GASZTROENTEROLÓGIA A HÁZIORVOSI GYAKORLATBAN

„A gasztroenterológia nem annyira egzakt diszciplína, mint pl. a kardiológia, ahol minden mérhető, számolható, leképezhető, és minden döntés evidenciákra épül. A gasztroenterológiai beteg panaszainak értékelése és a beteg ellátása sokkal inkább művészet, mely az evidenciákon felül tapasztalatokon, a beteg beható ismeretén, az orvos megérzésein alapul.

A háziorvosnak a betegek vizsgálatakor három kincset érő eszköz van a kezében: az első, a betegnek és környezetének alapos ismerete, a második az alapos anamnézisfelvétel, a harmadik pedig a fizikális vizsgálat... Ha lelkiismeretesen élünk e három eszközzel, könnyen jutunk gasztroenterológiai diagnózishoz. A labor- és képalkotó vizsgálatok már „csupán” megerősítik, finomítják vagy megcáfolják a feltételezett diagnózist.

Sajnos ma Magyarországon korlátozott a háziorvos kompetenciája, mind a kivizsgálásban, mind pedig a kezelésben, viszont kitűnő szakorvosgárda van segítségünkre a betegeink ellátásában. A végső diagnózis felállítását, a kezelések indítását, beállítását sokszor a gasztroenterológus végzi, de a fenntartásban, gondozásban és betegkövetésben, valamint a prevencióban érdemes együttműködni a beteget ismerő és őt folyamatosan észlelő háziorvossal.”

(Részlet a Szerkesztők ajánlásából)

Mindehhez kíván segítséget adni e könyv, melyben a praxisban leggyakrabban előforduló gasztroenterológiai betegségek alapellátásához igyekeznek praktikus útmutatót szolgáltatni a kötet szerzői.

A könyv elsősorban a háziorvosi praxisban dolgozó orvosoknak és asszisztenseiknek készült, de szakorvosjelöltek és PhD-hallgatók is haszonnal forgathatják a gasztroenterológia területén mindenre kiterjedő, ugyanakkor tömör, rövid kiadványt.

A kötet adatai:

Formátum: 127 x 190 mm

Megjelenés éve: 2019

Terjedelem: 336 oldal

A tartalomból:

A könyv fejezeteinek szerzői
Ajánlás 
Bevezető
Rövidítések jegyzéke

1. BETEGSÉGEK ÉS GYAKORLATI TEENDŐK

1.1. Gastrooesophagealis refluxbetegség a háziorvosi praxisban (Kovács Ágota)

1.2. Az NSAID-gastropathia háziorvosi vonatkozásai (Bálint Levente)

1.3. Helicobacter pylori függő kórképek a családorvos szemszögéből (Pák Péter)

1.4. Krónikus hasmenések a mindennapokban (Bajor Judit)

1.5. A székrekedés kivizsgálási és kezelési stratégiái (Király Ágnes)

1.6. Az irritábilis bél szindróma – a családorvos nagy kihívása (Magyar Anna)

1.7. A coeliakia és a háziorvos (Bajor Judit)

1.8. A Crohn-betegség és az ulcerativ colitis családorvosi vonatkozásai (Sarlós Patrícia)

1.9. Diverticulosis. Megdőlt dogmák (Magyar Anna)

1.10. A colorectalis carcinoma megelőzésének lehetőségei (Szepes Zoltán)

1.11. Epeköves betegek a praxisban (Varga Márta)

1.12. A krónikus pancreatitis; a háziorvos szerepe a beteg ellátásában (Czakó László)

1.13. Vírushepatitisek a praxisban (Tornai István)

1.14. A májcirrhosisos beteg ellátása – családorvosi szempontok

2. GASZTROENTEROLÓGIAI SÜRGŐSSÉGI ÁLLAPOTOK A PRAXISBAN (Oláh Attila)

2.1. Bevezetés

2.2. Anamnézis

2.3. Tünettan

2.4. Fizikális vizsgálat

2.5. Akut has gyermekkorban

2.6. Akut has terhességben

2.7. Akut has időskorban

2.8. Gyakori akut hasi kórképek

2.9. Akut hasi kórképek utógondozása

2.10. Összefoglalás

3. DIAGNOSZTIKA

3.1. Májbetegségek laboratóriumi diagnosztikája – a háziorvos lehetőségei (Pár Alajos)

3.2. Diagnosztikus vizsgálatok előkészítése – háziorvosi teendők (Illés Anita)

4. DIÉTA ÉS TÜNETI KEZELÉSEK

4.1. Fontosabb diéták a gastrointestinalis betegségek kezelésében (Figler Mária)

4.2. Tüneti kezelések gasztroenterológiai betegségekben (Schäfer Eszter)

4.3. Táplálásterápia a háziorvosi gyakorlatban (Izbéki Ferenc)