EMBERÖLÉSEK NYOMOZÁSA

Vajon milyen vizsgálat igyekezett tisztázni az 1610-esévekben Báthory Erzsébet, a „csejtei rém” bűnösségét? Vajon a Tiszaeszláron eltűnt Solymosi Eszter holttestét fogták ki 1882-ben a Tiszából, vagy Bary József vizsgálóbírónak volt igaza, aki – vallomások és szakértői vélemények alapján – azt vélte bizonyítottnak, hogy a rituális gyilkosság gyanújával letartóztatott zsidó vádlottak megsegítésére társaik a megölt cselédlány tetemét „helyettesítő”, ép holttestet öltöztettek be és dobtak a folyóba a hatóságok megtévesztése céljából? Vajon hogyan azonosították az első világháború idején Kiss Béla lecinezett hordókban talált hét megölt áldozatát? A móri bankfiókban 2002-ben történt, nyolc halálos áldozattal járó vérengzés nyomozása hogyan eredményezhette egy vétlen ember jogerős bírói ítéletben kinyilvánított bűnösségének bizonyítását? Vajon hogyan talált rá a nyomozás 2009-ben az öt különböző megyében, látszólag ötletszerűen kiválasztott településeken találomra kiszemelt cigány lakosok gyilkosaira? Mindezek rendkívül érdekes kriminalisztikai kérdések, és minden kor törekedett – a maga eltérő módján – a gyilkosság körülményeinek feltárására, kivizsgálására, a cselekményt igazoló bizonyítékok alapján a bűnös megbüntetésére. Ez a kötet az emberölés történeti megítélését, jogszabályi hátterét és mindenekelőtt nyomozási sajátosságainak ismertetését igyekszik összefoglalni.

 

A kötet adatai:

Formátum: A/5

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2022

Terjedelem: 300 oldal

 

A tartalomból:

 

Bevezetés

 

1. Jogi környezet

1.1. Az emberölés és a jogi szabályozás történeti áttekintése általánosságban

1.2. A jogi szabályozás történeti áttekintése hazánkban

1.3. Az emberölések tendenciái Magyarországon

 

2. Tudomásra jutás és azonnalos intézkedések

2.1. Az emberölések tudomásra jutásának módjai

2.2. Azonnalos intézkedések

 

3. A szemle

3.1. A helyszín biztosítása

3.2. A felfedező tanú

3.3. A szemlebizottság

3.4. A helyszíni halottszemle

3.5. A helyszín szemléje

3.6. Szakértők a szemlén

3.7. A szemle eredményeinek rögzítése

3.8. Adatgyűjtés a szemlével párhuzamosan

 

4. Forró nyomos felderítés és a nyomozás tervezése, szervezése

4.1. Forró nyomos felderítés

4.2. A nyomozás tervezése, szervezése

 

5. Adatgyűjtés

5.1. Megkeresés

5.2. Puhatolás

5.3. Környezettanulmány

5.4. A megfigyelés

5.5. A lakosság bevonása az adatgyűjtésbe

5.6. A kriminalisztikai csapda

5.7. Humán (klasszikus) adatgyűjtés

5.8. Technikai (digitális) adatok

5.9. Nyilvántartások

5.10. Profilalkotás

 

6. A bizonyítás eszközei

6.1. A tanúvallomás

6.2. A szakvélemény

6.3. A tárgyi bizonyítási eszközök és az okiratok

6.4. A terhelt vallomása

 

7. A bizonyítási cselekmények specialitásai

7.1. A helyszíni kihallgatás

7.2. A bizonyítási kísérlet

7.3. A felismerésre bemutatás

7.4. A szembesítés

7.5. Szagazonosítás

7.6. Kutatás, házkutatás és lefoglalás

7.7. Műszeres vallomás-ellenőrzés

 

8. Egyes emberöléstípusok nyomozásának főbb sajátosságai

8.1. Sorozatban elkövetett emberölések

8.2. Szervezett bűnözésen belüli leszámolások

8.3. Bérgyilkosságok

8.4. Darabolással elkövetett emberölések

8.5. Utólagos felderítések - „döglött ügyek”

8.6. Eltűnéssel leplezett emberölések

8.7. Újszülöttölések

8.8. Prostituáltgyilkosságok

8.9. Rendkívüli halál

 

Befejezés

 

Felhasznált irodalom