Újabb műholdakat állított pályára a SpaceX. Már szinte napi hír, hogy műholdak százai kerülnek az űrbe azzal a céllal, hogy szolgáltatást nyújtsanak. A műholdas rendszerek a mindennapi életünk részévé váltak, amelyek kommunikációt, rádió- és televíziós adásokat, internetkapcsolatot, helymeghatározást és egyéb adatszolgáltatásokat nyújtanak felhasználók millióinak.
Az űrtávközlés eddigi hat évtizede óriási fejlődést hozott, az első távközlési műhold kezdeti sikereitől mára eljutottunk addig, hogy természetesnek vesszük a műholdak szolgáltatásainak a mindennapjainkba történő beépülését, nem csodálkozunk el egy élő közvetítéstől, ha az Japánból vagy Ausztráliából történik, és sok száz millió ember veszi természetesnek, hogy közvetlenül műholdról érkezik a műsor a lakásába. Hozzászoktunk tehát az űrtávközlés újdonságaihoz, amik egyenletes tempóban léptek be az életünkbe. Most viszont azt látjuk, hogy az eddig egyenletes fejlődés ritmust váltott, és az utóbbi években sokkal erőteljesebb ütemben fejlődik az űrtávközlés, ráadásul egyre inkább összefüggő rendszerekben gondolkodik a korábbi egyedi megoldások helyett.
Jelen kötetben ennek a fejlődésnek az egyes állomásait, a műholdas rendszerekkel megvalósuló rádiótávközlés működésének és ezzel összefüggésben a frekvenciagazdálkodásnak az alapjait, a rádiórendszerek együttélésének biztosítását szolgáló nemzetközi frekvenciakoordináció szabályait, a hazai mérőszolgálati tevékenységet kívánjuk bemutatni. Kitérünk továbbá az űrtávközlés nemzetközi jogi összefüggéseire, az űrhadviselésre és a fejlődés várható irányaira is. Célunk nemcsak a műholdas kommunikációval foglalkozó szakemberek számára hasznos könyv összeállítása volt, hanem mindazok figyelmét kívántuk megragadni, akik a rendszerek működésének megértésén túlmenően a szabályozás útvesztőjében is el szeretnének igazodni.
A szerzők
A kötet adatai:
Formátum: B/5
Megjelenés éve: 2020
Terjedelem: 320 oldal