EGYSÉGES JOG - EGYSÉGES ÉRTELMEZÉS?

Bármiféle jogegységesítés sikerességének záloga, hogy az egységes szabályokat az arra hivatott fórumok azonos tartalommal értelmezzék. Különösen hangsúlyos ez a kihívás olyan esetekben, amikor a harmonizált szabályok nem egyetlen nemzetközi dokumentumra korlátozódnak, hanem egy önálló és kiterjedt jogrendszer részeként jelennek meg és alkalmazói, egyben értelmezői, azonosak a nemzeti jogalkalmazó szervekkel. Az uniós jog értelmezésével kapcsolatban a legtöbb tudományos munka méltán az Európai Unió Bíróságának jogértelmező szerepéről szól, hiszen ez az a felettes bírói fórum, amely az Unió egészére nézve kötelező erővel határozza meg az uniós jog tartalmát.

Kevesebb figyelmet kapott ugyanakkor a tagállami bíróságok önálló, az előzetes döntéshozatal igénybevétele nélküli jogértelmező tevékenysége, jóllehet az uniós igazságszolgáltatás rendszerében e fórumok ugyanúgy az uniós jog értelmezői, függetlenül attól, hogy a kötelező értelmezés monopóliumának nem letéteményesei. A tagállami bíróságok határozatai is játszhatnak ugyanis meghatározó szerepet az uniós jog értelmezésének alakításában, amikor azok az adott tagállam más bíróságai vagy akár más tagállami jogalkalmazó szervek által követésre találnak. Ez a könyv arra próbál választ keresni, hogy milyen tényezők befolyásolják a tagállami bíróságokat abban, hogy az Európai Unió Bíróságának megkeresése nélkül az uniós jogot maguk értelmezzék, milyen a konkrét ügyön túlmutató hatásai lehetnek az ilyen önálló jogértelmezésnek, és hogy lehet-e a bíróságok közötti horizontális együttműködés hatékony eszköze az egységes jogértelmezésnek és adott esetben valós alternatívája az Európai Bíróság igénybevételének.

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2017

Terjedelem: 286 oldal

Tartalomjegyzék:

Bevezetés

I. Az önálló jogértelmezés mögöttes okai

1. Az értelmezés és alkalmazás dilemmája

a. A nemzeti szabályozás értékelése

b. Az ügy ténybeli elemeinek értékelés, bizonyítás

c. A nemzeti bírót terhelő alkalmazási és a Bíróságot megillető értelmezési kompetenciahatár problémái

d. Kísérletek az értelmezés és alkalmazás határainak újragondolására

e. Tisztán alkalmazási kérdések és az uniós jog egységessége

f. Közbenső következtetések

2. Az uniós jogi fogalmak, előírások tartalmi képlékenysége, meghatározatlansága

a. A fogalmi autonómia és a nemzeti bíró

b. Értelmezésre nyitott európai bírósági joggyakorlat

c. A többnyelvűségből fakadó értelmezési eltérések

3. A CILFIT-kivételek értelmezése a tagállami felsőbíróságok által

4. A Dzodzi-elv megszorító értelmezésének, illetve a hatáskör hiányát megállapító egyéb ítéleteknek a hatása

5. Szubjektív tényezők

a. Pergazdaságosság

b. Alkalmazkodási képesség az uniós jog értelmezési módszereihez

c. Nyelvismeret

d. Uniós jogi ismeretek szintje

e. Jogpolitikai, metajogi megfontolások

6. Összegzés

II. Az uniós jogi nemzeti precedensek áramlása – egységes uniós jogértelmezés bírói párbeszéd útján?

1. A bírósági ítéletek nemzetközi hatásairól általában

2. Ítéletek áramlása az uniós jogban

a. A felsőbíróságok és a tagállami joggyakorlat közelítése

b. Alsóbíróságok és a joggyakorlat horizontális közelítése

3. Más tagállamok bírósági határozatainak megismerhetősége – adatbázisok a tagállami ítélkezési gyakorlatról

III. Az önálló tagállami jogértelmezés felülírása

1. Az uniós jog értelmezésére vonatkozó tagállami joggyakorlat felülírása a tagállami felsőbíróság közbenjárása folytán

a. A felsőbíróság önrevíziója előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésével

b. Önigazolási célú önrevízió

c. A felsőbíróság önrevíziója előzetes döntéshozatali eljárás nélkül

d. Tagállami felsőbíróságok keresztrevíziója

e. Tagállami felsőbíróság felülírja az igazságszolgáltatási szerveknek szóló miniszteri körlevelet

2. Tagállami alsóbíróságok előzetes döntéshozatali kezdeményezése a felsőbírósági gyakorlat revíziójára

a. Egyirányú revíziós kísérletek

b. Többirányú revíziós kísérletek

3. Nemzeti precedensek megdőlése más tagállamból indult előzetes döntéshozatali eljárás következtében

4. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének kötelezettségét megsértő felsőbírósági joggyakorlat okán indított kötelezettségszegési eljárások

5. Az uniós jogot értelmező önálló tagállami joggyakorlat megdőlésének következményei

a. Jogerős bírósági ítélettel elbírált közigazgatási határozatok utólagos felülvizsgálata, illetve jogerős közigazgatási határozatok felülvizsgálata általában

b. Az állam kártérítési felelőssége a felsőbíróság uniós jogba ütköző ítélete esetében

c. Az utalási kötelezettség megsértésének orvoslása az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulás útján

Befejező gondolatok

Irodalomjegyzék