FEJEDELMI PREFEKTUSOK ERDÉLYBEN

„...kéntses Tárház nélkül a fejedelem tsak könyörületességből él, sőt minden szomszédinak laptája". Ismeretes, hogy Erdély fejedelmei, különösen Bethlen Gábor és utódai, mindent megtettek azért, hogy lehetőségeikhez mérten gya­rapítsák a kincstár bevételeit. A kötetben közreadott források és a bevezető tanulmányok révén egy magyarországi minta alapján Erdélyben is megho­nosított kormányzati tisztség, a fejedelmi prefektusi hivatal genezisét, fejlő­déstörténetét, sajátosságait ismerhetik meg az olvasók. A kormányzati átala­kítások terén is koncepciózus Bethlen nevéhez köthető a tisztség kialakítása, amelynek viselői a 17. század második felében már számottevő befolyást gya­koroltak a fejedelemség birtok-, illetve pénzügyigazgatására, és mivel annak élén álltak, rendszerint közvetlen kapcsolatot tartottak fenn a fejedelmekkel, szinte azok „munkatársaivá" váltak. A prefektusi kinevezés magas rangot és komoly befolyást, de igen nagy terhet is jelentett a kiszemelt személyek szá­mára, hiszen olyan óriási munkával járt, amelyet nem mindig vállaltak szí­vesen. A kötetben közölt források ízelítőt adnak a prefektusok munkásságának fénykorából, de rávilágítanak arra is, hogy honnan származtak azok a kincs­tári bevételek, amelyek segítségével Bethlen Gábor és I. Rákóczi György előte­remtette a szükséges állami költségeket, majd Apafi Mihály a történelmi csa­pások sorozata után lábra tudta állítani Erdélyt. Megelevenednek a korabeli erdélyi kincstári igazgatás mindennapjai, a prefektusok és az alsóbb rangú tisztviselők napi feladatai, valamint az őket irányító fejedelmek hatalomtech­nikai megoldásai, gazdasági intézkedései, amelyek révén több-kevesebb siker­rel próbálták elérni, hogy országuk ne legyen „minden szomszédinak laptája".

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2021

Terjedelem: 384 oldal