EMPIRIKUS JOGI KUTATÁSOK

Az empirikus jogi kutatások egy olyan tudományterület, amely egyszerre épít a jogtudomány és a társadalomtudományok eredményeire. Egyrészt felöleli a jogi témákra vonatkozó empirikus társadalomtudományi kutatásokat, másrészt az empirikus módszerek és eredmények felhasználását a jogászi-jogtudományi gondolkodásban. Paradigmái többek között a kvantitatív-statisztikai megközelítéstől a játékelméleten át a jog gazdasági elemzéséig és a kritikai elméletekig terjednek. Módszertani megközelítései között megtalálhatók például a regressziós elemzések, a kérdőívezés, vagy olyan újabb eszközök is, mint a hálózatkutatás és a szövegbányászat. A kötetben több mint harminc szerző tanulmánya mutatja be az empirikus jogi kutatások elméleti alapjait, gyakorlati módszertanát és alkalmazási területeit, így egyszerre használható tankönyvként és kézikönyvként.

„Ez a kötet közérthető módon ismertet meg azokkal a legkorszerűbb kutatási technikákkal és háttérfeltevésekkel, valamint kutatási eredményekkel, amelyekből kitűnik, mit lehet és mit nem (lenne) szabad tenni a joggal vagy a jog nevében. A kötet mindazon joghallgatóknak hasznára válik, akik többre hivatottnak tartják magukat telekkönyvi bejegyzések sikeres intézésénél, és nélkülözhetetlen mindazoknak a jogászoknak és joggal foglalkozó társadalomtudósoknak, akik tisztán akarnak látni a szakmájukban.” Sajó András, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

„Egy úttörő munka, amely végre bátran látja és láttatja a jogtudomány erősödő társadalomtudományi jellegét. Bravó a jogi kérdésekkel foglalkozó társadalomtudományoknak, bravó az empirikus társadalomtudományi módszerek iránt nyitott jogtudománynak!” Szelényi Iván, a Magyar Tudományos Akadémia és az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2020

Terjedelem: 664 oldal

Tartalomjegyzék:

Előszó

Első rész: Az empirikus jogi kutatások alapjai

Jakab András - Sebők Miklós: Empirikus jogi kutatások

Szalai Ákos - Markovich Réka: Az okság és a bizonyítás a társadalomtudományokban és a jogtudományban

Szabó Gabriella - Gajduschek György: A kutatási terv

Második rész: Elméleti paradigmák és kutatási irányok

Németh Renáta: A statisztikai megközelítés

Ződi Zsolt: A jogi szövegek mint big data

Markovich Réka: Formális logika és logikai módszerek a jog vizsgálatában

Kóczy Á. László: A játékelmélet és a jog

Czeglédi Pál: A közösségi döntések elmélete

Cserne Péter: A jog gazdasági elemzése

Gajduschek György: Intézményi elemzés

Győry Csaba - Fleck Zoltán: A jog szociológiai kutatása

Kiss Valéria: Kritikai elméletek

Harmadik rész: Módszertani megoldások a kutatási gyakorlatban

Kvantitatív módszerek

Janky Béla: A kísérleti módszer

Szabó Andrea: A kérdőíves kérdezés gyakorlata

Simon Dávid: Leíró statisztikai lapok

Barna Ildikó: Statisztikai elemzés

Boldvai-Pethes Laura - Havelda Anikó: Hálózatkutatás

Bolonyi Flóra - Sebők Miklós: Kvantitatív szövegelemzés és szövegbányászat

Kvalitatív módszerek

Németh Krisztina: Az interjú

Ságvári Bence: A fókuszcsoport

Győry Cssaba: Jogi etnográfia

Pál Gábor: Kvalitatív esettanulmány és diskurzuselemzés

Koi Gyula - Schweitzer Gábor: A levéltári kutatás

Negyedik rész: Alkalmazási területek

Jakab András: A jogállamiság mérése indexek segítségével

Bencze Mátyás: A jogi döntések minőségének mérhetősége

Kovácsy Zsombor: Jogszabályok hatásvizsgálata

Katona Tamás - Novák János: Az igazságügyi statisztika története és jelene

Borbíró Andrea: Kriminológiai büntetési hatáskutatások

Felhasznált irodalom

Tárgymutató

A kötet szerzői