív tudománnyá. Könyvünk e szemléletben fogant, és egy új társadalmi környezet, a digitális ökoszisztéma büntetőjogi vonatkozásait vizsgálja. E környezet bizonyos jelenségeit már ismerjük (ilyen a cyberbullying). Más a helyzet azokkal a jelenségekkel, amelyek még mindig csak jósolhatók, jogágunknak azonban fel kell készülnie arra, hogy a technikai-technológiai fejlődés hirtelen éri el azt a szintet, amely esetében a szabályozatlanság immár joghézagot is jelent egyben. A mesterséges intelligencia (MI) büntetőjogi vonatkozásai esetében ez valójában már a küszöbön áll. A probléma az, hogy a büntetőjog-tudomány jelenlegi paradigmarendszerében, a hatályos dogmák mentén ez a kérdés úgy tűnik, nem igazán vizsgálható. Szemügyre kell tehát venni az MI ontológiai, filozófiai, teológiai vonatkozásait is. Ennél azonban tovább is megy a tanulmány: a szerzők nem tudtak megszabadulni kodifikátori múltjuktól, s egy jelenleg még egyedülálló gondolatkísérlet erejéig e kötetben vitára szeretnék bocsátani az általuk megalkotott modelljogot is. A szerzők

 

A kötet adatai:

Formátum: A/5

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2018

Terjedelem: 224 oldal

 

A tartalomból:

Első rész: Technológia és társadalom

I. Az információs társadalom technológiai szemlélete

1. PC-től a digitális konvergenciáig

2. A kommunikáció alakuló környezete

3. A felsejlő virtuális jövő

4. A jövőkép

II. A technológiai fejlődés társadalmi aspektusai

1. A gazdasági szféra

1.1. A gazdasági szféra változásai

1.2. Büntetőjogi vonatkozások

2. Közszféra

2.1. A közszféra változásai

2.2. Büntetőjogi vonatkozások

3. A magánszféra

3.1. A magánszféra változásai

3.2. Büntetőjogi vonatkozások

4. Big Data, platformtársadalom

 

Második rész: Mesterséges intelligencia

III. A Mesterséges Intelligencia

1. Az MI és a szingularitás

2. Az MI a szingularitást elutasító narratívában

3. Általános felelősségi kérdések az MI kapcsán

3.1. Az Európai Parlament jelentése

3.2. A lehetséges szabályozás irányai

4. Pillanatkép egy funkcionális eszközről és egy lehetséges jövőkép

4.1. „Tőzsdei robotok”

4.2. A jogi személyek és az MI összeolvadása

IV. Az MI-vel kapcsolatos büntetőjogi felelősségi kérdések

1. Mi az MI? Van-e definíciós kényszer?

2. Az MI-vel kapcsolatos felelősségi rendszerek

2.1. Az MI mint az elkövetés eszköze

2.2. Az MI mint veszélyes üzem

2.3. Az MI mint önálló elkövető

V. Az MI cselekményeinek ontológiai kérdései

1. A döntés és cselekvés technológiai alapjai

1.1. Az emberi elme és az MI

1.2. Az MI működési mechanizmusai

2. Az önálló döntés és cselekvés jogi értékelése

2.1. Az MI cselekménye

2.2. Az MI cselekményének tényállásszerűsége

3. Az MI és az ember újszerű kapcsolata a jogi felelősség szempontjából

VI. Az MI önálló felelősségi rendszere

VII. Az MI és a szankciók kérdése

1. A büntetőjogi szankciók elvi alapjai

2. Lehetséges szankciók

VIII. Az MI hibrid felelősségi modellje

1. A hibrid rendszer elemei

2. További dogmatikai kérdések

2.1. A túllépés

2.2. Az MI mint passzív alany

3. Az MI hibrid felelősségi rendszerének alkotórészei

 

Harmadik rész: Kibertér

IX. A kibertér büntetőjogi kérdései

1. A kibertér fogalma

2. Joghatóság és az elkövetés helye a kibertérben

2.1. Az elkövetés helyének megállapításának hazai gyakorlata

2.2. Az elkövetés helyének megállapítása a kibertérben

 

Negyedik rész: Anyagi jogi kérdések

X. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai

1. Jogos védelem, végszükség, vagy a jogszabály engedélye

1.1. Támadás a kibertérben

1.2. Az elhárítás és aktív védekezés a kibertérben valamint a „hacking back”

1.3. Javaslat a „hacking back” problémára

2. Sértetti beleegyezés

XI. A személyes adatokkal visszaélés új módjai

1. A profilalkotás

2. Hiányzó védelmi szintek: profilozás, deepfake

3. Az akarat hajlításának új dimenziója, nudge

4. Megoldási javaslatok

XII. Új vagyonelemek

1. Elektronikus pénz technikai háttere

2. Elektronikus pénz jogi háttere

3. A kriptovaluták technikai háttere

4. A kriptovaluták közgazdasági és jogi kérdései

5. A kriptovaluták büntetőjogi vonatkozásai

6. Új vagyoni értékek és átalakuló dolgok

XIII. A cyberbullying

 

Ötödik rész: Eljárásjogi kérdések

XIV. Kihívások a büntetőeljárás előtt

1. Adatvesztés

2. Új eszközök a bűnözői oldalon

2.1. Titkosítás okozta problémák

2.2. A hatósági hacking

3. Határok a kibertérben

3.1. Joghatósági kérdések

3.2. Büntetőjog a védelmi stratégiák árnyékában

3.3. Jogi keretrendszerek

3.4. Az állami és a magánszektor kapcsolatának új alapokra helyezése

XV. Lehetőségek a büntetőeljárás előtt

1. Az MI jogalkalmazók általi hasznosítása

2. Automatizált adatelemzés

2.1. A Rasterfahndung

2.2. A hazai intézményesítés lehetőségei

3. A szakértő mesterséges intelligencia

3.1. Hitelességi kérdések

3.2. A gépi bizonyítékok értékelésének eredménye

Zárszó

Függelék

Irodalomjegyzék