FOGYASZTÓI ADÁSVÉTEL, KELLÉK- ÉS TERMÉKSZAVATOSSÁG

Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze. A munka elméleti igényességgel közelít tárgyához, ugyanakkor számos gyakorlati kérdésre keres és talál választ.

 

    Fogyasztónak minősül-e a magyar és az uniós jog alapján pl. az egyéni vállalkozó (tehát természetes személy) asztalos, amikor műhely bérletére, írószerek vagy szervizautó beszerzésére köt szerződést?

    Megtagadhatja-e az eladó a beépített konyhabútor kijavítását, illetve kicserélését, ha ezek valamelyike, de legalább egyike lehetséges ugyan, de aránytalanul magas költséggel jár? Hogyan kezeljük az uniós és a magyar jog gyökeresen eltérő válaszait?

    Ugyanebben az esetben: „átterhelheti-e” a kiugróan magas költségek egy részét az eladó a fogyasztóra pusztán arra való hivatkozással, hogy az Európai Bíróság egyik döntése ezt lehetővé teszi, miközben ennek tételes jogi leképeződése a Ptk.-ból hiányzik?

    Az új Ptk. megszüntette a kellékszavatosság jogvesztő határidejét. „Feltámaszthatják-e” azt a felek a szerződésükben?

    Hogyan és miként gyakorolhatja a jogosult elállási jogát hibás teljesítés esetén, ha a dolgot visszaszolgáltatni nem tudja? Hogyan kezelhetjük az új Ptk. és a korábbi bírói gyakorlat között feszülő ellentmondásokat? Vajon alkalmazhatóak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai?

    Termékszavatosság alapján perelhető(k)-e az előállító és a forgalmazó(k) egyszerre? Marasztalhatók egyetemlegesen? Hasonlóképpen: érvényesítheti-e párhuzamosan kellék- és termékszavatossági igényét a fogyasztó; választania kell-e ezek között, avagy elképzelhető az egyetemleges marasztalás? Valós vagy látszólagos keresethalmazatról van-e szó?

    Ha a gyártó a dolgot kicseréli, és ennek következtében ő lesz a kellékszavatosság kötelezettje, vajon ez megnyitja vele szemben a fogyasztó elállási jogát, illetve árleszállítási igényét is, avagy ezek továbbra is csak az eladóval szemben érvényesíthetők? No de az eladó időközben „elhagyta” a jogviszonyt, vagy mégsem?

    Francia turista Németországban olyan terméket vásárol, amelyet egy magyar gyártó állított elő. Milyen kollíziós szabály alapján, hogyan állapítjuk meg az alkalmazandó jogot? S ez alapján: vajon megilleti a termékszavatosság?

 

Fuglinszky Ádám az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát, Heidelbergben LL. M. (magister legum) címet, a Hamburgi Egyetemen pedig doktori (PhD) fokozatot szerzett. Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense, a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, valamint számos európai egyetem (Krakkó, Berlin – Humboldt, Bécs, München, Firenze, Ferrara, Pisa) meghívott vendégoktatója. Emellett gyakorlati munkát végez egy ügyvédi iroda tanácsadójaként. Kutatási területe a szerződési jog, a deliktuális felelősség és a kártérítési jog.

 

A kötet adatai:

Formátum: A/5

Kötés: puhakötés

Megjelenés éve: 2016

Terjedelem: 204 oldal

 

A tartalomból:

Előszó

I. A fogyasztói adásvételről szóló irányelv átültetése a magyar jogba és az új Ptk.

1. Bevezetés

2. Az uniós jog és a magyar polgári jog fogyasztófogalma

3. A hibás teljesítés és kellékszavatosság hazai szabályainak elemzése az Európai Bíróság döntései alapján

 

II. A hibás teljesítés egyes kérdései

1. A kellékszavatossági határidők

2. A bizonyítási teher megfordulásának hatása a hathónapos védelem, illetve a jótállás esetén

3. Az elállási jog kérdése (utólagos) irreverzibilitás esetén

 

III. A termékszavatosság

1. Hibrid a jogban

2. A gyártóval szembeni közvetlen fellépés általános kérdései

3. A termékszavatosság bevezetése a magyar polgári jogba

4. A termékszavatosság tényálláselemei

5. Ráadás: a kollíziós jogi kérdés

6. Összegzés

 

Felhasznált irodalom