CENZÚRA ARISZTOTELÉSZTŐL A FACEBOOKIG

A nyilvánosságnak szánt tartalom ellenőrzését évszázadokig az egyház és az állam irányította a politikai, az erkölcsi és a vallási cenzúra eszközeivel. A technológia fejlődésével a jogi és politikai eszközök finomodtak, de a cenzúra klasszikus rendszere egészen a 20. század végéig működött.

 

Ám az internet kialakulásakor várt teljes körű kommunikációs szabadság és a jogmentes tér mítosza hamar megkérdőjeleződött. Megjelentek a digitális világ új kormányzói, a techcégek, amelyek a szólás és a tartalom engedélyezése terén óriási hatalomra tettek szert. Történt mindez az államok óvatos szabályozási kísérletei – a szólásszabadság és a cenzúra privatizációja – mellett, amelyek vagy szinte teljes immunitással ruházták fel a platformokat (USA), vagy egy részleteiben kidolgozatlan szabályrendszert állítottak fel (EU). Harmadik útként Kínában az Aranypajzzsal kialakult az egyértelmű platformfelelősség.

 

A 2010-es években megsokszorozódtak az internettel kapcsolatos problémák. Az államok egyedi megoldásai többnyire egy irányba mutattak: a platformok és a rajtuk megjelenő tartalom fokozottabb ellenőrzése felé. Hasonlóságokat találunk az USA vitáiban, a kínai és az orosz internetszuverenitási álláspontokban és az új európai digitális rendelettervezetekben (DSA–DMA).

 

Mindeközben számos országban a cenzúra, a szolgáltatások elérhetetlenné tétele, az internetes tartalmak politikai célú blokkolása ma is a mindennapok része. A szűrés, a blokkolás és a hekkelés váltja fel az ollót és a fekete tintát?

 

A kötetből kiderül, hogy csak a cenzúra fogalmának minél szélesebb körű értelmezése vezethet el a szólásszabadság teljesebb körű védelméhez.

 

A kötet adatai:

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2022

Terjedelem: 306 oldal

 

Tartalomjegyzék:

 

I. Bevezetés

 

II. Tartalomszabályozás vagy cenzúra?

II. 1. A cenzúra tipizálása

II. 2. Tartalomszabályozás vagy cenzúra az interneten

II. 3. Az internetes tartalomszabályozás eszközei

 

III. Pillanatképek a politikai cenzúra európai és amerikai történetéből

III. 1. Ókori esetek

III. 2. A könyvnyomtatás elterjedése és a könyvek cenzúrázása

III. 3. A 17-18. század cenzúrahelyzete

III. 4. Változások a 19-20. században

III. 5. „Agyamban kopasz cenzor ül”, avagy a politikai cenzúra áttekintő története Magyarországon napjainkig

 

IV. A közösségi média elterjedése és a tartalommoderálás újfajta megjelenése

IV. 1. A közösségi média fogalma

IV. 2. A Web 1.0 és a Web 2.0 megjelenése

IV. 3. A Web 2.0 problémái, avagy a jogmentes tér mítosza szertefoszlik

IV. 4. A Web 2.0 és a szabályozási kérdések

IV. 5. Az összekapart amerikai és európai szuverenitás

 

V. Szabályozási lehetőségek az Amerikai Egyesült Államokban

V. 1. A platformszolgáltatók álláspontja

V. 2. Szemfényvesztés vagy jövő?

V. 3. „Az internettel problémák vannak, szabályozás jön”

 

VI. Az Európai Unió 2020. évi digitális rendeletcsomagjának irányai

VI. 1. A Digitális Szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslat

VI. 2. Digitális piacokról szóló rendeletjavaslat

VI. 3. Konklúzió

 

VII. A kínai modell

VII. 1. A tartalomszabályozás kezdetei

VII. 2. A kínai internet szabályozása

VII. 3. „A régi stílusú cenzúrát a megfigyelés hatalmas, mindenütt jelen lévő architektúrája váltja fel: az Arany Pajzs”

 

VIII. A tartalomszabályozás emberi és technikai vonatkozásai

VIII. 1. A Facebook moderálási irányelvei avagy a kérdéses tartalmak

VIII. 2. Moderálás a mesterséges intelligencia használatával

VIII. 3. Az ember általi moderálás

VIII. 4. Megoldás a moderálás gyakorlatára: együttes használat

 

IX. Az emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága gyakorlata a felelősségi kérdések alaposabb megértéséhez

IX. 1. Mérföldkőnek számító esetek az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt

IX. 2. Mérföldkőnek számító esetek az Európai Unió Bírósága előtt

IX. 3. A nemzetközi bíróságok jogfejlesztő tevékenységének összefoglalása

 

X. Az internet-hozzáférés korlátozásának gyakorlata az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, avagy a politikai cenzúra új eszközei

X. 1. „A szűrés, a blokkolás és a hekkelés váltotta fel az ollót és a fekete tintát”

X. 2. Mérföldkőnek számító esetek az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt

X. 3. Az emberi Jogok Európai Bíróságának jogfejlesztő tevékenysége

 

XI. Cenzúra a nagyvilágban a 2020-as évek elején

 

XII. A jövő lehetséges irányai

XII. 1. A problémák

XII. 2. Megoldási javaslatok

XII. 3. A kabát valódi újragombolása

 

XIII. Rövidítések jegyzéke

 

XIV. Irodalom